Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MONTENEGRO

2008.02.19

Montenegró

 
Montenegrói Köztársaság
Republika Crna Gora
Република Црна Гора
Montenegró zászlaja        Montenegró címere
Montenegró zászlaja        Montenegró címere
Mottó: Crna Gora jest malena al je hrabra i poątena

(Montenegró kicsi, de bátor és becsületes.)

Himnusz: Oj, svijetla majska zoro Letöltés (zip)
Főváros Podgorica
é. sz. 42°47′ k. h. 19°28′
Legnagyobb város Podgorica
Hivatalos nyelv(ek)  
Államforma Köztársaság
 - Köztársasági elnök Filip Vujanović
 - Miniszterelnök ?eljko ?turanović
Alapítás  
 - Montenegrói állam 1878 (Berlini kongresszus
 - Jelenlegi állam 2006  
Csatlakozás az EU-hoz
Terület  
 - Teljes 14 026 km² (157.)
 - Víz (%) 1,52
Népesség 2003-as becsült adatok
 - Teljes 616 258 (164.)
 - Népsűrűség 48,7 fő/km² (123.)
GDP (PPP) 2005-ös becsült adatok
 - Teljes 1,91 milliárd $ (167.)
 - Egy főre jutó GDP 3100 $  (117.)
HDI nincs adat
Pénznem euró1 (€) (EUR)
Időzóna CET (UTC +1)
TLD .me (korábban .yu)
Hívószám +382
1 Használatát egyoldalúan vezette be. Nem tagja az eurózónának.

Hegycsúcsok
 
Hegycsúcsok
Hegyi tó a Durmitor Nemzeti Parkban
 
Hegyi tó a Durmitor Nemzeti Parkban
Perast szigetei a Kotori-öbölben
 
Perast szigetei a Kotori-öbölben

Montenegró (szerbül Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten, a volt Jugoszlávia területén. Fővárosa Podgorica.

 

Földrajz

Fekvése, határai

Délnyugaton Horvátország, nyugaton Bosznia és Hercegovina, északon Szerbia, keleten Albánia, délen az Adriai-tenger határolja.

Domborzat

Montenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl).

A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.

A parttal szinte párhuzamosan a Dinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak-déli irányt követve sorrendben: a Njegoą, a Golija, a Durmitor, a Ljubisilja és a Javorje, ettől délre az Orjen, a Lovćen, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije, valamint a Rumija. Az északi vonulatok egyúttal a Dinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Központi hegymasszívuma a Durmitor, Montenegró legmagasabb pontjával, a Bobotov Kuk (2 523 m) csúccsal.

Síkvidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Niksići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület.

Vízrajz

A Shkodrai-tó (Skadarsko jezero) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén, melyet főként a Morača folyó, valamint a tófenéken fakadó sok karsztforrás táplál. Montenegró fő folyói a Lim, a Tara és a Piva. Az utóbbin víztároló épült. A Tara és a Piva összefolyásából keletkezik – Montenegró és Bosznia és Hercegovina határán – a Drina.A Zeta, Bojana és a Morača folyók nagy szerepet játszanak a mezőgazdaságban és halászatban.

Éghajlat

Délen mediterrán a klíma, melynek jellemzői a napsütéses időjárás és kevés csapadék a nyári időszakban. Télen a tenger mentén esős az időjárás – főleg a Kotori-öbölben. Közép-Montenegróban mérsékelt kontinentális klíma uralkodik, de erős hatása van a mediterrán éghajlatnak, a Bojana, Zeta és a Morača folyóknak köszönhetően. Északon mérsékelt kontinentális az éghajlat, sok csapadékkal, főleg az őszi és téli időszakban. Montenegró területén van Európa legcsapadékosabb vidéke: a Kotori-öböltől néhány km-re, de annál jóval magasabban fekvő Crkvice helység határában évi 4500 mm az átlagos csapadékmennyiség.

Növény- és állatvilág

Környezetvédelem

Négy nemzeti park található az országban:

A Durmitor nemzeti parkban található Európa legmélyebb és a világ második legmélyebb kanyonja: a Tara-szurdok, melynek mélysége néhol eléri az 1300 m-t.

Név

A Crna Gora elnevezés „fekete hegy”-et jelent, vagyis „a fekete hegyek országa”. A legtöbb nem-szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnek újlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg (monte=hegy, negro=fekete). Ugyanezt jelenti az ország török neve: "Kara Dag". Ugyanakkor a "gora" szó a délszláv nyelvekben "erdő"-t is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet "fekete erdő"-nek is értelmezni.

Történelem

A szláv törzsek a helyi romanizált illír lakosság maradékaival keveredve az ország területén létrehoztak egy független fejedelemséget Duklja néven a 10. században, amit 1077-ben VII. Gergely pápa független államnak ismert el azzal, hogy uralkodójának koronát küldött. Duklját később a Bizánci Császárság elfoglalta, és a területen több megyét hozott létre; ezek a megyék együtt alkották a Zeta nevű provinciát. A 12. század végétől a 15. század közepéig Montenegró mai területének nagy része a szerb állam (Rakąa) részét képezte. Ezután újabb rövid független korszak következett, majd az Oszmán Birodalom elfoglalta a terület nagy részét. A crna goraiak azonban ebben a korban is jelentős önállóságot vívtak ki maguknak harciasságukkal. Ekkoriban Montenegróhoz mindössze a Cetinje és a Rijeka Crnojevica körüli kb. 200 km2-nyi terület tartozott.

Montenegrót 1878-ban a Berlini Kongresszuson ismerték el független államnak, és a nagyhatalmak támogatásával jelentősen megnövelte területét. 1910-ben Nikola fejedelem kikiáltotta a királyságot és ő lett az ország első királya. 1916-ban a király elvesztette hatalmát, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét. A központi hatalmak veresége után 1918. november 13-án az osztrák haderők helyére szerb csapatok vonultak be. A montenegrói szerb nép Nagy Nemzetgyűlése nyomásukra kimondta a Petrović dinasztia trónfosztását, és az ország csatlakozását Szerbiához. 1918. december 1-jén kiáltották ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását, melynek Montenegró is része lett. 1929-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Jugoszlávia néven szerveződött újjá, s ebben az államalakulatban megszűnt Crna Gora belső önállósága: területétn az úgynevezett Zeta bánságot hozták létre.

A II. világháború során 1941 áprilisában Montenegró olasz megszállás alá került. A háború végeztével a Josip Broz Tito vezette partizánmozgalom irányítása alatt egyesítették a jugoszláv területeket. Montenegró 1991-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak. 2003-ban ez átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé, amely a két állam laza szövetségén alapult.

2006. május 21-én, az EU-val három évvel korábban aláírt átmeneti egyezmény menetrendjének megfelelően népszavazást rendeztek arról, hogy Montenegró továbbra is része legyen-e Szerbia és Montenegró államszövetségnek, vagy függetlenedjen tőle. Az Európai Unió 55%-os küszöbhöz kötötte a montenegrói függetlenség lehetőségét. A referendum eredménye szerint a montenegrói lakosok 55,5%-a szavazott a Szerbiától való függetlenségre. A különválás hivatalosan 2006. június 3-án lépett életbe, az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa pedig 2006. június 12-én ismerte el. Montenegró ezzel a világ 194. és egyben legfiatalabb államává vált.

Milo Đukanović montenegrói kormányfő hívei az előzetes eredmények hallatára azonnal az utcákra vonultak, és a nemzeti zászlót lobogtatva ünnepeltek. A kormányfő célul tűzte ki az ország EU-csatlakozását Bulgáriát, Romániát es Horvátországot követve, viszont Szerbiát, Macedóniát és Albániát megelőzve. Az ellenzéki blokk politikusai már előre bejelentették, hogy a végeredmény megállapítása után kérni fogják a szavazatok újraszámlálását.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Montenegró miniszterelnökei:

Közigazgatási felosztás

Montenegró járásai
 
Montenegró járásai
Budva kikötője
 
Budva kikötője

Montenegró 21 járásra (opątinára), és két járási jogú városra van felosztva:

Politikai pártok

  • Szocialista Demokrata Párt (DPS – Demokratska partija socijalista)
  • Szocialista Néppárt (SNP – Socijalistička narodna partija)
  • Neppárt (NS – Narodna stranka)
  • Szerb Néppárt (SNS – Srpska narodna stranka)

Szimbólumok

A helyi Parlament 2004. július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti ünnepet és himnuszt, ami a korábbi államszövetségtől való függetlenedési folyamat újabb lépését jelentette.

Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogó közepén I. Miklós király aranyozott címere található (de a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).

Népesség

Montenegró etnikai térképe a 2003-as adatok szerint  ██ montenegróiak ██ szerbek ██ bosnyákok ██ albánok ██ muzulmánok ██ horvátok ██ cigányok ██ egyik népcsoport sincs abszolút többségben ██ lakatlan terület / ismeretlen
 
Montenegró etnikai térképe a 2003-as adatok szerint

██ montenegróiak

██ szerbek

██ bosnyákok

██ albánok

██ muzulmánok

██ horvátok

██ cigányok

██ egyik népcsoport sincs abszolút többségben

██ lakatlan terület / ismeretlen

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Montenegró nemzetiségei, 2003-ban
 
Montenegró nemzetiségei, 2003-ban

Montenegró legjelentősebb nemzetisége a montenegrói: 267 229 fő, az ország lakosságának mintegy 43%-a. Ezenkívül jelentős a szerb (198 414 fő, 32%), és bosnyák (48 184 fő, 7,77%) kisebbség. A fennmaradó 18%-ot főként albánok és cigányok alkotják.

Gazdaság

Gazdasági ágazatok

Turizmusa az ország egyik húzóágazatává válhat, kiemelkedő szépségű tengerparti üdülőhelyei: Budva, Sveti Stefan, Herceg Novi és a Kotori-öböl, Tivat, Ulcinj. Az ország másik természetes gazdasági ága a halászat.

Az országban jelentős a feketegazdaság szerepe, sokan élnek (főleg cigaretta- és ember-) csempészésből. Ezeket a tevékenységeket az albán és az olasz maffia irányítja.

Közlekedés

Az országnak két nemzetközi repülőtere van: Podgorica és Tivat.

Perast
 
Perast

Oktatási rendszer és kultúra

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Művészetek

Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film
  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Hagyományok

Ortodox templom Podgoricában
 
Ortodox templom Podgoricában

 

Ünnepek

A nemzeti ünnepet július 13-án ünneplik a montenegróiak, arra az 1878-as eseményre utalva, amikor Montenegrót a világ 27. független országának nyilvánították, továbbá az 1941. július 13-i népi felkelésre a tengelyhatalmak ellen.

vége

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.