Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Amerika

Amerika a Föld egy korábban egységes kontinensnek tekintett része. Ma általában szuperkontinensnek tartják (lásd még: Eurázsia), amely két különálló kontinenst foglal magában: Észak-Amerikát (ezen belül Közép-Amerikát és a Karibi-szigeteket) és Dél-Amerikát. Amerikát a 15. századi felfedezése óta Újvilágnak is nevezik az európaiak.

Elnevezése - Amerika nevét Amerigo Vespucci olasz utazóról kapta, aki 1499-től 1504-ig beutazta Dél-Amerika északi és nyugati partvonalát. 1507-ben egy német földrajztudós javasolta először, hogy a földrészt az akkor még felfedezőjének hitt Amerigo Vespucciról nevezzék el – noha nem sokkal később kiderült, hogy a tényleges felfedező Kolumbusz Kristóf, (1492) volt, az elnevezés megmaradt, Cristóbal Colón nevét pedig egy ország, Kolumbia, az USA fővárosának hivatalos neve, a District of Columbia, Kanada egy tartománya (Brit Columbia), több város, hegy, gleccser és folyó őrizte meg. Maga az Amerika elnevezés csak a 16. század után terjedt el.

Elhelyezkedése - Amerika hosszúra nyúlt, három részre osztott, de egybefüggő, középütt keskeny földrész a nyugati földgömbön a Csendes- és az Atlanti-óceán között. Noha Amerikát egy földrészként tartjuk számon, voltaképpen három – földrajzilag, gazdaságilag és kulturális értelemben egyaránt – elkülöníthető részből áll: Észak-Amerika, Közép-Amerika és Dél-Amerika alkotják a kontinenst. Összességében Amerika a Föld szárazföldjének nyugati felét alkotja. Óriási, kb. 14 500 km [1] hosszú területe északról délre, az északi szélesség 72°-tól a déli szélesség 56°-ig, tehát 128 – s ha még az arktikus szigetvilágot is ide számítjuk, akkor 139 szélességi fokon nyúlik el.Amerika az a földrész, melyet a legtöbb térítő és sarkkör szel át: északról délre haladva az Északi-sarkkör, a Ráktérítő, az Egyenlítő és a Baktérítő érinti, egyedül a Déli-sarkkör nem halad át rajta. Feltűnően hasonlít egymásra Észak- és Dél-Amerika: mindkettő délre egy csúcsban végződik. További hasonlatosság az északi és déli földrész között, hogy mindkettő nyugati oldalán, a Csendes-óceán partja mellett hatalmas gyűrődés emelkedik. A két hegyrendszer között az egyiknél és a másiknál is kiterjedt alföldek terülnek el, melyeken jól kifejlődött folyamrendszerek alakultak ki.Amerikát északon a Beaufort-tenger, keleten az Atlanti-óceán, nyugaton a Csendes-óceán határolja. Legészakibb pontja a Murchison-fok, a 72° északi szélesség és a 93° 40' nyugati hosszúság alatt, legdélibb pedig a Horn-fok a déli szélesség 55° 59' és a 67° 30' nyugati hosszúság alatt. A Horn-fok másik neve: "Üvöltő 60-asok".Amerika a második legnagyobb kontinens: 39 000 648 km². A szám soha nem állandó, hiszen a sarkvidék ingadozása miatt a földrész területe váltakozik. Amerika néhány évszázados fejlődése során sok tekintetben utolérte vagy megelőzte Európát. Magáévá tette az európai, majd sok sajátosságot hozzátéve kialakította a maga amerikai kultúráját – ebben élen jár az Amerikai Egyesült Államok, sőt, mikor amerikai kultúráról beszélünk, elsősorban ennek az országnak a kultúráját értjük alatta, mint ahogy az Amerika szó is a köznyelvben mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államokat jelenti.

Felszíne -  Amerikának ezzel a nyugati felgyűrődésével szemben a keleten csak középmagas röghegységei vannak, mint pl. északon az Appalache-hegység, aminek széles, száraz völgyeit hajdani gleccserek formálták.Amerika felszínének kétharmada alföld. Északon és Délen ezek a földek voltaképpen sztyeppék (a sztyeppe neve Dél-Amerikában „pampa”), míg középütt fás részek találhatók.

Vizei

Amerika az óriás folyamok hazája. Fő vízválasztója Észak-Amerikában a Sziklás-hegység, Dél-Amerikában az Andok. Mindkettő a kontinens nyugati részén húzódik végig, így a folyók nagy része közvetve vagy közvetlenül az Atlanti-óceánba vezeti le a felszíni vizeket. A Csendes-óceánba érkező folyók ugyan a több csapadék miatt általában bővizűek, de rövidek. A Jeges-tengerbe ömlő folyók hosszú időre befagynak, gazdasági jelentőségük csekély.

A tágas medencében a sok csapadéknak köszönhetően alakult ki Dél-Amerika óriásfolyama, az Amazonas. Vízgyűjtő területe, vízbősége egyaránt a legnagyobb a Földön. Az Andokban ered három forrásával, majd az Egyenlítőt kísérve széles tölcsértorkolattal éri el az Atlanti-óceánt. Észak-Amerika legnagyobb folyója a Mississippi. Missouri nevű mellékfolyójával együtt óriási mennyiségű hordalékot szállít, és hatalmas deltát építve torkollik a Mexikói-öbölbe. A Szent Lőrinc-folyó hosszú,jól hajózható tölcsértorkolata a világ egyik legforgalmasabb belvízi hajóútja. Dél-Amerikában hasonlóan hosszú, széles torkolata van a Paraná folyónak. Kikötésre azonban kevés alkalmas, mivel a nagy mennyiségű hordalékból zátonyokat épít a híres La Plata torkolatban.

Amerika legjelentősebb tórendszere az észak-amerikai Nagy-tavak, amely a jékorszaki jég által kimélyített medencékben alakult ki. Az öt tó: Felső-, Michigan-, Huron-, Erie- és az Ontario-tó.

Dél-Amerika állóvizekben szegény. Egyetlen jelentős tava, a Titicaca-tó azonban a legek sorába tartozik: Földünk legmagasabban fekvő hajózható tava.

Éghajlata

1. Hideg éghajlati övezet

  • sarkvidéki öv (állandóan fagyos) – sem természetes, sem termesztett növényzete nincs
  • tundra éghajlati öv – természetes növényzete a tundra növényzet; termesztett növénye nincs
  • tajga éghajlat (átmenet a hideg és a mérsékelt övezet közt) – természetes növénytakarója a fenyves; nem termesztenek ezen a vidéken semmiféle növényt

2. Mérsékelt éghajlati övezet

  • szubarktikus öv
  • nedves kontinentális öv (Magyarország ebbe az övbe tartozik) – természetes növényzete a lombhullató erdő; búzát, árpát, kukoricát termesztenek
  • száraz kontinentális – természetes növényzete a lombhullató erdő; gabona féléket termesztenek
  • mediterrán öv – természetes növényzete a keménylombú babér erdő; citrusféléket termesztenek itt

3. Trópusi éghajlati övezet

  • monszun éghajlati öv – természetes növényzete a babér erdő; citrusféléket termesztenek
  • egyenlítői öv – természetes növénytakarója az esőerdő; nem termesztenek növényeket
  • szavanna – természetes növényzete a szavanna (füves, cserjés vagy erdős); földimogyorót és gyapotot termesztenek itt

Az európaiak felfedező útjai - Amerika a 15. századi felfedezése előtt a földrészen már a vikingek is jártak 1000 körül. Vörös Erik (Eirikr inn Rauda), norvég származású izlandi normann vitéz 982 körül menekülni volt kénytelen Izlandról, mivel egyik ellenfele vérbosszút esküdött ellene. Nyugat felé vitorlázva felfedezte Grönlandot, amit ő maga nevezett el zöld országnak annak érdekében, hogy kicsit kedvezőbb képet fessen a szigetről. Honfitársa, Bjarni Herjulfson Vörös Erik után igyekezett, de elvétette az irányt és Amerikáig hajózott. Ő volt az első európai ember, aki 1000 körül meglátta Amerika partjait. Herjulfson azonban nem sokat törődött új felfedezettjével, már fordult is vissza Grönland irányába.

Vörös Erik fia, Leif Eriksson már tudatosabban vágott neki az óceánnak, megkeresni a korábban felfedezett országot, Ő Vinlandnak, azaz szőlőországnak, Marklandnak (faországnak) és Hellulandnak (kőországnak) nevezte el az általa felfedezett területeket, melyek valószínűleg a Baffin-sziget (Helluland), Labrador (Markland) és Új-Fundland (Vinland) lehettek. Nem telepedett azonban meg, így az izlandi felfedezésekről a világ évszázadokon át nem is tudott.

1483-ban nagy feltűnést keltett Kolumbusz Kristóf (Cristoforo Colombo) azon állítása, miszerint az Ázsia és Európa közti távolság nem lehet túl nagy, és ő vállalja, hogy nyugat felé hajózva Japánt és India keleti szigetvilágát hamarosan eléri. 1492. augusztus 3-án útra kelt tehát, és 1492. október 12-én ki is kötött a mai Watling-sziget (Guanahani, Bahama-szigetek) partjainál. Kolumbusz olyannyira abban a hitben élt, hogy Indiában jár, hogy még háromszor visszatért (1493–1496, 1498, 1502), felfedezve a Kis-Antillákat, Jamaicát, Trinidad szigetét, Panamát és Hondurast, majd 1506-ban abban a tudatban is halt meg, hogy ahova többször is elhajózott, az India volt.

Amerika elhelyezkedése

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

semi

(patyi, 2008.02.05 14:20)

MArha nagy vagyis szar!!!Patyi