Görög Köztársaság
Ελληνική Δημοκρατία

Görögország zászlaja Görögország címere
Nemzeti mottó: Ελευθερία ή θάνατος (magyar fordításban „Szabadság vagy Halál”)
Himnusz: Ύμνος εις την Ελευθερίαν (magyar fordításban „Himnusz a Szabadsághoz”)
Főváros	Athén (Αθήνα) é. sz. 37°58′45’’, 23°23′0’’37.9791666667, Hiba a kifejezésben: nem várt * operátor
Államforma	Parlamentális köztársaság
- Köztársasági elnök	Karolosz Papouliasz
- Miniszterelnök	Kosztasz Karamanlisz
Hivatalos nyelv	Görög
Alapítás
- Első ismert görög civilizáció	i. e. 3000
- Függetlenség az Oszmán Birodalomtól	1821. március 25.
- Függetlenség elismerése	1829.
Csatlakozás az EU-hoz	1981. január 1.
Terület
- Összes	131 990 km² (96.)
- Víz (%)	0,87
Népesség
- 2005-ös évi becslés	11 244 118  (74.)
- 2001-es évi népszámlálás	10 964 020
- Népsűrűség	84 fő/km²
GDP	2005
- Összes	225,591 milliárd (37.) PPP: 261,018 milliárd
- Egy főre jutó	20 327 (28.) PPP: 23 518
HDI (2004)	0,921 (24.) – magas
Pénznem	Euró (EUR)
Időzóna	KEI (UTC+2)
- Nyári időszámítás	KENYII (UTC+3)
Internet TLD	.gr
Nemzetközi gépkocsijel	GR
Hívószám	+30
Albánia Macedónia Bulgária Török- ország ATHÉN Kerkira Theszaloníki Kavala Alexandropolisz Joannina Igoumenitsza Larisza Vólosz Kalkisz Patrai Elefszina Lavrion Heraklion Olümposz Peloponnészosz Korfu Limnosz Leszbosz Kiosz Szamosz Naxosz Kosz Kréta Rodosz Földközi-tenger Jón- tenger Égei- tenger Krétai-tenger

Görögország Európa déli részén, a Balkán-félsziget keleti részén elterülő állam. Nemzetközi tagsága: Európai Unió, WTO, ENSZ, NATO, OECD, EBESZ, Nemzetközi Valutaalap, NYEU.

Fekvése, határai

Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu (Κέρκυρα: Kérkíra / Kerkyra^[1]), legdélebbi Kréta (Κρήτη: Kríti / Crete), legkeletibb Kasztelórizo szigete (Καστελλόριζο). Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15.000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4 000 km. Csak 107 000 km² az összefüggő szárazföld, 25 000 km² sziget.

Földrajz

Domborzat

 

Műholdfelvétel Görögországról és a környező területekről

• Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészosz-félsziget. Peloponésszoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté.
• Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.

• Tengerei:
  • Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai, a
    • Jón szigetek: Korfu, Lefkasz, Kefalónia, Zakinthosz.
  • Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39‰. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek:
    • Szporádok: Alonniszosz, Szkiathosz, Szkopalesz, Szkírosz
    • Északkelet-égei szigetek (part menti szigetek): Évia, Szalamisz, Thasszosz, Szamothraki, Limnosz, Leszbosz, Kiosz, Szamosz
    • Szaróni szigetek: Ejina, Idra, Pórosz, Szpetszész
    • Kükládok: Mikonosz, Délosz, Párosz, Thira (=Santorini)
    • Dodekanéz szigetek: Ródosz, Kosz, Patmosz, Asztipalea, Kalimnosz, Karpathosz, Kaszosz, Lerosz, Niszirosz, Szimi, Tilosz, Kastelorizo
    • Kréta

• Hegyláncai: kb. 2/3 részt hegyek borítják Görögországot, 1500–2000 m magas, kopár, karsztos. Négy alapvetően más felépítésű láncból áll:
  • Pindosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő,
  • Makedón Masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik a Attika félszigete. 2.000 m – nél magasabb hegyei: a Pindosz, a Parnasszosz, a Peloponesszosz és a Taigethosz.
• Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai - medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
• Görögországban sok a földrengés: Thira (Santorini) szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.

Vízrajz

• Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Piniosz, nagyobbak még az Évrosz, a Sztrimonasz, az Axiosz és az Aliakmon.
• Tavai: Legnagyobbak a Prespa-tó, a Trihonis-tó, a Volvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.

Éghajlat

• A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban átalában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.

Növény- és állatvilág

• Görögországban kevés az erdő, sok az örökzöld cserjés, bükk, tölgy, pálma. Jellemző export termények: narancs, citrom, szőlő, olajbogyó, dohány.

 

Történelem

1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése miatt vették fel az Európai Unióba.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma -Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.

 

Közigazgatási felosztás

Az országot 13 régióra (περιφέρεια: periféria^[1]) és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία: aftónomi politía)* osztották:

• Αυτόνομη Μοναστική Πολιτεία του Αγίου Όρους (Aftónomí Monasztikí Politía tu Ajú Órusz)* – Καρυές (Kariész / Karyés)^[1] (autonóm szerzetesi köztársaság)
• Περιφέρεια Ανατολικής Μακεδονίας και Θράκης (Periféria Anatolikísz Makedoníasz ke Thrákisz), azaz Kelet-Makedónia és Thrákia – Κομοτηνή (Komotiní)
• Περιφέρεια Αττικής (Periféria Attikísz), azaz Attika – Αθήνα (Athína)
• Περιφέρεια Βορείου Αιγαίου (Periféria Voríou Ejéu), azaz Észak-Égei-szigetek – Μυτιλήνη (Militíni / Mytilíni)
• Περιφέρεια Δυτικής Ελλάδας (Periféria Ditikísz Eládasz), azaz Nyugat-Görögország – Πάτρα (Pátra)
• Περιφέρεια Δυτικής Μακεδονίας (Periféria Ditikísz Makedoníasz), azaz Nyugat-Makedónia – Κοζάνη (Kozáni)
• Περιφέρεια Ηπείρου (Periféria Ipíru) – Ιωάννινα (Joánina / Ioánnina)
• Περιφέρεια Θεσσαλίας (Periféria Thesszalíasz), azaz Theszzália – Λάρισα (Lárisza)
• Περιφέρεια Ιονίων Νήσων (Periféria Joníon Níszon), azaz Jón-szigetek – Κέρκυρα (Kérkira / Kérkyra)
• Περιφέρεια Κεντρικής Μακεδονίας (Periféria Kentrikísz Makedoníasz), azaz Közép-Makedónia – Θεσσαλονίκη (Theszaloníki)
• Περιφέρεια Κρήτης (Periféria Krítisz), azaz Kréta – Ηράκλειο (Iráklio/Heráklion)
• Περιφέρεια Νότιου Αιγαίου (Periféria Nótiu Ejéu), azaz Dél-Égei-szigetek – Ερμούπολη (Ermúpoli)
• Περιφέρεια Πελοποννήσου (Periféria Peloponíszu), azaz Peloponnészosz – Τρίπολη (Trípoli)
• Περιφέρεια Στερεάς Ελλάδας (Periféria Sztereász Eládasz), azaz Közép-Görögország – Λαμία (Lamía)

A régió alatti egység a prefektúra (nomosz, többes számban nomoi): az ország 54 prefektúrára oszlik.

Politikai pártok

Legfontosabb pártjai az 1970-es években alakultak meg vagy újjá.

• Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) – baloldali párt
• Új Demokrácia (Nea Dimokratia - N.D.)– konzervatív liberális néppárt
• Görög Kommunista Párt (K.K.E.)
• Synaspismos (SYN- a 2007-es választásokon Syriza)- balközép-szoc.dem párt
• LAOS - szélső jobboldali populista párt

A két párt egymást váltja a kormányzásban.

Védelmi rendszer

Népesség

Általános adatok

• Lakosság: 10 645 000 fő.
  Korábbi adatok: 7,6 millió (1950), 8,8 millió (1970), 10,6 millió (1999)
• Átlagos népsűrűség: 80,7 fő/km2.
• Népességnövekedési ráta: -0,2% tehát csökken.
• Várható átlagos élettartam: 79 év. Csecsemőhalandóság: 6,2‰.

Legnépesebb települések

 

A Parthenón nyugati oldala

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A görög indoeurópai nép, már időszámításunk előtta 2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség.

Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. Külföldiek aránya az országban 4%.

Az újgörög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a 15. század óta használják, elődje az ógörög nyelv.

Vallás: görög-ortodox 98%. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muzulmánok, és a muzulmán bolgárok (pomákok), arányuk 2%.

 

Gazdaság

 

Az Olümposz a tengerparti Theszaloníki - Athén autópályáról

Általános adatok

Az Európai Unió legfejletlenebb "régi" tagja. Jelentős támogatásokban részesül az EU-tól, melyek a bruttó hazai termék mintegy 3%-át teszik ki.

Bruttó nemzeti termék: 124,6 milliárd USD, az egy főre eső bruttó nemzeti termék: 11 780 USD. Ennek szektorális megoszlása: mezőgazdaság 9%, ipar 22%, szolgáltatás 70%.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A szektor igen magas arányban részesedik a nemzeti termékből. A síkságokat részben mesterséges öntözéssel teszik a növénytermesztésre alkalmassá. Termékeny vidékei a Makedónia-síkság, Thesszáliai-síkság, Bóiótiai-síkság, Argoliszi-síkság. Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés, legfőbb terményei a szőlő illetve a mazsola, az olivabogyó, a citrusfélék, a zöldség és a gyümölcs. Juh- és kecsketenyésztése is jelentős.

Ipar

Kitermelt ásványkincsei: bauxit, vas, nikkel, réz, króm, barnakőszén, tőzeg, magnezit.

A görög ipar gerincét továbbra is az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. Az építőipar gyorsan bővül. Jelentős a fémipar és vezető helyen áll a hajóépítésben.

Kereskedelem

• Idegenforgalom

Míg a 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, a II. világháborút követő fejlődést főként turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő. Az idegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide, főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye Görögország. A tengerpart, a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.

• Külkereskedelem

Állandó deficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. Kivitelének fő termékei: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom, paradicsom,füge), valamint jelentős a textilipari és vegyipari termékek exportja is. A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek valamint a kőolaj és kőolajtermékek. Az Európai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal (főként Németországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Franciaországgal és Hollandiával) bonyolítja le. Emellett jelentős exportpartnere az USA is. A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.

Kultúra

A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága "az ember felfedezése": az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az ember: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja.

A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből, sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki.

A görög ember: A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy én miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek, mind a sportban, mind az irodalomban. "Azt látjuk az ókorból amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak." A forrásoknak csupán 20%-a maradt fenn. Mindaz amit nem másoltak elveszett.

Kulturális intézmények

• Könyvtárak
• Múzeumok
• Zenei intézmények

Művészetek

• Irodalom: Lásd: ókori görög irodalom, bizánci irodalom, újgörög irodalom, Görög költők, írók listája
• Film
• Képzőművészet: Lásd: görög szobrászat
• Zene

Fájdalmat kifejező népi zenei műfaj a rembetika.

Gasztronómia

Nemzeti ételük a ma már Magyarországon is ismert gyros (γύρος: jírosz / gyros^[1]), mely pitába-lángosba töltött bárányhús zöldségekkel, de létezik csirkés változata is. További ismert görög ételek a muszaka,a pasticio, a szuvlaki,a bifteki, a szudzukaki,a kokkinisto, a kritharaki, illetve a gigantes plaki. Elterjedt saláta a tzatziki (τζατζίκι: dzadzíki / tzatziki^[1]) szósz, amely joghurtból, uborkából, fokhagymából és olajjal készül. Gyakori reggeli étek a mézes joghurt.

A görögök, tengeri nép lévén rengeteg halat és tengeri állatot esznek. Elterjedt a szőlőecetben áztatott aszalt olivabogyó, a fehér kecske-juh-éstehéntejből készített sajt a feta. Ez utóbbi az alapja a világszerte görög salátaként ismert vegyes zöldség salátának, amelyet ők csak parasztsalátaként ismernek. Füstölt kecske sonka gyakran kerül az asztalra.

Bár legelterjedtebb a bor fogyasztása, amelyből leghíresebb a gyantával készített fehérbor, a retsina, illetve a telt vörös mavrodaphe. Emellett világhírre tett szert a magas alkoholtartalmú ánizspálinka, az úzo (ούζο:

Sport

• Az iszthmoszi játékok az Ókori Görögországban a pánhellén játékok egyike volt, amit Korinthosz mellett tartottak, minden második évben.

Az iszthmoszi játékokat a nemeai játékokkal egy évben az olümpiai játékok előtti és utáni évben tartották – azaz az olümpiai ciklus második és negyedik évében –, Poszeidón tiszteletére. A hagyomány szerint i. e. 580-ban tartották először Küpszelosz türannosz bukásának örömére. Egy másik hagyomány szerint a játékokat Thészeusz alapította.

A játékok győztesei fenyőkoszorút kaptak jutalmul.

Titus Quinctius Flamininus az i. e. 196-os játékokat használta fel arra, hogy kihirdesse a görög államok szabadságát a makedón uralom alól. Amikor a rómaiak lerombolták Korinthoszt i. e. 146-ban, akkor Sziküón vette át a játékok szervezését, egész addig, amíg Korinthosz vissza nem szerezte a játékok tuljadonjogát valamikor i. e. 7 és i. sz. 3 között. Az iszthmoszi játékok ezután virágoztak egészen addig, amíg I. Theodosius be nem tiltotta őket, mint pogány ritusokat.

• Az ókori olümpiai játékok az ókori Görögországban pánhellén játékok legfontosabbika, atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a pánhellén játékok részét képezték, amelyek 2-4 évente megrendezett 4 eseményből álltak, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legnagyobb presztízsűek.

Ünnepek

 

A Szoúnio-fok Attikában, kilátással az égei szigetekre.

Külső hivatkozások

• Görögország.lap.hu
• Görögország Linkek (Weblink)
• Greekcafe
• Görögország
• Görög nagykövetségek (angol)
• Görögország domborzati térképe
• Görögország hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
• Térképezz! Görögország: fotó, leírás feltöltési lehetőség a pontos helyszín bejelölésével
• Sarti Info
• Görögország Képgaléria
• Sarti Autóval indulóknak hasznos információk

vége