Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Görögország

2008.02.15

Görögország

 

Görög Köztársaság
Ελληνική Δημοκρατία
Görögország zászlaja Görögország címere
Görögország zászlaja Görögország címere
Nemzeti mottó: Ελευθερία ή θάνατος
(magyar fordításban „Szabadság vagy Halál”)
Himnusz: Ύμνος εις την Ελευθερίαν
(magyar fordításbanHimnusz a Szabadsághoz”)
Görögország fekvése
Főváros Athén (Αθήνα)
é. sz. 37°58′45’’, 23°23′0’’
Államforma Parlamentális
köztársaság
 - Köztársasági elnök Karolosz Papouliasz
 - Miniszterelnök Kosztasz Karamanlisz
Hivatalos nyelv Görög
Alapítás  
 - Első ismert görög civilizáció i. e. 3000 
 - Függetlenség az Oszmán
Birodalomtól
1821. március 25
 - Függetlenség elismerése 1829
Csatlakozás az EU-hoz 1981. január 1.
Terület  
 - Összes 131 990 km² (96.)
 - Víz (%) 0,87
Népesség  
 - 2005-ös évi becslés 11 244 118  (74.)
 - 2001-es évi népszámlálás 10 964 020
 - Népsűrűség 84 fő/km²
GDP 2005
 - Összes 225,591 milliárd (37.)
PPP: 261,018 milliárd
 - Egy főre jutó 20 327 (28.)
PPP: 23 518
HDI (2004) 0,921 (24.) – magas
Pénznem Euró (EUR)
Időzóna KEI (UTC+2)
 - Nyári időszámítás KENYII (UTC+3)
Internet TLD .gr
Nemzetközi gépkocsijel GR
Hívószám +30

Görögország Európa déli részén, a Balkán-félsziget keleti részén elterülő állam. Nemzetközi tagsága: Európai Unió, WTO, ENSZ, NATO, OECD, EBESZ, Nemzetközi Valutaalap, NYEU.

 

Fekvése, határai

Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu (Κέρκυρα: Kérkíra / Kerkyra[1]), legdélebbi Kréta (Κρήτη: Kríti / Crete), legkeletibb Kasztelórizo szigete (Καστελλόριζο). Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15.000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4 000 km. Csak 107 000 km2 az összefüggő szárazföld, 25 000 km2 sziget.

Földrajz

Domborzat

Műholdfelvétel Görögországról és a környező területekről
 
Műholdfelvétel Görögországról és a környező területekről

Vízrajz

Éghajlat

  • A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban átalában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.

Növény- és állatvilág

Történelem

A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg az i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (18211830) sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.

1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése miatt vették fel az Európai Unióba.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma -Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.

Közigazgatási felosztás

Az országot 13 régióra (περιφέρεια: periféria[1]) és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία: aftónomi politía)* osztották:

A régió alatti egység a prefektúra (nomosz, többes számban nomoi): az ország 54 prefektúrára oszlik.

Politikai pártok

Legfontosabb pártjai az 1970-es években alakultak meg vagy újjá.

  • Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) – baloldali párt
  • Új Demokrácia (Nea Dimokratia - N.D.)– konzervatív liberális néppárt
  • Görög Kommunista Párt (K.K.E.)
  • Synaspismos (SYN- a 2007-es választásokon Syriza)- balközép-szoc.dem párt
  • LAOS - szélső jobboldali populista párt

A két párt egymást váltja a kormányzásban.

Védelmi rendszer

Katonai költségvetés: 7,081 milliárd USD, a GDP 3,1%-a 2005-ben. Teljes személyi állomány: 177 600 fő, ebből 98 321 fő sorozott, (5520 nő) (2005-ben 109 000 fő). Szolgálati idő: 12-16 hónap.

Népesség

Általános adatok

  • Lakosság: 10 645 000 fő.
    Korábbi adatok: 7,6 millió (1950), 8,8 millió (1970), 10,6 millió (1999)
  • Átlagos népsűrűség: 80,7 fő/km2.
  • Népességnövekedési ráta: -0,2% tehát csökken.
  • Várható átlagos élettartam: 79 év. Csecsemőhalandóság: 6,2‰.

Legnépesebb települések

A Parthenón nyugati oldala
 
A Parthenón nyugati oldala
 

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A görög indoeurópai nép, már időszámításunk előtta 2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség.

Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. Külföldiek aránya az országban 4%.

Az újgörög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a 15. század óta használják, elődje az ógörög nyelv.

Vallás: görög-ortodox 98%. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muzulmánok, és a muzulmán bolgárok (pomákok), arányuk 2%.

Gazdaság

Az Olümposz a tengerparti Theszaloníki - Athén autópályáról
 
Az Olümposz a tengerparti Theszaloníki - Athén autópályáról

Általános adatok

Az Európai Unió legfejletlenebb "régi" tagja. Jelentős támogatásokban részesül az EU-tól, melyek a bruttó hazai termék mintegy 3%-át teszik ki.

Bruttó nemzeti termék: 124,6 milliárd USD, az egy főre eső bruttó nemzeti termék: 11 780 USD. Ennek szektorális megoszlása: mezőgazdaság 9%, ipar 22%, szolgáltatás 70%.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A szektor igen magas arányban részesedik a nemzeti termékből. A síkságokat részben mesterséges öntözéssel teszik a növénytermesztésre alkalmassá. Termékeny vidékei a Makedónia-síkság, Thesszáliai-síkság, Bóiótiai-síkság, Argoliszi-síkság. Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés, legfőbb terményei a szőlő illetve a mazsola, az olivabogyó, a citrusfélék, a zöldség és a gyümölcs. Juh- és kecsketenyésztése is jelentős.

Ipar

Kitermelt ásványkincsei: bauxit, vas, nikkel, réz, króm, barnakőszén, tőzeg, magnezit.

A görög ipar gerincét továbbra is az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. Az építőipar gyorsan bővül. Jelentős a fémipar és vezető helyen áll a hajóépítésben.

Kereskedelem

  • Idegenforgalom

Míg a 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, a II. világháborút követő fejlődést főként turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő. Az idegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide, főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye Görögország. A tengerpart, a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.

  • Külkereskedelem

Állandó deficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. Kivitelének fő termékei: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom, paradicsom,füge), valamint jelentős a textilipari és vegyipari termékek exportja is. A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek valamint a kőolaj és kőolajtermékek. Az Európai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal (főként Németországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Franciaországgal és Hollandiával) bonyolítja le. Emellett jelentős exportpartnere az USA is. A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.

Kultúra

A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága "az ember felfedezése": az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az ember: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja.

A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből, sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki.

A görög ember: A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy én miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek, mind a sportban, mind az irodalomban. "Azt látjuk az ókorból amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak." A forrásoknak csupán 20%-a maradt fenn. Mindaz amit nem másoltak elveszett.

Kulturális intézmények

  • Könyvtárak
  • Múzeumok
  • Zenei intézmények

Művészetek

Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film

Fájdalmat kifejező népi zenei műfaj a rembetika.

Gasztronómia

Nemzeti ételük a ma már Magyarországon is ismert gyros (γύρος: jírosz / gyros[1]), mely pitába-lángosba töltött bárányhús zöldségekkel, de létezik csirkés változata is. További ismert görög ételek a muszaka,a pasticio, a szuvlaki,a bifteki, a szudzukaki,a kokkinisto, a kritharaki, illetve a gigantes plaki. Elterjedt saláta a tzatziki (τζατζίκι: dzadzíki / tzatziki[1]) szósz, amely joghurtból, uborkából, fokhagymából és olajjal készül. Gyakori reggeli étek a mézes joghurt.

A görögök, tengeri nép lévén rengeteg halat és tengeri állatot esznek. Elterjedt a szőlőecetben áztatott aszalt olivabogyó, a fehér kecske-juh-éstehéntejből készített sajt a feta. Ez utóbbi az alapja a világszerte görög salátaként ismert vegyes zöldség salátának, amelyet ők csak parasztsalátaként ismernek. Füstölt kecske sonka gyakran kerül az asztalra.

Bár legelterjedtebb a bor fogyasztása, amelyből leghíresebb a gyantával készített fehérbor, a retsina, illetve a telt vörös mavrodaphe. Emellett világhírre tett szert a magas alkoholtartalmú ánizspálinka, az úzo (ούζο:

Sport

Az iszthmoszi játékokat a nemeai játékokkal egy évben az olümpiai játékok előtti és utáni évben tartották – azaz az olümpiai ciklus második és negyedik évében –, Poszeidón tiszteletére. A hagyomány szerint i. e. 580-ban tartották először Küpszelosz türannosz bukásának örömére. Egy másik hagyomány szerint a játékokat Thészeusz alapította.
A játékok győztesei fenyőkoszorút kaptak jutalmul.
Titus Quinctius Flamininus az i. e. 196-os játékokat használta fel arra, hogy kihirdesse a görög államok szabadságát a makedón uralom alól. Amikor a rómaiak lerombolták Korinthoszt i. e. 146-ban, akkor Sziküón vette át a játékok szervezését, egész addig, amíg Korinthosz vissza nem szerezte a játékok tuljadonjogát valamikor i. e. 7 és i. sz. 3 között. Az iszthmoszi játékok ezután virágoztak egészen addig, amíg I. Theodosius be nem tiltotta őket, mint pogány ritusokat.
  • Az ókori olümpiai játékok az ókori Görögországban pánhellén játékok legfontosabbika, atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a pánhellén játékok részét képezték, amelyek 2-4 évente megrendezett 4 eseményből álltak, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legnagyobb presztízsűek.

Ünnepek

A Szoúnio-fok Attikában, kilátással az égei szigetekre.
 
A Szoúnio-fok Attikában, kilátással az égei szigetekre.
Január 1. Az újév napja
Január 6. Vízkereszt
Január 19. Hamvazóhétfő
Március körül (változó) A nagyböjt kezdete
Március 25. A nemzeti forradalom kezdete (1821)
Április körül (változó) Nagypéntek
Május 1. A munka ünnepe
Június körül (változó) A Szentlélek napja
Augusztus 15. Nagyboldogasszony
Október 28. A „NEM” napja (a nem Mussolini ultimátumára, és győzelem az olasz hadsereg ellen)
November 8. Kréta nemzeti ünnepe
November 17. Diáklázadás a katonai junta ellen (1973)
December 25. Karácsony
December 26. István napja
December 31. Az óév búcsúztatása

Külső hivatkozások

vége

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.