Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MAGYARORSZÁG

2008.03.08

Magyarország

Magyar Köztársaság
Magyarország zászlaja Magyarország címere
Magyarország zászlaja Magyarország címere
Himnusz: Erkel FerencKölcsey Ferenc: Himnusz
Magyarország fekvése
Főváros Budapest
é. sz. 47°26′ k. h. 19°15′
Államforma köztársaság
 - Köztársasági elnök Sólyom László
 - Miniszterelnök Gyurcsány Ferenc

 

Hivatalos nyelv magyar
Államalapítás 1000. december 25. / 1001. január 1. 
Csatlakozás az EU-hoz 2004. május 1.
Terület  
 - Összes 93 036 km² (108.)
 - Víz (%) 0,74
Népesség  
 - 2007. októberi évi becslés 10 053 000[1]  (79.)
 - 2001-es évi népszámlálás 10 198 315
 - Népsűrűség 108 fő/km²
GDP 2005
 - Összes 104 282 millió dollár (46.)
PPP: 156 004 millió dollár
 - Egy főre jutó 10 370 dollár (40.)
PPP: 15 513 dollár
HDI (2005) 0,874 (36.) – magas
Pénznem Forint (HUF)
Időzóna CET (UTC+1)
 - Nyári időszámítás CEST (UTC+2)
Internet TLD .hu
Nemzetközi gépkocsijel H
Hívószám +36
Az ENSZ, az EU, a NATO, az OECD és az EBESZ stb. tagja.
 

Magyarország, hivatalos nevén a Magyar Köztársaság független, demokratikus állam Közép-Európában, a Kárpát-medencében. Tengerparttal nem rendelkezik, északon Szlovákia, északkeleten Ukrajna, keleten és délkeleten Románia, délen Szerbia és Horvátország, délnyugaton Szlovénia, nyugaton Ausztria határolja.

Fővárosa és legnagyobb városa Budapest. Jelentős nagyvárosok még Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs , Győr , Nyíregyháza , Kecskemét és Székesfehérvár.

Az ország egyebek között 1996-tól az OECD, 1999-től a NATO, 2004-től az Európai Unió, 2007-től a schengeni övezet tagja, és egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek.

Földrajz

Fekvése, határai

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál-hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengerpartja, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, körülbelül 300 kilométer távolságra.

térkép szerkesztése

Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található. Az államhatár hossza 2217 kilométer. Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia utódállamaival, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával határos.

Magyarország jellemző földrajzi pontjai [szerkesztés]

  • Az ország közepe Pusztavacs község területén van.
  • Szélső pontok égtájak szerint:
    • az ország területének legészakibb pontja Füzér község területén, Lászlótanya közelében,
    • az ország területének legdélibb pontja Beremend község területén,
    • az ország legkeletibb pontja Garbolc község területén,
    • az ország legnyugatibb pontja Felsőszölnök község területén van.

Domborzat [szerkesztés]

Magyarország domborzati térképe
Magyarország domborzati térképe
Szőlőültetvények Villány közelében, a háttérben a Szársomlyó hegye
Szőlőültetvények Villány közelében, a háttérben a Szársomlyó hegye
Magyarország egyik legszebb tája, a Dunakanyar
Magyarország egyik legszebb tája, a Dunakanyar
A Balaton, a háttérben Badacsony hegyével
A Balaton, a háttérben Badacsony hegyével

Az ország természetföldrajz szempontjából hat nagytájra osztható:

  1. Alföld: feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség.
  2. Kisalföld: az ország északnyugati részén fekszik, részei a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence
  3. Alpokalja: a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke, az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység.
  4. Dunántúli-dombság: a Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányba fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (Zengő, 682 m) és a Villányi-hegység (Szársomlyó (442 m).
  5. Dunántúli-középhegység: a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei:
  6. Északi-középhegység: Magyarország legmagasabb vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart.
    • Börzsöny: a hegység legnyugatibb tagja, nagy része magasabb, mint 600 m (Csóványos, 939 m)
    • Cserhát: a Börzsöny és a Mátra között fekvő, lazán összefüggő lánc, déli területe a Gödöllői-dombság, további részei a Karancs, a Salgó és több bazalthegy
    • Mátra: a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes, 1014 m), kisebb tájai a Mátraalja, a Nyugat-Mátra, a Közép-Mátra és az Észak-Mátra
    • Bükk és Bükkalja: az ország legmagasabbra emelkedő karsztos területe
    • Aggteleki-karszt: a szlovák-magyar határon átnyúló triász mészkőből álló karsztvidék, hazánk leghosszabb barlangjával – Baradla-barlang, 22 km.
    • Zempléni-hegység: a Hernád völgyétől a Bodrogig terjedő vulkanikus hegy, lejtője a Hegyalja
    • Cserehát

Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található.

Vízrajz [szerkesztés]

A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.

Nagyobb folyók:

  • Duna, teljes hossza: 2850 km, ebből a magyarországi főágának hossza 417 km
  • Tisza, teljes hossza: 962 km, ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km (a Duna mellékfolyója)

A Duna mellékfolyói:

  • Lajta
  • Rábca
  • Rába, teljes hossza: 322 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 211,3 km
  • Sió-csatorna, teljes hossza: 120,8 km,
  • Dráva, teljes hossza: 749 km, ebből mindössze 90 km hajózható.
  • Ipoly, jelenlegi teljes hossza: 212,43 km (szabályozás előtt 254 km), magyarországi szakaszának hossza 143 km

A Tisza mellékfolyói:

  • Zagyva, teljes hossza 180 km
  • Sajó, teljes hossza: 230 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 125,1 km
  • Hernád, teljes hossza: 286 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 118,4 km
  • Bodrog, teljes hossza: 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51,1 km
  • Szamos, hossza Dés-től: 250 km, magyarországi szakaszának hossza 51,5 km
  • Körösök, teljes hossza: 741,3 km
  • Maros, teljes hossza: 749 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 49,5 km

A Balaton „táplálója”:

  • Zala, teljes hossza 126 km

Nagyobb tavak:

  • Balaton, felülete 605 km²
  • Tisza-tó, felülete 127 km²
  • Fertő tó, Ausztria és Magyarország tava, magyarországi felülete 75 km²
  • Velencei-tó, agárdi vízmérce állásánál a felülete 24,2 km², melyből közel 10,1 km²-t nádas borít

Éghajlat [szerkesztés]

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja.

Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −2–4 °C, júliusban a legmagasabb, 23–25 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. A csapadék majdnem fele télen, formájában hull.

A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35°C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták[2].

Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]

Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére Magyarországon 10 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, egy természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron.[3]

Magyarország védett természeti értékei közé számos park, erdő, hegy, tó, folyószakasz, vizes élőhely és barlang tartozik. A legfontosabbak régiók szerint:

Számos település rendelkezik a helyi növényvilágot bemutató arborétummal, a legismertebbek Vácrátót, Zirc, Badacsonytomaj, Kám, Kőszeg, Kámon, Vép, Szeleste, Szarvas stb.). A különleges állat-bemutatóhelyek közé tartozik a nyíregyházi sóstói vadaspark, a kardoskúti hagyományos állattartó telep, a mezőhegyesi és a bábolnai állami ménes, a dévaványai túzokrezervátum és a veresegyházi medvemenhely.

Lásd még:

TORTENELEM

A magyarság történelme
A magyar nép kialakulása
Magyar őstörténet
Honfoglalás
Kalandozó hadjáratok
A középkori Magyar Királyság története
Árpád-kor
A vegyesházi királyok kora
Kora újkori magyar történelem
Török hódoltság
Erdélyi Fejedelemség
Királyi Magyarország
Rákóczi-szabadságharc
18. századi abszolutizmus
19. századi magyar történelem
Reformkor
Szabadságharc
Kiegyezés
Osztrák–Magyar Monarchia
20. századi magyar történelem
Őszirózsás forradalom
Magyarországi Tanácsköztársaság
Magyarország 1919–1945 között
Magyarország 1945–1956 között
1956-os forradalom
Magyarország 1957–1989 között
MagyarországKárpát-medence
Magyarország politikai élete (1989–)
A kisebbségi magyarok története
A magyarországi nemzetiségek története
Erdély történelme
Magyar hadtörténet
Ez a doboz: mutatvitaszerkeszt

A Magyarország név 1920 előtti viszonylatban, a korábbi történelmi időszakok esetében általában a történelmi Magyar Királyságra vonatkozik. Néha a mai Magyarország területét is érthetjük alatta, ezt azonban minden esetben külön jelezni kell.

A középkori Magyar Királyság [szerkesztés]

A magyarok bejövetele a Kárpát-medencébe a Feszty-körképen
A magyarok bejövetele a Kárpát-medencébe a Feszty-körképen

A mai Magyarország területén a magyar törzsek megérkezése előtt számos nép élt, amelyek a 895-ben lezajló honfoglalás után összeolvadtak a magyarsággal. A 10. század-ban Géza fejedelem kezdte meg a pogány magyarság keresztény hitre térítését, de munkáját már fia, az „államalapító” I. (Szent) István fejezte be. István 1000 december 25-én vagy 1001 január 1-én koronát kapott a pápától (Szent Korona) (a koronázás időpontja vitatott mert az első a Nagy Károly-féle koronázáshoz, a másik pedig az ezredvégi "világvége" elmúltához köthető) , és a Magyar Királyságot a keresztény országok közösségéhez kapcsolta. Királyi székhellyé Esztergom városát tette.

A 11. század végén I. (Szent) László végleg megerősítette a magyar államot. A magyar nemesség különleges előjogait a II. András által kiadott Aranybulla rögzítette 1222-ben. A Magyar Királyságot 1241-ben, a tatárjárás pusztította el. A „második honalapító”, IV. Béla ezt követően rendelte el a kővárak építését az országban.

Miután 1301-ben kihalt az Árpád-ház, rövid interregnum után az Anjou-királyok, Károly Róbert és Nagy Lajos központosították a királyi hatalmat. Nagy Lajos megszerezte a lengyel trónt is (perszonálunió), és ezzel a Visegrádról kormányzott „Anjou-birodalmat” jelentős európai (lokális) nagyhatalommá tette.

A 15. században Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt Magyarország kulturális szempontból is Európa egyik legjelentősebb országa lett. Az ország fővárosa Buda volt, Mátyás híres királyi udvarával (reneszánsz korszak (csak 1476-tól Beatrix-szal való házasságkötése után). Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett Magyarország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre függetlenségének is.

vége

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.