Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


CSEHORSZÁG

2008.03.08

Csehország

 
Cseh Köztársaság
Česká Republika
Csehország zászlaja Csehország címere
Csehország zászlaja Csehország címere
Nemzeti mottó: Pravda vítězí

(Cseh: Az igazság győzedelmeskedik)

Himnusz: Kde domov můj
Csehország fekvése
Főváros Prága
é. sz. 50°05′00’’, k. h. 14°28′00’’
Államforma parlamentáris köztársaság
 - Köztársasági elnök Václav Klaus
 - Miniszterelnök Mirek Topolánek

 

Hivatalos nyelv Cseh
Függetlenség 1993. január 1
Csatlakozás az EU-hoz 2004. május 1.
Terület  
 - Összes 78 866 km² (115..)
 - Víz (%) 2%
Népesség  
 - 2007-es évi becslés 10 325 941  (117..)
 - 2001-es évi népszámlálás 10 230 060
 - Népsűrűség 130 fő/km²
GDP 2006
 - Összes 187 611 millió dollár (45.)
PPP: 236 536 millió dollár
 - Egy főre jutó 13 848 dollár (36.)
PPP: 25 346 dollár
HDI (2003) 0,874 (31..) – magas
Pénznem Cseh korona (CZK)
Időzóna CET (UTC+1)
 - Nyári időszámítás CEST (UTC+2)
Internet TLD .cz
Nemzetközi gépkocsijel CZ
Hívószám +420
Az Európai Unió és a NATO tagja.

A Cseh Köztársaság (csehül Česká republika vagy röviden Česko) Közép-Európa egyik állama. A Cseh Köztársaság alapvetően három történelmi régióra osztható: a történelmi Csehországra (Čechy, a régi magyar nyelvben Bohémia), Morvaországra (Morava) és Cseh-Sziléziára (České Slezsko), amelyek azonban már nagyon régóta együtt fejlődtek. Csehország tehát eredetileg csak az ország egyik tartománya volt, a történelem folyamán azonban később már az egész országot így nevezték, és az egyszerűség kedvéért ma is gyakran ezzel a rövidebb névvel jelölik. (A továbbiakban szócikkünkben is ezt használjuk.)

Nemzetközi tagsága: Csehország tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak, az ENSZ-nek.

Fekvése, határai

Kelet felől Szlovákiával, északról Lengyelországgal, nyugatról Németországgal és délről Ausztriával határos.

Földrajz

Domborzat

A cseh táj nagyon változatos. A nyugati részen (a történelmi Csehországban) található Cseh-medence fő folyói az Elba és a Moldva (csehül Vltava). A medencét peremhegységek veszik körbe – pl. ?umava, Érchegység, Szudéták. Ez utóbbiban, a lengyel határon található az ország legmagasabb pontja, a Sněľka (1602 m).

Az ország keleti részén fekvő Morva-medencét a Cseh-Morva-dombvidék választja el a Cseh-medencétől.

Vízrajz

Morvaország fő folyói a Morva és az Odera. Csehország szárazföldi ország, folyói három különböző tengerbe ömlenek: a Balti-tengerbe, az Északi-tengerbe és a Fekete-tengerbe. De van más folyója is mint például az Elba és a Moldva(Vltava).


Környezetvédelem

Csehország nemzeti parkjai:

Történelem

A híres Károly-híd Prágában

Csehország 1918 előtt -Csehország területén az őskorban jóval kevesebben éltek, mint a délebbi, melegebb vidékeken, ám mindamellett szép számú lelet került elő a középső paleolitikumtól kezdve (főleg Morvaország területén). Az i. e. 2. évezredben Csehország a La Tène kultúra befolyása alatt állott. Az első nem csak ásatásokra alapozó ismeretek a i. e. 2. századból valók, ekkor a kelta boiok ellenőrizték a területet. Valószínűleg innen ered Csehország másik elnevezése a latin Bohemia is. A kelták az i. e. 1. században a hódító germán törzsek elől elvándoroltak. A helyüket a szvéb törzsszövetségbe tartozó nyugati germán törzsek foglalták el, köztük a markomannok, akik i. e. 80 körül érkeztek ide.

A Római Birodalom határa az Ausztria területén folyó Dunánál volt, így különösebb hatása nem volt a területre. A népvándorlás során Csehország területén az úgynevezett keleti germán népek is megfordultak, köztük a legfontosabbak a vandálok és a keleti gótok voltak.

Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. Az első államszervezet Csehország területén Szamo fejedelemsége volt, amely az avarok hatalmát volt hivatott ellensúlyozni. A fejedelemség Szamo 658-as halálát követően felbomlott.

A 8. század végére a terület a Frank Birodalom határmezsgyéjére került. Ekkor alakult ki egy újabb hatalom a térségben, a Morva Fejedelemség („Nagymorva Birodalom”), amely a mai Morvaország területén helyezkedett el. Ekkor kezdődött meg a kereszténység terjedése Morvaországban, amelyben nagy szerepe volt a keletről érkező, szláv nyelveket is beszélő Cirillnek és Metódnak. Közben, 880 körül kezdett kialakulni a Cseh Fejedelemség is, amely a Frank Birodalom vazallusaként működött. A Morva Fejedelemség végül a magyarok jövetelével bomlott fel.

929-ben a Přemysl-házi I. Vencel cseh fejedelem uralma alatt megindult a kereszténység terjedése. 1030-ban a cseh fejedelmek bekebelezték Morvaországot, majd 1085-től II. Vratiszláv cseh fejedelem a királyi címet is elnyerte. 1092-től a cseh uralkodók azonban ismét hercegi rangban voltak a német–római császár hűbéresei.

1198-ban I. Ottokár (11981230) szerezte meg az örökös királyi rangot. Uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, fia (II. Ottokár) befolyása alá került Ausztria. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám Habsburg Rudolf 1278-ban a morvamezei csatában legyőzte őt, és meggátolta efféle törekvéseit. A 13. században sok német telepes érkezett Csehországba, felfejlesztve a nagy középkori városokat, mint Kutná Hora, Jihlava, Nemecky Brod (a mai Havlíčkův Brod). 1306-ban kihalt a Přemysl dinasztia, a helyét a Luxemburg-ház vette át. Megkezdődött Csehország aranykora.

A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (13471378, (IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget. 1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, a Német-római Császárság, és egyúttal Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Rengeteg földet juttatott az egyháznak — később ezek visszaadása lett a husziták egyik fő követelése.

Csehország a XV. századtól kezdve a Habsburgok birodalmának része lett. Földjén a harmincéves háború és a napóleoni háborúk fontos csatáit vívták. A XIX. században a cseh nemzeti mozgalom megerősödött, de ugyanakkor Prága a német kultúra igen jelentős központja volt. Lásd még: Csehország uralkodóinak listája

Csehszlovákia része

A független Csehszlovák Köztársaságot 1918-ban alapították, miután az I. világháborúban összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia. Az új állam részei Csehország, Morvaország, Szilézia, Szlovákia és Kárpátalja voltak jelentős német, magyar, lengyel és rutén nyelvű kisebbséggel. Mivel nem biztosítottak semmiféle területi politikai autonómiát e kisebbségeknek, erőteljes támogatói lettek minden törekvésnek, amelynek Csehszlovákia felbomlasztása volt a célja. Adolf Hitler e körülményt használta ki és Konrad Heinlein Szudétanémet Nemzeti Szocialista Pártjának támogatásával megszerezte a nagyrészt német nyelvű Szudétavidéket az 1938-as müncheni egyezménnyel. Lengyelország magához csatolta a lengyelek által lakott Český Těąín környékét. Magyarország az első bécsi döntés nyomán Szlovákia és Kárpátalja egy részét kapta meg.

Szlovákia és Kárpátalja nagyobb autonómiát kapott, az államot átnevezték "Cseh-Szlovákiára". Szlovákia 1939 márciusában különvált és saját jogán csatlakozott a hitleri koalícióhoz. A maradék cseh területet megszállta Németország és létrehozta ott az úgynevezett Cseh-Morva Protektorátust. A Protektorátus a Harmadik Birodalom része volt, elnöke és miniszterelnöke a náci birodalmi protektor alárendeltje volt. Kárpátalja Kárpátukrán Köztársaság néven 1939. március 15-én kinyilvánította függetlenségét, de ugyanaznap megszállta Magyarország és másnap saját területéhez csatolta. Körülbelül 390 000 csehszlovák állampolgárt, közte 83 000 zsidót megöltek vagy kivégeztek, százezreket küldtek börtönbe, koncentrációs táborba vagy kényszermunkára. Prágától északra Terezinben német koncentrációs tábor működött. A náci megszállás elleni cseh ellenállási mozgalom legnevezetesebb tette Reinhard Heydrich náci vezető meggyilkolása volt Prága elővárosában 1942. május 27-én. A száműzetésben működő csehszlovák kormány és hadserege a szövetségesek oldalán harcolt (Nagy-Britanniában, Észak-Afrikában, Közel-Keleten és Szovjetunióban). A megszállás 1945. május 9-én ért véget a szovjet és amerikai csapatok érkeztével és a prágai felkeléssel.

1945-46-ban csaknem az egész csehszlovákiai német kisebbséget, mintegy 2 700 000 embert, áttelepítettek Németországba és Ausztriába. Ekkoriban németek ezreit börtönözték be, küldték büntetőtáborba vagy kényszermunkára. 1945 nyarán több tömeggyilkosság volt. Mintegy 250 000 német maradhatott. Ők a nácikkal szembeni ellenállás aktív résztvevői voltak, illetve nélkülözhetetlenek a gazdasági életben. Később többségük emigrált. A magyarokkal szemben teljesen hasonló bánásmód érvényesült. Az intézkedések jogi alapja az úgynevezett Beneą-dekrétumok volt, amelyek máig érvényesek, és máig terhelik egyfelől Csehország és Szlovákia, másfelől Németország és Magyarország viszonyát.

A szovjetek által szervezett népszavazás eredményeként Kárpátalja nem tért vissza csehszlovák uralom alá, hanem az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság része lett 1946-ban, mint annak Kárpátontúli Területe.

Csehszlovákia nehéz körülmények között próbálta eljátszani a kelet és nyugat közötti híd szerepét. Gyorsan nőtt a Csehszlovák Kommunista Párt népszerűsége. Ennek oka volt a csalódás Nyugatban a müncheni egyezményben játszott szerepe miatt és az általános szovjetbarát érzelem azon szerep miatt, amit a németek alóli felszabadításban játszottak. Az 1946-os választásokon a szavazatok 38%-ával a kommunistáké lett a legnagyobb párt a csehszlovák parlamentben. Gyorsan konszolidálódtak a viszonyok. Döntő lépés történt 1945 februárjában. Az akkori eseményeket a kommunisták forradalomnak, az antikommunisták hatalomátvételnek nevezik. A kommunista Népi Milícia átvette az ellenőrzést Prága kulcsfontosságú létesítményei fölött és új, tisztán kommunistákból álló kormány alakult.

A következő ötvenegy évben Csehszlovákia kommunista ország volt a keleti blokkon belül. A társadalomban jelentős átalakulás történ. A kommunista kormány teljesen államosította az árutermelést és bevezette a tervgazdaságot. A gazdaság gyorsan nőtt az 1950-es és 1960-as években, lassabban az 1970-es években és növekedési problémákba ütközött az 1980-as években. Az 1950-es években rendkívül elnyomó politika érvényesült (számos kirakatpert rendeztek), valamivel nyitottabb és toleránsabb az 1960-as években. Ennek csúcspontja az 1968-as prágai tavasz volt Alexander Dubček vezetésével, amikor megpróbálták létrehozni az "emberarcú szocializmust" és közel kerültek a politikai pluralizmus bevezetéséhez. Ennek erőszakkal vetett véget a Varsói Szerződés csapatainak 1968. augusztus 21-i bevonulása. 1989-ig a politikai vezető réteg visszatért az elnyomás politikájához, minden rendelkezésére álló eszközzel kényszerítette ki a lakosság passzivitását.

A Cseh Köztársaság

1989 novemberében a békés "bársonyos forradalomban" Csehszlovákia visszatért a demokráciához. A szlovák nemzeti törekvések egyre erősödtek 1993. január 1-ig, amikor békésen különvált Csehország és Szlovákia. Mindkét országban gazdasági reformokat vezettek be és privatizáltak a piacgazdaság kialakítása érdekében. Eredményeként Csehország nagy gazdasági fejlődésnek indult, nagyrészt a Németországból beérkező befektetőknek köszönhetően, akik Csehországot választották. Demokratikus politikával és sikeres gazdaságpolitikával elérték azt, hogy a cseh főváros, Prága legyen Közép-Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja, valamint leglátogatottabb városa.

1991-től a Cseh Köztársaság a visegrádi csoport tagja (eredetileg nem saját jogán, hanem Csehszlovákia részeként), 1995-től az OECD-nek is tagja. A Cseh Köztársaság a NATO-hoz 1999. március 12-én, az Európai Unióhoz 2004. május 1-én csatlakozott.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Csehország parlamentális köztársaság

 

Politikai pártok

  • Komunistická strana Čech a Moravy (KSČM) – Morva- és Csehországi Kommunista Párt (szélsőbal)
  • Česká strana sociálně demokratická (ČSSD) – Cseh Szociáldemokrata párt (bal)
  • Křes?anská a demokratická unie–Československá strana lidová (KDU-ČSL) – Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (közép)
  • Strana zelených (SZ) – Zöldpárt (közép)
  • Občanská demokratická strana (ODS) – Demokratikus Polgári Párt (jobb)
  • Občanská demokratická aliance (ODA) – Polgári Demokratikus Szövetség (jobb)
  • Unie svobody-Demokratická unie (US-DEU), Szabadságunió-Demokratikus Unió (jobb)
  • SNK Evropątí demokraté (SNK-ED) – Egyesült Független Képviselők-Európai Demokraták

 

Közlekedés

Közlekedési hálózata meglehetősen fejlett.

Az országban Prágában, Brnoban, Ostrava-Moąnovban és Karlovy Varyban van repülőtér. A cseh légitársaság neve: ČSA.

A vasútvonalak állami tulajdonban vannak. A vasutakat a CD üzemelteti. Prága és Hamburg között van az InterCity / EuroCity Korridor. 2006-ban több pályaudvar felújítás alatt volt. A vasút villamosítása jelenleg is tart.

Népesség

Általános adatok

  • Lakosság: 10,3 millió (2005. júniusi adat)
  • Népsűrűség: 130/km2
  • Népességnövekedés: -0,08% (2005), születések száma: 1 nőre 1,2 születés jut
  • Születéskor várható élettartam: férfiak 72 év; nők 79 év
  • Népesség életkor szerinti megoszlása: 0-14 éves: 15,4%; 15-64 éves: 70,6%; 65 év feletti: 14,0%

Legnépesebb települések

  • Városi lakosság: 75%; vidéki lakosság: 25%
 

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

  • Népesség etnikai összetétele: csehek 94%; szlovákok 3%; lengyel, német, magyar, roma összesen 3%
  • Vallási megoszlás: római – katolikus 39%; protestáns 5%; ortodox 3%; felekezeten kívüli: 40%; egyéb 13%. Az országban 7000 buddhista és 3700 muzulmán él.

Az egyik legfontosabb vallási nap a július 5. Ez a nap Szent Cirill és Metód napja.

Szociális rendszer

Gazdaság [szerkesztés]

 

Gazdasági ágazatok

  • Mezőgazdaság: a kontinentális éghajlata kedvez Mezőgazdaság: a kontinentális éghajlata kedvez a búza, kukorica, cukorrépa, sörárpa, burgonya, komló termesztésére

Tenyésztett állatok: juh, szarvasmarha

  • Ipar: Vaskohászat, gépgyártás, textilipar, bőripar, fa,- és papíripar, porcelán, - üveg,- és kerámiaipar
  • Ásványkincsek: feketekőszén, barnakőszén, kőolaj, földgáz grafit, magnezit, azbeszt, kaolin, vas, réz és urán.

Oktatási rendszer

 

Kultúra

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Művészetek

Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film
  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom

A cseh irodalom világhírű képviselői: Husz János (1371 – 1415), Comenius (1592 – 1670), Frantiąek Palacký (1798 – 1876), Jaroslav Haąek (1883 – 1923), Karel Čapek (1890 – 1938), Bohumil Hrabal (1914-1997), Milan Kundera (1929), Václav Havel.

  • Filmművészet
  • Zene

A cseh klasszikus zene ismert alkotói: Bedřich Smetana (1824 – 1884), Antonín Dvořák (1841 – 1904), Leoą Janáček (1851 – 1928), Gustav Mahler.

Hagyományok

Gasztronómia

A csehek egyik legismertebb étele a knédli.

A csehek kedvelt itala a sör. Csehországban több házi serfőzde van.

Sport

A Cseh jégkorong világhírű. 1993 óta 5 világbajnoki címet szerzett: 1996, 1999, 2000, 2001, 2005. További érmek: ezüst: 2006, bronz: 1993, 1997, 1998. Legnagyobb csillaga Jaromir Jágr. Az NHL-ben nagyon sok cseh játékos sikeresen szerepel.

A cseh futball szintén az élvonalba tartozik. 1996-ban EB ezüstérmet szerzett majd 2004 Hollandiával közösen 3. helyezettként végzett. 2006-ban a Csehszlovákiával való szétválás után először kijutott a VB-re. Legnagyobb csillagai: Pavel Nedved, Jan Koller, Milan Baros, Petr Cech.

Ünnepek

Dátum magyar neve cseh neve
január 1. újév és a függetlenség napja Den obnovy samostatného českého státu; Nový rok
május 1. a munka ünnepe Svátek práce
május 8. A felszabadulás napja Den osvobození
július 5. Szent Cirill és Metód napja Den slovanských věrozvěstů Cyrila a Metoděje
július 6. Jan Hus napja Den upálení mistra Jana Husa
szeptember 28. Az államalapítás napja Den české státnosti
november 17. A szabadság és a demokrácia napja Den boje za svobodu a demokracii  
december 24. szenteste Etve ?tědrý den  
december 25-26 karácsony svátek vánoční

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.