Görögország
Görögország
|
|||||
Nemzeti mottó: Ελευθερία ή θάνατος (magyar fordításban „Szabadság vagy Halál”) |
|||||
Himnusz: Ύμνος εις την Ελευθερίαν (magyar fordításban „Himnusz a Szabadsághoz”) |
|||||
Főváros | Athén (Αθήνα) |
||||
Államforma | Parlamentális köztársaság |
||||
- Köztársasági elnök | Karolosz Papouliasz | ||||
- Miniszterelnök | Kosztasz Karamanlisz | ||||
Hivatalos nyelv | Görög | ||||
Alapítás | |||||
- Első ismert görög civilizáció | i. e. 3000 | ||||
- Függetlenség az Oszmán Birodalomtól |
1821. március 25. | ||||
- Függetlenség elismerése | 1829. | ||||
Csatlakozás az EU-hoz | 1981. január 1. | ||||
Terület | |||||
- Összes | 131 990 km² (96.) | ||||
- Víz (%) | 0,87 | ||||
Népesség | |||||
- 2005-ös évi becslés | 11 244 118 (74.) | ||||
- 2001-es évi népszámlálás | 10 964 020 | ||||
- Népsűrűség | 84 fő/km² | ||||
GDP | 2005 | ||||
- Összes | 225,591 milliárd (37.) PPP: 261,018 milliárd |
||||
- Egy főre jutó | 20 327 (28.) PPP: 23 518 |
||||
HDI (2004) | 0,921 (24.) – magas | ||||
Pénznem | Euró (EUR ) |
||||
Időzóna | KEI (UTC+2) | ||||
- Nyári időszámítás | KENYII (UTC+3) | ||||
Internet TLD | .gr |
||||
Nemzetközi gépkocsijel | GR | ||||
Hívószám | +30 |
||||
|
Görögország Európa déli részén, a Balkán-félsziget keleti részén elterülő állam. Nemzetközi tagsága: Európai Unió, WTO, ENSZ, NATO, OECD, EBESZ, Nemzetközi Valutaalap, NYEU.
|
Fekvése, határai
Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu (Κέρκυρα: Kérkíra / Kerkyra[1]), legdélebbi Kréta (Κρήτη: Kríti / Crete), legkeletibb Kasztelórizo szigete (Καστελλόριζο). Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15.000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4 000 km. Csak 107 000 km2 az összefüggő szárazföld, 25 000 km2 sziget.
Földrajz
Domborzat
- Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészosz-félsziget. Peloponésszoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté.
- Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.
- Tengerei:
- Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai, a
- Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39‰. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek:
- Szporádok: Alonniszosz, Szkiathosz, Szkopalesz, Szkírosz
- Északkelet-égei szigetek (part menti szigetek): Évia, Szalamisz, Thasszosz, Szamothraki, Limnosz, Leszbosz, Kiosz, Szamosz
- Szaróni szigetek: Ejina, Idra, Pórosz, Szpetszész
- Kükládok: Mikonosz, Délosz, Párosz, Thira (=Santorini)
- Dodekanéz szigetek: Ródosz, Kosz, Patmosz, Asztipalea, Kalimnosz, Karpathosz, Kaszosz, Lerosz, Niszirosz, Szimi, Tilosz, Kastelorizo
- Kréta
- Hegyláncai: kb. 2/3 részt hegyek borítják Görögországot, 1500–2000 m magas, kopár, karsztos. Négy alapvetően más felépítésű láncból áll:
- Pindosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő,
- Makedón Masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik a Attika félszigete. 2.000 m – nél magasabb hegyei: a Pindosz, a Parnasszosz, a Peloponesszosz és a Taigethosz.
- Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai - medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
- Görögországban sok a földrengés: Thira (Santorini) szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.
Vízrajz
- Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Piniosz, nagyobbak még az Évrosz, a Sztrimonasz, az Axiosz és az Aliakmon.
- Tavai: Legnagyobbak a Prespa-tó, a Trihonis-tó, a Volvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.
Éghajlat
- A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban átalában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.
Növény- és állatvilág
- Görögországban kevés az erdő, sok az örökzöld cserjés, bükk, tölgy, pálma. Jellemző export termények: narancs, citrom, szőlő, olajbogyó, dohány.
Történelem
1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése miatt vették fel az Európai Unióba.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma -Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.
Közigazgatási felosztás
Az országot 13 régióra (περιφέρεια: periféria[1]) és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία: aftónomi politía)* osztották:
- Αυτόνομη Μοναστική Πολιτεία του Αγίου Όρους (Aftónomí Monasztikí Politía tu Ajú Órusz)* – Καρυές (Kariész / Karyés)[1] (autonóm szerzetesi köztársaság)
- Περιφέρεια Ανατολικής Μακεδονίας και Θράκης (Periféria Anatolikísz Makedoníasz ke Thrákisz), azaz Kelet-Makedónia és Thrákia – Κομοτηνή (Komotiní)
- Περιφέρεια Αττικής (Periféria Attikísz), azaz Attika – Αθήνα (Athína)
- Περιφέρεια Βορείου Αιγαίου (Periféria Voríou Ejéu), azaz Észak-Égei-szigetek – Μυτιλήνη (Militíni / Mytilíni)
- Περιφέρεια Δυτικής Ελλάδας (Periféria Ditikísz Eládasz), azaz Nyugat-Görögország – Πάτρα (Pátra)
- Περιφέρεια Δυτικής Μακεδονίας (Periféria Ditikísz Makedoníasz), azaz Nyugat-Makedónia – Κοζάνη (Kozáni)
- Περιφέρεια Ηπείρου (Periféria Ipíru) – Ιωάννινα (Joánina / Ioánnina)
- Περιφέρεια Θεσσαλίας (Periféria Thesszalíasz), azaz Theszzália – Λάρισα (Lárisza)
- Περιφέρεια Ιονίων Νήσων (Periféria Joníon Níszon), azaz Jón-szigetek – Κέρκυρα (Kérkira / Kérkyra)
- Περιφέρεια Κεντρικής Μακεδονίας (Periféria Kentrikísz Makedoníasz), azaz Közép-Makedónia – Θεσσαλονίκη (Theszaloníki)
- Περιφέρεια Κρήτης (Periféria Krítisz), azaz Kréta – Ηράκλειο (Iráklio/Heráklion)
- Περιφέρεια Νότιου Αιγαίου (Periféria Nótiu Ejéu), azaz Dél-Égei-szigetek – Ερμούπολη (Ermúpoli)
- Περιφέρεια Πελοποννήσου (Periféria Peloponíszu), azaz Peloponnészosz – Τρίπολη (Trípoli)
- Περιφέρεια Στερεάς Ελλάδας (Periféria Sztereász Eládasz), azaz Közép-Görögország – Λαμία (Lamía)
A régió alatti egység a prefektúra (nomosz, többes számban nomoi): az ország 54 prefektúrára oszlik.
Politikai pártok
Legfontosabb pártjai az 1970-es években alakultak meg vagy újjá.
- Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) – baloldali párt
- Új Demokrácia (Nea Dimokratia - N.D.)– konzervatív liberális néppárt
- Görög Kommunista Párt (K.K.E.)
- Synaspismos (SYN- a 2007-es választásokon Syriza)- balközép-szoc.dem párt
- LAOS - szélső jobboldali populista párt
A két párt egymást váltja a kormányzásban.
Védelmi rendszer
Népesség
Általános adatok
- Lakosság: 10 645 000 fő.
Korábbi adatok: 7,6 millió (1950), 8,8 millió (1970), 10,6 millió (1999) - Átlagos népsűrűség: 80,7 fő/km2.
- Népességnövekedési ráta: -0,2% tehát csökken.
- Várható átlagos élettartam: 79 év. Csecsemőhalandóság: 6,2‰.
Legnépesebb települések
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A görög indoeurópai nép, már időszámításunk előtta 2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség.
Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. Külföldiek aránya az országban 4%.
Az újgörög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a 15. század óta használják, elődje az ógörög nyelv.
Vallás: görög-ortodox 98%. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muzulmánok, és a muzulmán bolgárok (pomákok), arányuk 2%.
Gazdaság
Általános adatok
Az Európai Unió legfejletlenebb "régi" tagja. Jelentős támogatásokban részesül az EU-tól, melyek a bruttó hazai termék mintegy 3%-át teszik ki.
Bruttó nemzeti termék: 124,6 milliárd USD, az egy főre eső bruttó nemzeti termék: 11 780 USD. Ennek szektorális megoszlása: mezőgazdaság 9%, ipar 22%, szolgáltatás 70%.
Gazdasági ágazatok
Mezőgazdaság
A szektor igen magas arányban részesedik a nemzeti termékből. A síkságokat részben mesterséges öntözéssel teszik a növénytermesztésre alkalmassá. Termékeny vidékei a Makedónia-síkság, Thesszáliai-síkság, Bóiótiai-síkság, Argoliszi-síkság. Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés, legfőbb terményei a szőlő illetve a mazsola, az olivabogyó, a citrusfélék, a zöldség és a gyümölcs. Juh- és kecsketenyésztése is jelentős.
Ipar
Kitermelt ásványkincsei: bauxit, vas, nikkel, réz, króm, barnakőszén, tőzeg, magnezit.
A görög ipar gerincét továbbra is az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. Az építőipar gyorsan bővül. Jelentős a fémipar és vezető helyen áll a hajóépítésben.
Kereskedelem
- Idegenforgalom
Míg a 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, a II. világháborút követő fejlődést főként turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő. Az idegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide, főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye Görögország. A tengerpart, a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.
- Külkereskedelem
Állandó deficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. Kivitelének fő termékei: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom, paradicsom,füge), valamint jelentős a textilipari és vegyipari termékek exportja is. A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek valamint a kőolaj és kőolajtermékek. Az Európai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal (főként Németországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Franciaországgal és Hollandiával) bonyolítja le. Emellett jelentős exportpartnere az USA is. A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.
Kultúra
A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága "az ember felfedezése": az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az ember: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja.
A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből, sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki.
A görög ember: A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy én miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek, mind a sportban, mind az irodalomban. "Azt látjuk az ókorból amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak." A forrásoknak csupán 20%-a maradt fenn. Mindaz amit nem másoltak elveszett.
Kulturális intézmények
- Könyvtárak
- Múzeumok
- Zenei intézmények
Művészetek
- Irodalom: Lásd: ókori görög irodalom, bizánci irodalom, újgörög irodalom, Görög költők, írók listája
- Film
- Képzőművészet: Lásd: görög szobrászat
- Zene
Fájdalmat kifejező népi zenei műfaj a rembetika.
Gasztronómia
Nemzeti ételük a ma már Magyarországon is ismert gyros (γύρος: jírosz / gyros[1]), mely pitába-lángosba töltött bárányhús zöldségekkel, de létezik csirkés változata is. További ismert görög ételek a muszaka,a pasticio, a szuvlaki,a bifteki, a szudzukaki,a kokkinisto, a kritharaki, illetve a gigantes plaki. Elterjedt saláta a tzatziki (τζατζίκι: dzadzíki / tzatziki[1]) szósz, amely joghurtból, uborkából, fokhagymából és olajjal készül. Gyakori reggeli étek a mézes joghurt.
A görögök, tengeri nép lévén rengeteg halat és tengeri állatot esznek. Elterjedt a szőlőecetben áztatott aszalt olivabogyó, a fehér kecske-juh-éstehéntejből készített sajt a feta. Ez utóbbi az alapja a világszerte görög salátaként ismert vegyes zöldség salátának, amelyet ők csak parasztsalátaként ismernek. Füstölt kecske sonka gyakran kerül az asztalra.
Bár legelterjedtebb a bor fogyasztása, amelyből leghíresebb a gyantával készített fehérbor, a retsina, illetve a telt vörös mavrodaphe. Emellett világhírre tett szert a magas alkoholtartalmú ánizspálinka, az úzo (ούζο:
Sport
- Az iszthmoszi játékok az Ókori Görögországban a pánhellén játékok egyike volt, amit Korinthosz mellett tartottak, minden második évben.
- Az iszthmoszi játékokat a nemeai játékokkal egy évben az olümpiai játékok előtti és utáni évben tartották – azaz az olümpiai ciklus második és negyedik évében –, Poszeidón tiszteletére. A hagyomány szerint i. e. 580-ban tartották először Küpszelosz türannosz bukásának örömére. Egy másik hagyomány szerint a játékokat Thészeusz alapította.
- A játékok győztesei fenyőkoszorút kaptak jutalmul.
- Titus Quinctius Flamininus az i. e. 196-os játékokat használta fel arra, hogy kihirdesse a görög államok szabadságát a makedón uralom alól. Amikor a rómaiak lerombolták Korinthoszt i. e. 146-ban, akkor Sziküón vette át a játékok szervezését, egész addig, amíg Korinthosz vissza nem szerezte a játékok tuljadonjogát valamikor i. e. 7 és i. sz. 3 között. Az iszthmoszi játékok ezután virágoztak egészen addig, amíg I. Theodosius be nem tiltotta őket, mint pogány ritusokat.
- Az ókori olümpiai játékok az ókori Görögországban pánhellén játékok legfontosabbika, atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a pánhellén játékok részét képezték, amelyek 2-4 évente megrendezett 4 eseményből álltak, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legnagyobb presztízsűek.
Ünnepek
Január 1. | Az újév napja |
Január 6. | Vízkereszt |
Január 19. | Hamvazóhétfő |
Március körül (változó) | A nagyböjt kezdete |
Március 25. | A nemzeti forradalom kezdete (1821) |
Április körül (változó) | Nagypéntek |
Május 1. | A munka ünnepe |
Június körül (változó) | A Szentlélek napja |
Augusztus 15. | Nagyboldogasszony |
Október 28. | A „NEM” napja (a nem Mussolini ultimátumára, és győzelem az olasz hadsereg ellen) |
November 8. | Kréta nemzeti ünnepe |
November 17. | Diáklázadás a katonai junta ellen (1973) |
December 25. | Karácsony |
December 26. | István napja |
December 31. | Az óév búcsúztatása |
Külső hivatkozások
- Görögország.lap.hu
- Görögország Linkek (Weblink)
- Greekcafe
- Görögország
- Görög nagykövetségek (angol)
- Görögország domborzati térképe
- Görögország hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
- Térképezz! Görögország: fotó, leírás feltöltési lehetőség a pontos helyszín bejelölésével
- Sarti Info
- Görögország Képgaléria
- Sarti Autóval indulóknak hasznos információk
vége