Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ázsia

Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens. Területe 44,4 millió km². Ez a Föld teljes területének 8,7%-át teszi ki, a szárazföldeknek pedig a 29,8%-át. A humán populáció mintegy 60%-a itt él.Ázsia átnyúlik a déli féltekére is, kiterjedése észak-déli irányban 11 000 km; kelet-nyugati irányban 9000 km. Európával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Ázsia a négyötöd részét teszi ki. Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens. Területe 44,4 millió.

 Elhelyezkedése - Északon a Jeges-tenger, keleten a Csendes-óceán és melléktengerei, délkeleten Ausztrália és Óceánia, délen az Indiai-óceán, délnyugaton a Vörös-tenger, a Szuezi-csatorna és a Földközi-tenger, nyugaton a Fekete-tenger, a Kaukázus, a Kaszpi-tenger, az Urál folyó, és az Urál-hegység határolja.A hatalmas kontinensnek két vitatott hovatartozású területe is van. Az egyik Európa, amelytől „mesterséges” határ (a viszonylag jelentéktelen Urál-hegység és -folyó) választja el, és ezért sokan a két földrészt Eurázsia néven egyetlen kontinensnek tartják. A másik terület az Arab-félsziget, amely szerkezetét, éghajlatát, növény- és állatvilágát tekintve inkább Afrikához tartozik. Ázsia partvidéke nagyon tagolt. Déli részét nagy félszigetek alkotják: Kis-Ázsia, az Arab-félsziget, a Hindusztáni-félsziget, az Indokínai-félsziget. Hátsó-India keskeny nyúlványa a Maláj-félsziget. Ázsia keleti partvidékén terül el a Kamcsatka-félsziget és a Koreai-félsziget. A legjelentősebb ázsiai szigetek és szigetcsoportok a következők (északnyugatról, az óramutató járása szerint): Novaja Zemlja, Szevernaja Zemlja, Új-szibériai szigetek, Vrangel-sziget, Szahalin, a Kuril-szigetek, a -Szunda-szigetek]].

Felszíne Ázsiát főleg nagy kiterjedésű hegységek, alföldek és fennsíkok jellemzik. A lakott világrészek közül Ázsia éri el a legmagasabb átlagos tengerszint feletti magasságot (960 m).Kis-Ázsiából keleti és délkeleti irányba magas hegységek húzódnak. Számos hegygerinc, hegyvonulat a Pamír hegységben találkozik. Északkelet felől ide nyúlik a Tien-san, délnyugatról a Hindukus és délkeletről a Kunlun, valamint a Föld legmagasabb hegységei, a Himalája és a Karakorum. Összesen 14 hegycsúcs haladja meg a 8000 métert, közülük a Csomolungma (Mount Everest) a legmagasabb.A Hindusztáni-félsziget (Elő-India), valamint Kelet- és Délkelet-Ázsia part menti vulkanikus eredetű szigetei felszínének jelentős részét hegységek alkotják. Ázsiában található nemcsak a Föld legmagasabb pontja, hanem a legalacsonyabb fekvésű helye is, a Holt-tenger, melynek felszíne 394 méterrel alacsonyabban terül el a világtenger szintje alatt.Nem minden ázsiai alföldet lehet mezőgazdaságilag hasznosítani. A Nyugat-szibériai-alföldet túlnyomórészt erdők és mocsaras területek borítják. Közép-Ázsiában a Turáni-alföld csapadékhiányban szenved, ezért ott sivatagok keletkeztek. Mezopotámia alföldjét is csak azokon a helyeken használják ki mezőgazdasági célokra, ahol természetes módon vagy mesterségesen öntözhető.Sokkal jobb életfeltételeket nyújt a Kínai-alföld és főleg a Hindusztáni-alföld. Közép- és Délkelet-Ázsiában sok fennsík terül el. Közülük a Tibeti-fennsík a legnagyobb kiterjedésű; egyes részei 4000, sőt 5000 m tengerszint feletti magasságban terülnek el. Nagy kiterjedésű a Dekkán-fennsík is.

Vízrajz -  Ázsia vízrajzának két fő sajátossága van: centrális és periférikus. A centrális lefolyástalan területek a kontinens közel egyharmadát ölelik fel (ilyen pl. az Aral-tó vidéke). A belső óriás hegységekből hatalmas folyók futnak le a perifériákra, minden irányban a tenger felé. Jelentős a folyamóriások száma.Kelet-Ázsiát három nagy folyó szeli át: a Sárga-folyó (Huang-ho), a Jangce (Csangcsiang, Kék-folyó) és a Xi Jiang (Gyöngy-folyó). A folyók vizét ősidők óta öntözésre használták fel.A dél- és délkelet-ázsiai folyók többsége a Himalájában ered. Évente a nyár elején, amikor olvadni kezd a hó és a gleccserek, valamint a nyári monszunnal megérkezik a csapadék, a folyók megáradnak. A víz életre kelti a rizsföldeket és a mezőket, a lakosság a folyókat ezért is szentnek tekinti. A legnagyobb folyók az Indus, a Gangesz a Brahmaputrával, az Irrawaddy, a Szalven és a Mekong.Délnyugat-Ázsia két legismertebb folyója az Eufrátesz és a Tigris. Túlnyomórészt száraz éghajlatú területeken folynak át, ezért a lakosság számára nagy jelentőségűek.Észak-Ázsiában a legnagyobb folyók az Ob, a Jenyiszej, a Léna és az Amur. Főleg a közlekedésben és a villamosenergia-termelésben jelentős a szerepük.Közép-Ázsia nagy kiterjedésű területeiről egy folyó sem ömlik a tengerekbe és az óceánokba. Az ilyen térségeket lefolyástalan területeknek nevezzük. A folyók tavakba torkollnak – amelyekből egy további folyó sem szállítja a vizet a tengerbe –, néhol pedig fokozatosan a sivatagban tűnnek el. Egyes ilyen tavak sós vizűek, és a térképen a kék szín más árnyalatával különböztetik meg őket. Ázsia lefolyástalan területein a folyók ilyen példája az Amu-darja és a Szir-darja, amelyek az Aral-tóba torkollnak.A kontinensnek kevés tava van, azok is főként a lefolyástalan területeken találhatók (Kaszpi-tenger, Aral-tó, Balhas-tó, Lop-nór, Isszik-kul stb.). Európa és Ázsia határán terül el a világ legnagyobb tava, a Kaszpi-tenger, melynek vize sós. A múltban a világóceán része volt. A Bajkál-tó a világ legmélyebb tava, legmélyebb pontján 1637 m mély.

Éghajlat - Ázsia éghajlata rendkívül bonyolult, területén minden éghajlati zóna megtalálható. Nagyjából az övezetes rendszer érvényesül. Az Egyenlítő két oldalán egyenlítői (trópusi); a kontinens déli, délkeleti részén trópusi és szubtrópusi monszun; a magashegységekben, fennsíkokon hegyvidéki; középső sávjában kontinentális éghajlat a jellemző. Ettől északra a tajga és a tundra helyezkedik el. A kontinentális éghajlatú területek közé ékelődnek a mérsékelt övi sivatagok (Góbi, Turáni-alföld), az Arab-félsziget és a Thar trópusi sivatagok. A trópusi területeken 26-28 °C, a monszunterületeken 15-23 °C, a kontinentális területeken 0-10 °C, a tajgákon 0 °C, −10 °C, északabbra −10 °C alatti az éves középhőmérséklet. Természetesen a domborzati tényezők módosíthatják ezeket az értékeket. A legmagasabb hőmérsékletet, +54 °C-ot Izraelben, a legalacsonyabbat: −78 °C-ot Ojmjakonban (Oroszország) mérték.  A csapadékviszonyok is övezetek szerint változnak, de még tarkább a kép, mint a hőmérsékletnél. A szubtrópusi-trópusi területeken 1000-3000 mm-es a csapadék, a csendes-óceáni parti sávban 600-1000 mm, a tajgákon 250-500, a tundrákon 250 mm alatti. Kb. ugyanennyi a mérsékelt övi sivatagokban is, míg a trópusi sivatagokban 100 mm-nél kevesebb. A legnagyobb évi csapadékmennyiség 11 824 mm (Cherrapunji, India), a legalacsonyabb 45,7 mm ('Adan Áden, Jemen).   Növényzete, talaja övezetes. Délről észak felé haladva: trópusi őserdők, délkeleten kemény lombú és babérerdők, Indiában fás-füves szavanna, a mérsékelt övben füves puszták és lombhullató erdők, északabbra vegyes erdők, végül a tűlevelű erdő és a tundra a jellemző. A trópusokon és szubtrópusokon a vörös és a sárga, a mérsékelt területeken a barna, majd a mezőségi és gesztenyebarna pusztai, a szürke pozdolos, végül a tundavidék váztalajai a főbb talajféleségek.   Ázsia területén fekvése és jelentős kiterjedése következtében valamennyi éghajlati öv megtalálható. Éghajlatát nemcsak a földrajzi szélesség, hanem a tengerszint feletti magasság és az óceánok távolsága is jelentősen befolyásolják.   A hideg (poláris) éghajlati övbe soroljuk a Jeges-tenger partjától nem messze elterülő területeket és a Csukcs-félszigetet.   Ázsia legnagyobb része a mérsékelt éghajlati övben terül el. A szárazföld belső területeinek az éghajlatára a tél és a nyár közötti nagy eltérések, valamint a viszonylag csekély csapadékmennyiség jellemző. A mérsékelt éghajlati öv szárazföldi (kontinentális) területének ez a jellegzetes vonása. Azonban az óceánok közelében elterülő területeken kisebbek a tél és a nyár közötti hőmérsékleti eltérések, és több csapadék is hullik. Ez jellemzi a mérsékelt éghajlati öv tengermelléki területeit.    Az óceánok közelében elterülő ázsiai területek többségének az éghajlatát szembetűnően befolyásolja a monszun légáramlat. Főleg a forró (trópusi) éghajlati övben fordul elő, de Kelet-Ázsiában a szubtrópusi, sőt a mérsékelt éghajlati övben is érezteti a hatását. A nyári monszun a Csendes-óceán és az Indiai-óceán felől nagy mennyiségű csapadékot szállít. A magashegységek (pl. a Himalája) szél felőli hegylejtői a csapadék többségét feltartóztatják, ezért a szárazföld belsejében nagy kiterjedésű területek száraz éghajlatúak. A Himalája déli előhegységében, Cherrapunji városában az évi csapadékmennyiség eléri a 12 000 mm-t (ez 1 m²-en 12 000 l víz).   A téli monszun a kontinensről az óceán felé áramlik. A levegő száraz, nem szállít csapadékot. Csak a szigetek kivételek, mert a tenger felett a levegő vízpárával telítődik.   A trópusi és a szubtrópusi éghajlati övben elterülő Délnyugat-Ázsia területén nem érvényesül a monszun hatása. Ott csupán az óceán szűk öblei érintik a kontinenst, és a nyugatról érkező nedvességet felfogják a magas hegységek. Ázsiának ez a térsége, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger partvidéki területeinek a kivételével, csapadékhiányban szenved. Túlnyomórészt sivatagok és félsivatagok terülnek el rajta.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

bbc354

(grogithifth agne, 2008.02.04 21:29)

nagyoon szep, nekem legalabb is tetszik.. jó a szerkerzete az oldaladnak, és jók a képek... én is szeretem a lovakat