Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HOLLANDIA

2008.03.07

Hollandia

 
Holland Királyság
Koninkrijk der Nederlanden
Hollandia zászlaja Hollandia címere
Hollandia zászlaja Hollandia címere
Nemzeti mottó: Je Maintiendrai
(franciául: Fenntartom)
Himnusz: Wilhelmus van Nassouwe
Hollandia fekvése
Főváros Amszterdam[1]
(a kormány székhelye Hága)
é. sz. 52°21′ k. h. 04°52′
Államforma Parlamentáris monarchia
 - Királynő Beatrix
 - Miniszterelnök Jan Peter Balkenende

 

Hivatalos nyelv holland, fríz
Függetlenség Spanyolországtól 
 - kikiáltása 1568. május 23
 - elismerése 1648. január 30
Csatlakozás az EU-hoz 1957. március 25.
Terület  
 - Összes 41 526 km² (132.)
 - Víz (%) 18,41%
Népesség  
 - 2006. július évi becslés 16 491 461  (59.)
 - 2001. évi népszámlálás 16 105 285
 - Népsűrűség 395 fő/km²
GDP 2005
 - Összes 498 703 millió USD (23.)
PPP: 503 394 millió USD
 - Egy főre jutó 29 412 USD (15.)
PPP: 30 876 USD
HDI (2006) 0,947 (9.) – magas
Pénznem Euró1 (€) (EUR)
Időzóna CET (UTC+1)
 - Nyári időszámítás CEST (UTC+2)
Internet TLD .nl
Nemzetközi gépkocsijel NL
Hívószám +31

1 2001-ig: gulden

Hollandia (teljes nevén Holland Királyság, hollandul Koninkrijk der Nederlanden) nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Hollandiai Királyság” között. A Hollandiai Királyság 3 részből áll: Hollandia, valamint Karib-szigetekhez tartozó Holland Antillák és Aruba. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.

Nemzetközi tagsága:

Földrajz

Domborzat

Műholdkép (2000)
 
Műholdkép (2000)

Hollandia figyelemreméltóan sík ország. Az ország fele a tengerszint feletti 1 méteres magasságot sem éri el, és sok az olyan terület is, amely a tengerszint alatt fekszik. E mélyenfekvő területeket gátak és dűnék sokasága védi a víztől. Nagy számú szivattyú működik a talajvíz megfelelő szinten tartása érdekében. Az ország legmagasabb pontja Hollandia délkeleti csücskében található: a Vaalserberg 322 m magas[2]. A hollandok az évek során jelentős területeket hódítottak el a tengertől, pl. a mai Flevoland tartomány teljes egészét 100 éve még tenger borította. Az így keletkezett új szárazföldeket poldernek nevezzük.

Vízrajz

Hollandia éghajlata óceáni.Folyói bővizűek és egyenletes vízjárásúak.Legjelentősebb folyója a Rajna.

Növény- és állatvilág

Az IJssel-tó és a Rajna torkolata közötti termékeny területen zöldség- és virágkertészetek sorakoznak. A földgázzal fűtött üvegházakból egész évben friss zöldségféléket szállítanak a bel- és külföldi piacokra. A vágott virágok, virághagymák és -magvak kivitele is jelentős.

A holland mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. A kitűnő tejelő feketetarka,fríz fajtájú teheneknek az év nagy részében a szabadban legelnek. Az állatok tejhozama igen magas[6000liter/év fölött] amit a tervszerű fajtanemesítésnek és gondozásának is köszönhető. A szántóföldek nagyobb részén termelt takarmánynövények is az állattartást támogatják.Ahol búzát,árpát,burgonyát,cukorrépát,lent,takarmányt termesztenek. A sertés és a baromfitartás is jelentős.

 

Történelem

Holland zászló a Batavia kikötőben
 
Holland zászló a Batavia kikötőben

A mai Hollandia (Németalföld) germán törzsek által lakott területe az 1. századtól a Római birodalom része lett, majd a 8. században a frankok hódították meg. A 9. században Lotaringiához, illetve a Nyugati-frank Birodalomhoz, a 10. századtól pedig a Német-római Császársághoz tartozott. A részben önálló területek legtöbbje a középkorban kulturális és gazdasági központ volt (Flandria, Brabant stb.). A XIV-XV. században az egész holland térség nagy része a Burgund Hercegséghez tartozott, majd 1477-ben házasságok révén a Habsburgok szerezték meg. 1579-ben a 7 északi (kálvinista) tartomány létrehozta az Utrechti Uniót, amelyhez a déli tartományok nem csatlakoztak, ez a rész ma Belgium. 1581-ben egyesültek a németalföldi tartományok, első helytartójuk Orániai Vilmos lett.

A mai Hollandia 1609-ben alakult meg, de független államként csak 1648-ban, a vesztfáliai békében ismerték el. A mai Belgiumot alkotó déli tartományok 1830-ban váltak ki. Az ország az I. világháború idején semleges volt, ennek ellenére 1940-ben a németek megszállták, ázsiai gyarmatai pedig a japánok kezére kerültek. Hollandia 1949-ben függetlenséget adott Holland Kelet-Indiának (Indonézia).

A kezdetek

~ Területét az ókorban kelta és germán törzsek népesítették be. A római hódítás (isz. e. 1. század) csak a Rajnáig terjedt. Az 5. században a Frank Birodalom határvidéke lett, az északon élő germán frízeket csupán II. Pippin kényszerítette behódolásra 689-ben, de a frank uralom csak a 8. században vált teljessé. A kereszténység angolszász és frank hatásra a 7. századtól kezdett terjedni. A 9. században rendszeressé váltak a vikingek támadásai. A Frank Birodalom feloszlása után, 925-től a Német Királyság, majd a Német-római Birodalom része lett. A 10-14. században egyre önállóbb világi (Holland, Zeeland, Gelderland) és egyházi fejedelemségek (Utrecht, Liège) kezdtek kialakulni a területén.

A burgundok kora (1369/ 1473-1482)

A tartományok közötti politikai és kulturális kötelékeket a Burgundi-dinasztia hozta létre, amely II. (Merész) Valois Fülöp (1342-1404) és III. Flandriai Margit házasságkötését (1369) követően fokozatosan kiterjesztette fennhatóságát egész Németalföldre. A Burgundi hercegek a francia Vallois ház fiatalabb ágát képviselték. Az első valloise herceg így Burgundi-hercegként ura lett Flandriának, Artoisnak, Rethelnek, Burgundiának és Neversnek. 1421-ben Namur, 1430-ban Brabant és Limburg, 1432-ben Hainaut, Holland és Zeeland, 1441-ben Luxembourg, 1473-ban Guelders került ellenőrzésük alá. A Burgundi hercegek központi törvényszéket és kincstárat hoztak létre, a tartományok élére helytartókat állítottak, s tartományi rendi gyűléseket hívtak össze. Burgundi Mária halálával (1482) a dinasztia tartományai férjére, (Habsburg) I. Miksára, majd unokájára, V. Károlyra szálltak, aki 1555-ben a németalföldi tartományokat fiára, II. Fülöp spanyol királyra hagyta.

Habsburg Németalföld (1482-1556)

Burgund Mária halálával (1482) a férje I. Habsburg Miksa kapta meg a 17 tartományt. A tartományokat perszonálunió kötötte a Habsburg családon keresztül a Német-római Birodalomhoz. A tartományok a mai Benelux államokon kívül Franciaország kisebb északi részét és egy kis szeletet Németországból jelentette. A tartományok: Artois grófság, Flandriai grófság, Mechelen uradalom, Namur grófság, Hainaut grófság, Zeeland grófság, Holland grófság, Brabant hercegség (Antwerpennel), Limburg hercegség, Friesland uradalom, Guelders hercegség (1543-tól), Groningen uradalom, Drenthe grófság (Lingennel), Overijssel uradalom, Zulphen grófság. A Liègei püspökség nem volt tagja a 17 tartománynak. Miksa halála után unokájára V. Károlyra, a világcsászárra szálltak a tartományok. V. Károly, mint Német-római császár kapta meg, és mint spanyol király adta tovább fiának a tartományok ellenőrzését.

Spanyol Németalföld /Dél-Hollandia (1556/ 1581-1815)

V. Károly német-római császár és spanyol király fiának II. Fülöp spanyol királynak adta a tartományokat 1555-ben. A terjedő kálvinizmust a katolikus spanyolok rossz szemmel nézték. a megtorlás, az Alba herceg kormányzósága (1567-73) idején végrehajtott több ezer kivégzés, Hoorne és Egmont grófok lefejezése (1568) nyomán kibontakozó szabadságharc élére Orániai Vilmos több tartomány helytartója állt. A lázadó északi tartományokhoz 1576-ban a déliek is csatlakoztak. A belső ellentétek és a spanyol támadások azonban megakadályozták Németalföld egységét. 1579-ben a hét északi tartomány létrehozta az Utrechti Uniót és 1581-ben felszámolt minden II. Fülöphöz tartozó kapcsolatot. A déli tartományok az Arrasi unióba tömörültek és a spanyolok 1584-re mindet elfoglalták, és kiegyeztek velük. A déli tartományok a mai Belgium területét jelentették: Flandriai grófság, Artois grófság, Turnai városa, Cambrai, Luxembourg hercegség, Limburg hercegség, Hainaut grófság, Namur grófság, Mechlin, Brabant hercegség, és a Guelders hercegség déli része. Székhelye Brüsszel. Albert halála után (1621) részleges önállóságot élvezett tartományokba visszatért a spanyol ellenőrzés Izabella uralma alatt 1633-ig. A francia-spanyol háború idején több tartomány felett elvesztették az ellenőrzést és kerültek francia befolyás alá (1659-1678).

Egyesült Tartományok (1581-1795)

A spanyolok elleni harcok folyamán 1579-ben megalakult az Utrechti Unió, 1581-ben minden kapcsolatot megszakítva a spanyol királlyal létrejött a Holland Köztársaság, vagy a Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársasága. A külföldiek a leggazdagabb tartomány után Hollandiának nevezték el. A tartományok: Holland, Zeeland, Utrecht, Gelgerland, Friesland, Overijssel, Groningen. Belügyeiket tekintve a tartományok függetlenek maradtak, a had- és külügyek és az adózás tekintetében a hágai általános rendi gyűlés irányította. A nagypenzionárius elnevezésű polgári főtisztviselő és a hadsereg élén álló helytartó, aki az Orániai-Nassau-házból került ki irányította az államot. 1609-ben 12 éves fegyverszünetet kötöttek Spanyolországgal. A 17. században az európai nagyobb államok ideiglenes meggyengülése miatt ~ nagyhatalommá válhatott. Kedvező földrajzi helyzete elősegítette az atlanti és a balti kereskedelem találkozási helyének kialakítását és irányítását, Európa pénzügyi központjává válását. A Holland Kelet-indiai Társaság (1602) és a Holland Nyugat-indiai Társaság (1621) hajósai feltárták a csendes-óceánt, felfedezték Ausztráliát, kizárólagos kereskedelmi jogokat kapott japánban. Gyarmatokat hoztak létre Indonéziában (1596-tól), Guyanában (1602-től), Indiában (1644-től), Brazíliában (1630-54), Tajvanon (1624-62), Észak-Amerikában (1616-67), a Karib-tengeren (1648-tól) és Afrikában (1637-től). Városias, magas életszínvonalú társadalom alakult ki, decentralizált kormányzattal, polgári vezetőréteggel, vallási, politikai és személyi toleranciával, tudományos és művészeti eredményekkel. A spanyol kormány hivatalosan 1648-ban ismerte el, deklarálták, hogy nem tartozik a Német-római Birodalomban. A környező nagyhatalmak féltékenyen nézték ~ erősödését. Angol-holland háború (1652-54, 1665-67), francia megszállás, Franciaország elleni háború (1688-97, 1701-13). Sikertelenül kapcsolódott be a Nagy-Britannia elleni küzdelembe az amerikai függetlenségi háború idején (1780-83). Ez utóbbi belső feszültségek kiújulásához vezetett, a konzervatívabb hagyományos uralkodói réteg és a demokratikus törekvések képviselői között. A polgárháborús helyzetnek Poroszország vetett véget, 1787-ben megszállta az országot.

Francia befolyás alatt (1795-1813)

A francia forradalomi és a napóleoni háborúk idején francia megszállás alá került Hollandia. A franciák eltörölték a tartományok jogait, bevezették a forradalom intézkedéseit és Batáviai Köztársaság néven egy francia típusú alkotmánnyal ellátott bábállamot hoztak létre (1795-1806). 1806-ban I. Napóleon – öccse, Lajos számára – létrehozta a Holland Királyságot. 1810-ben nemes egyszerűséggel a friss királyságot beolvasztotta a Francia Császárságba. A franciák 1813-ban vonultak ki az országból.

Egyesült Holland Királyság (1815-30)

A forradalmi és a napóleoni háborúk alatt elfoglalt holland gyarmatok (Fokváros, Ceylon, Guyana egy része), Hollandia, Belgium és Luxemburg egyesítésével létrehozták az Egysült Németalföldi Királyságot. Az uralkodót az Orániai-Nassau-ház adta. Első királya I. Vilmos lett. A király a parlament szerepét csupán a kormány által javasolt törvények és a költségvetés elfogadására korlátozta. Belgium a rá hárított államadóság, az eltérő ipari-kereskedelmi érdekeltség, a holland nyelv hivatalossá nyilvánítása és a katolikus egyház ellenőrzésére tett kísérletek miatt 1830-ban kivívta a függetlenségét, amit a nagyhatalmak 1831-be elismertek, Hollandia csak 1839-ben.

Holland Királyság (1830-tól)

II. Vilmos uralkodása alatt liberálisok kidolgozták az ország alkotmányát, 1848-ban brit és belga mintára Hollandia alkotmányos királysággá alakult. A 19. század második felére felgyorsult az iparosodás, megerősödött a középosztály, javult az ipari munkások helyzete és kialakult a modern pártok rendszere. 1890-ig Luxemburggal perszonálunióban volt Hollandia. A katolikusok számára visszaállítják a püspökséget. 1917-ben a férfiak, 1922-ben a nők kaptak általános választójogot. Az I. világháborúban Hollandia megőrizte a semlegességét. A két világháború között területi viták alakultak ki Belgiummal, a belgiumi flamandok egyesülni kívántak Hollandiával, de a holland kormányzattól semmilyen hivatalos támogatást nem kaptak. Az 1921-es és 1929-33-as gazdasági világválság súlyosan érintette a hollandokat is. 1940. május 10-én Németország megtámadta a semleges országot, amely 14-én megadta magát. A királyi család Nagy-Britanniába menekült. 1942-ben a japánok megszállták Holland Kelet-Indiát. Hollandia felszabadítását 1944 szeptemberében kezdték meg és 1945. május 5-ig tartott. 1949-ben lemondott Holland Kelet-Indiáról, mely Indonézia néven új állammá alakult és 1956-ban minden alkotmányos kapcsolata megszakadt Hollandiával. 1958-ban létrejött a Benelux országok szövetsége, 1949-ben alapítója a NATO-nak. 1963-ban Indonéziának átengedi Új-Guinea nyugati holland részét. 1954-es „birodalmi rendelet” belső autonómiát biztosított a megmaradt tengerentúli holland birtokoknak Dél-Amerikában és a Karib-tengeren. Holland Guyana 1975-ben Suriname néven függetlenedett. Hollandia a világ legliberálisabb államává vált, 1994-től a korlátozott eutanáziát is engedélyezik, 2001-től az azonos neműek is házasodhatnak, 2002-től engedélyezik a könnyűdrogok használatát és az eutanáziát.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Hollandia 1848 óta parlamentáris demokrácia, illetve 1815 óta alkotmányos monarchia. A Holland Királyság feje 1980 óta Beatrix királynő, az Orániai-Nassau (Oranje-Nassau) házból.

A holland parlament legfontosabb része az Alsóház (Tweede Kamer), amelynek 150, négy évente választott tagja van. Hollandiát kivétel nélkül koalíciós kormányok irányítják. A miniszterelnök jelenleg Jan Peter Balkenende.

Közigazgatási felosztás

Hollandia tartományai
 
Hollandia tartományai

Hollandia 12 közigazgatási egységre, tartományokra (provincies) tagolódik.

A tartományok önkormányzatokra (gemeenten) vannak felosztva, összesen 467 ilyen önkormányzat van.

Közigazgatásilag Hollandiához tartozik két autonóm terület (autonome gebieden) is a Karib-tengerben: Aruba éa a Holland Antillák, mely utóbbi idén júliusban meg fog szűnni átalakulás miatt.

Politikai pártok

CDA (Christen Democratisch Appèl)- Kereszténydemokrata Tömörülés

  • PvdA (Partij van de Arbeid)- Munkapárt
  • VVD (Volkspartij voor Vrijheid en Democratie)- Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért
  • SP (Socialistische Partij)- Szocialista Párt
  • GL (GroenLinks)- Baloldali Zöldek
  • CU (ChristenUnie)- Keresztény Unió
  • D66 (Democraten 66)- Demokraták 66
  • PvdD (Partij voor de Dieren)
  • PVV (Partij voor de Vrijheid)-Szabadságpárt
  • SGP (Staatkundig Gereformeerde Partij)
  • DS '70 (Democratische Socialisten '70)
  • GPV (Gereformeerd Politiek Verbond)
  • CPN (Communistische Partij van Nederland)
  • PSP (Pacifistisch Socialistische Partij)
  • AOV-U55+ (Algemeen Ouderenverbond-Unie 55+)
  • RPF (Reformatorische Politieke Federatie)

Népesség

Általános adatok

Hollandia népességének növekedése
 
Hollandia népességének növekedése

Hollandia a világ 15. legnagyobb népsűrűségű országa, jelenleg átlagosan 393 fő él négyzetkilométerenként (ha csak a szárazföldeket vesszük figyelembe, akkor 482 fő/km², mert az ország 20%-át víz borítja).

2006-ban 185,124 gyermek született és 135,809 ember halt meg , így a természetes szaporodás megközelítette az 50,000 főt. A 132,682 kivándorló és a 101,489 bevándorló egyenlege azonban negatív, így a népesség növekedése mérsékelt maradt. A kivándorlók közel fele a kisebbségek közül került ki.

Legnépesebb települések

A legnagyobb városok (városrégiók) 2005. január 1-jén[3]:

Keukenhof kertek Lisse-hez közel
 
Keukenhof kertek Lisse-hez közel
  • 1. Amszterdam (1 453 000 lakos)
  • 2. Rotterdam (593 445 lakos)
  • 3. Hága (Den Haag) (980 000 lakos)
  • 4. Utrecht (571 000 lakos)
  • 5. Eindhoven (450 000 lakos)
  • 6. Haarlem (405 000 lakos)
  • 7. Arnhem (352 000 lakos)
  • 8. Groningen (344 000 lakos)
  • 9. Leiden (332 000 lakos)
  • 10. Enschede (309 000 lakos)
  • 11. Breda (308 000 lakos)
  • 12. Dordrecht (288 000 lakos)
  • 13. Tilburg (287 000 lakos)
  • 14. Nijmegen (276 000 lakos)
  • 15. Amersfoort (267 000 lakos)
  • 16. Heerlen (260 000 lakos)
  • 17. Apeldoorn (213 000 lakos)
  • 18. 's-Hertogenbosch (187 000 lakos)
  • 19. Maastricht (184 000 lakos)
  • 20. Zwolle (168 000 lakos)

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

  • Etnikumok
    Hollandia etnikai összetétele meglehetősen vegyes. A népesség nagy része holland, melyeken kívül török, marokkói, illetve egyéb országokból érkezett bevándorók élnek. [2]. 2050-ben előreláthatóan az akkori 17 milliós Hollandiában a bevándorlók és utódaik száma eléri az 5 milliót[1]. A népesség növekedéséhez és az etnikai összetétel változásához is nagyban hozzájárulnak a bevándorlók Hollandiában született gyerekei. Minden hatodik (16.4%) Hollandiában született gyermek szülei nem európai eredetűek. Például az újszülöttek 3.8%-a volt marokkói származású, míg a 25-34 éves korcsoportban az arányuk 2.26%, a teljes népességben pedig csak 1.9%.

 

etnikai csoport lélekszám százalékos arány
holland 13,179,900 80,9%
indonéz 395,800 2,4%
német 386,200 2,4%
török 357,900 2,2%
surinami 328,300 2,0%
marokkói 314,700 1,9%
Holland Antillák / Aruba 129,700 0,8%
belga 112,600 0,7%
brit 76,200 0,5%
jugoszláv 76,100 0,5%
kínai 43,900 0,3%
volt szovjet 43,900 0,3%
iraki 43,500 0,3%
lengyel 39,500 0,2%
afgán 36,700 0,2%
iráni 28,500 0,2%
szomáli 21,700 0,1%
egyéb nem nyugat-európai 387,100 2,4%
egyéb nyugat-európai 291,000 1,8%

Az ország átlagos termékenységi rátája(TFR) 1.73. A bevándorlóknál ez a szám jóval magasabb mint a helyben születetteknél, de a különbség rohamosan csökken. 1990-ben a marokkóiak rátája 3.35 százalékponttal, 2005-ben már csak 1.19 százalékponttal volt magasabb, mint a helyieké, míg a törökök esetében a különbség gyakorlatilag eltűnt.[2]

születés helye TFR 1990 TFR 1995 TFR 2000 TFR 2005
Hollandia 1.55 1.47 1.65 1.68
Marokkó 4.90 3.37 3.22 2.87
Törökország 3.15 2.46 2.18 1.88
  • Vallási megoszlás
    Vallásfelekezeti megoszlás: római katolikus: 31%, protestáns: 21%, muszlim: 4,4%, egyéb: 3,6%, nem vallásos: 40%. [4]

Gazdaság

Hollandia jómódú gazdaság, amelyben az 1980-as évek óta a kormánynak egyre kisebb befolyása van.A világ jelentős kereskedő nemzete. Fontos ipari szektor az élelmiszer feldolgozás (pl. Unilever és Heineken), a vegyipar (pl. DSM), olajfinomítás (pl. Royal Dutch/Shell) és az elektronika (pl. Philips). A magas fokon gépesített mezőgazdasági szektor a népesség több mint 4%-át foglalkoztatja, és a hazai igényeken túl exportra is termel. USA és Franciaország után Hollandia a harmadik legnagyobb mezőgazdasági exportőr. A gazdaság további fontos területe a nemzetközi kereskedelem, a pénzügyek és a közlekedés (pl. a rotterdami kikötő).Belföldi közlekedését a Föld egyik legsűrűbb vasút-,és közúthálózata szolgálja.Amszterdam és Rotterdam kikötőiben és repülőterén a forgalom óriási. A harmadik évezred első éveiben a gazdasági növekedés megtorpant, amelyet a kormány saját kiadásainak csökkentésével próbált orvosolni.

Kultúra

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Holland tulipán
 
Holland tulipán

Művészetek

  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Sport

Ünnepek

Hollandiának egyik jelentős ünnepe a Princjesdag, azaz Királyfi-nap, meleyet a hollandok szeptember második keddjén ünnepelnek. Náluk a Mikulásnak nagyobb a szerepe mint nálunk, főleg, hogy a mikulást majdnem akkora, vagy nagyobb ünnepnek tartják mint a Karácsonyt. Mivel a hollandok a középkorban keverték Spanyolországot és Itáliát ezért az ő mikulásuk a mai napig Spanyolországból jön egy gőzhajón, az ő fekete szolgáival, ún. Feketepéterievel. Az ajándékokak ugyan a kéményen keresztűl kézbesíti, de a háztetőkön gyönyörű fehér lovával szögdell, ezért szokás a cipőbe(v. fapapucsba) egy kis répát tenni a lónak.


Egyéb ünnepek és munkaszüneti napok Hollandiában:

  • Január 1. Újév napja (Nieuwjaarsdag)
  • Január 30. A Függetlenség Napja (Hollandia Spanyolországtól való függetlenségének elismerése, nem hivatalos munkaszüneti nap)
  • Nagypéntek (Goede vrijdag) – 2007-ben április 6.
  • Húsvétvasárnap (Eerste paasdag) – 2007-ben április 8.
  • Húsvéthétfő (Tweede paasdag) – 2007-ben április 9.
  • Április 30. A Királynők Napja (Koninginnedag): Julianna királynő születésnapja (1909), egyben Beatrix királynő trónralépésének napja (1980), Hollandia Nemzeti Ünnepe[2]
  • Május 4. Az Emlékezés Napja (Herdenkingsdag)
  • Május 5. A Felszabadulás Ünnepe (Nationale Bevrijdingsdag), a 2. világháború lezárásának napja Hollandiában
  • Jézus Mennybemenetelének Ünnepe (Hemelvaartsdag, Áldozócsütörtök) – 2007-ben május 17.
  • Pünkösdvasárnap (Eerste pinksterdag) – 2007-ben május 27.
  • Pünkösdhétfő (Tweede pinksterdag) – 2007-ben május 28.
  • December 5. Sinter Klaas (Szent Miklós ünnepének estéje ; nem hivatalos munkaszüneti nap, lásd részletesebben fent, a leíró részben!)
  • December 15. A Királyság Napja (Koninkrijksdag, nem hivatalos munkaszüneti nap)
  • December 25. Karácsony (Eerste kerstdag)
  • December 26. Karácsony másnapja (Tweede kerstdag)

vége

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Dosage For Amoxicillin 500mg EllWild

(EllInsada, 2019.09.20 06:51)

Viamedic Com [url=http://cidovir.com]cialis generic[/url] Doxycycline Website

Genuine Ciallis EllWild

(EllInsada, 2019.08.27 09:07)

Achat Cialis Internet Avis [url=http://drugslr.com]generic 5mg cialis best price[/url] Propecia Y Ebay Propecia Liver Enzymes Metabolized Keflex Liquid

Dog Amoxicillin Kelhatist

(Kelhatist, 2019.03.11 01:00)

Xenical Orlistat Buy Online [url=http://via100mg.com]viagra[/url] Priligy Dapoxetina Precio Mexico Preise Cialis Generika Buy Accutane Online Legit