Német Szövetségi Köztársaság
Bundesrepublik Deutschland

Németország zászlaja   Németország címere
mottó : Einigkeit und Recht und Freiheit (jelentése: Egység, igazság és szabadság)
Hivatalos nyelv	német¹
Főváros	Berlin
Elnök	Horst Köhler
Kancellár	Angela Merkel
Terület  - teljes  - % víz	61. 357 023 km² 2,18%
Népesség  - teljes(2005)  - Népsűrűség	14. 82 468 000 230/km²
Megalakulása /  egyesítése	Verdun-i szerződés (843) 1871. január 18. 1949. május 23. 1990. október 3.
Csatlakozás az EU-hoz	1957. március 25 (NSZK)
Pénznem	Euró² (€) (EUR)
Időzóna	UTC +1
Nemzeti himnusz	Das Lied der Deutschen
TLD	.de
Hívószám	+49
¹A dán, szorb (vend), roma és fríz nyelvek hivatalosan elismert kisebbségi nyelvek. Az alnémet nyelvet az Európai Unió védi.
²1999 előtt: Német márka. Lásd még: Német euróérmék.
Dánia Lengyelo. Csehország Ausztria Liechtenstein Svájc Franciao. Lux. Belgium Hollandia BERLIN Drezda Kiel Rostock Lübeck Hamburg Bremerhaven Emden Bréma Hannover Magdeburg Duisburg Essen Düsseldorf Kassel Lipcse Köln Bonn Frankfurt Wiesbaden Mannheim Stuttgart München Északi-tenger Balti-tenger Duna

A Német Szövetségi Köztársaság (németül Bundesrepublik Deutschland) Európa egyik meghatározó ipari és gazdasági hatalma. Északon az Északi-tenger, Dánia és a Balti-tenger, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton pedig Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia határolja. A Nyugat-Németország az Európai Unió egyik alapító tagja volt.

Földrajz

Domborzat

 

Németország domborzati térképe

Németország a déli határánál fekvő Alpok hegylánctól (legmagasabb pont: Zugspitze, 2963 m) az északi

képező Északi-tengerig és Balti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, −3,54 m) terülnek el.

Németország három nagy földrajzi tájegysége az Északnémet-alföld, a Német-középhegység és az Alpok az Előalpokkal.

Északnémet-alföld vagy Germán-alföld: felszíne morénavonulatokkal tagolt. Határa a Német-középhegység láncolata. Az egykori jegesedés nyomán maradtak meg a Mecklenburgi-tóhátság tavai és a morénadombok. Az északi morénavidékhez az ősfolyamvölgyek területe kapcsolódik, ezektől dél felé a táj egyre emelkedik, itt már a Fläming és az Alsó-Lausitzi-dombvidék foglal helyet.

Német-középhegység: a hegyvidék átlagos magassága 1000-1400 m között mozog. Két északi tagja a Harz hegység illetve a Thüringiai-erdő (Thüringer Wald), köztük pedig a Thüringiai-medence (das Thüringer Becken) helyezkedik el. Délen, délnyugaton magasodik másik két vonulata, az Érchegység (das Erzgebirge) és a Fichtel (Fichtelgebirge). Az Elbától keletre a Lausitzi-fennsík hátságai terülnek el. További részei: a Rajnai-palahegység, a Hesseni-hegyvidék (das Hessische Bergland), a Fekete-erdő (Schwarzwald), a Sváb-Alp, a Frank-Alb, a Bajor-Erdő (Bayerischer Wald) és a Cseh-erdő. A középhegység központi részén a Rajna-Majna-Neckar-völgye terül el. A Sváb-Bajor-medence: a Duna völgyétől dél felé az Alpok lábáig tartó sík vidék, háromszög alakú. Felszínét kavicstakaró borítja, a folyók felszabdalták területét. Déli részén tóvidék található.

 

Alpok dél Bajorországban.

Alpok és Előalpok (Alpenvorland): az Északi-Mészkőalpok (die Nördlichen Kalkalpen) láncai alkotják Németország déli határszakaszát. Vonulatai: az Allgäui-Alpok, a Bajor-Alpok és a Salzburgi-Alpok. Legmagasabb pontja a Zugspitze (2 965/2 962 m) és a Watzmann (2 713 m).

Vízrajz

Németországot az Európa legnagyobb folyói közé tartozó Rajna, Duna és az Elba szeli át. Németország legfontosabb folyója a Rajna. Berlin folyója a Spree.

Éghajlat

Az ország időjárása néha elég kiszámíthatatlan, ám szélsőséges időjárási körülmények (súlyos szárazság, tornádók, kemény fagyok stb.) ritkán fordulnak elő. Az elmúlt években volt néhány nagyobb árvíz, de hosszú távon ezek is ritkák. Nedves kontinentális éghajlatú, ugyanis a Északi-tenger közelében van. Németország az északi-mérsékelt éghajlati övben fekszik.

Növény- és állatvilág

Környezetvédelem

Németországban szelektív hulladékgyűjtés működik. Mindenkinek 3 három kukája van: „papír” (zöld), „komposzt” (barna), és „egyéb” (fekete), és még van egy úgynevezett „sárga zsák”, amit a községházán lehet ingyen kapni, ahova minden, ami műanyag, könnyűfém (tehát pl. joghurtok meg sörösdobozok) valók. A kukák színei tartományonként változnak (az itt felsoroltak a bajorországi színek).

Történelem

A német nyelv és (helytelen magyar kifejezéssel) a német „nemzeti érzés” (németül: das deutsche Volk) már több mint ezer éve létezik, de az egységes német nemzetállam csak 1871-ben jött létre, amikor megszületett a Poroszország vezette Német Birodalom. Ez volt a második német Reich, a szó jelentése birodalom.

 

Nagy Károly szobra Frankfurtban

Az első német Reich, más néven a Német-római Birodalom a Frank Birodalom 843-as felosztásakor jött létre (amelyet Nagy Károly alapított 800. december 25-én), és különböző formákban egészen 1806-ig létezett, amikor is a napóleoni háborúk egyik eredményeként felbomlott.

1815 és 1871 között Németország független államok tucatjaiból állt, ezekből 39 a Német Szövetség (Deutscher Bund) tagja volt.

A második Reich, a Német Császárság kikiáltása 1871. január 18-án, a Versailles-i kastélyban történt, a franciák porosz-francia háborúban elszenvedett 1870-es veresége után. Németország egyesítésében jelentős szerepet játszott Otto von Bismarck, a 19. századi Németország legjelentősebb államférfija.

Franciaország a napóleoni háborúk óta, amikor legyőzte Németországot, a németek legnagyobb ellenségének számított. 1914-ben, az I. világháború kezdetén Németország behatolt Franciaországba. Kezdeti sikerek után a háború rengeteg áldozatot követelő lövészárokháborúvá alakult. A világháború 1918-ban véget ért, a német császárt lemondásra kényszerítették, majd az 1918-ban kitört forradalom leverése után a császárságból létrejött a Weimari Köztársaság.

A versailles-i békeszerződés Németországot tette felelőssé a háború kirobbantásáért. A rossz gazdasági helyzetben – amelynek részben a kemény békefeltételek, részben a gazdasági világválság volt az oka – egyre több német támogatta az antidemokratikus pártokat, jobb- és baloldaliakat egyaránt. Az 1932. júliusi és novemberi rendkívüli választásokon a nemzetiszocialisták 37,2% és 33,0%-os eredményt értek el. 1933. január 30-án Adolf Hitler lett Németország kancellárja, az 1933. március 23-án született felhatalmazási törvény pedig, gyakorlatilag megszüntetve a köztársaság alkotmányát, diktátorrá tette.

A Harmadik Birodalom (Reich) a nemzetiszocialisták birodalma volt, 1933-tól 1945-ig. 1934-ben Hitler lett Németország birodalmi elnöke is, ezzel a teljes hatalom a kezében összpontosult.

Hitler politikája, amely nyomán a Német Birodalom megtámadta a szomszédos államokat, a II. világháború 1939. szeptember 1-jén történt kitöréséhez vezetett. Németország és szövetségesei kezdetben komoly katonai sikereket értek el, és a kontinentális Európa nagy részét elfoglalták, beleértve a Szovjetunió európai területeit is.

1943. november 28-án, a teheráni konferencián a szövetséges hatalmak megegyeztek, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1944 májusáig partra szállt Nyugat-Európában és megnyitotta az úgynevezett második frontot. Ezzel egy időben a Wehrmacht erőinek lekötése érdekében a szovjet Vörös Hadsereg is általános támadást indított a keleti fronton.

Az Egyesült Államok késlekedett a partraszállással: arra csak június 6-án került sor (D-day). A Vörös hadsereg a megegyezésnek megfelelően röviddel a partraszállást követően 2,5 millió katonával és 6000 páncélossal támadást indított a Wehrmacht Központi Hadsereg csoportja (Heeresgruppe Mitte) ellen 350 000 német hadifoglyot ejtve. 1945. április 16-án a szovjet Vörös Hadsereg elérte Berlint, Königsberg utáni ismételt borzalmas bosszút állva Moszkva, Leningrád és Sztálingrád ostromáért.

 

Megszállási zónák 1946-ban. A Saar-vidék (csíkozott) francia fennhatóság alá került (1947–1956).

Az ostrom során Hitler öngyilkos lett, majd nem sokkal később, 1945. május 8-án Németország letette a fegyvert. A háború következményeként az ország jelentős területeket vesztett, 15 millió németet űztek el korábbi otthonából, és 45 évre ún. amerikai, angol, francia és szovjet zónákra osztották az országot. Számos kiváló német tudóst, orvost, művészt, színészt, zenészt, karmestert, közgazdászt, építészt és mérnököt fosztottak meg évekre a további németországi munkalehetőségektől, mára bebizonyítottan indokolatlanul.

1949-ben két német állam jött létre. A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK, köznyelven: Nyugat-Németország) 12 német szövetségi tartományból az angol, amerikai és francia megszállási zónák területén, és a Német Demokratikus Köztársaság, (NDK, köznyelven: Kelet-Németország) öt német szövetségi tartományból a szovjet megszállási zóna területén.

1955. május 5-én mondta ki az állam a teljes függetlenséget, és 1955. május 9-én csatlakozott a NATO-hoz. Az 1961. augusztus 13-tól létesített Berlini Fal teljesen elszigetelte a két német államot.

A szocializmus európai bukása után, a Németországot megszállva tartó angol, francia, és szovjet csapatok kivonulása után, Németország önrendelkezési jogát visszakapta, és az 1990-ben a szovjetek által kihasított keleti országrész 1990-ben csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz.

Ma Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, az Európai Unióban minél szorosabb politikai, védelmi és biztonsági együttműködés létrehozására törekszik.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Németország szövetségi köztársaság, politikai rendszerének alapja az 1949-es német alkotmány (Grundgesetz). A kormányfő a parlament tagjai által választott kancellár.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A német parlament, a Bundestag (Szövetségi Gyűlés) tagjait négyévente, népszavazással választják, közvetlen és listás szavazás kombinációjával. A 16 szövetségi állam képviselői a Bundesrat-ban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, amelynek – témától függően – beleszólása lehet a törvényhozás folyamatába. Egyesek szerint a Bundestag és Bundesrat nehezíti egymás munkáját és ezzel a hatékony kormányzást.

Az államfő az elnök, szerepe reprezentatív funkciókra korlátozódik.

Az igazságszolgáltatás részeként alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) működik, amely az alkotmányellenesnek ítélt rendeleteket, törvényeket megsemmisítheti.

Közigazgatási felosztás

Tartomány Német elnevezés Főváros Baden-Württemberg Baden-Württemberg Stuttgart Bajorország Freistaat Bayern München Berlin Berlin - Brandenburg Brandenburg Potsdam Bréma Bremen Bréma (Bremen) Hamburg Hamburg - Hessen Hessen Wiesbaden Mecklenburg-Előpomeránia Mecklenburg-Vorpommern Schwerin Alsó-Szászország Niedersachsen Hannover Észak-Rajna–Vesztfália Nordrhein-Westfalen Düsseldorf Rajna-vidék-Pfalz Rheinland-Pfalz Mainz Saar-vidék Saarland Saarbrücken Szászország Freistaat Sachsen Drezda (Dresden) Szász-Anhalt Sachsen-Anhalt Magdeburg Schleswig-Holstein Schleswig-Holstein Kiel Türingia Freistaat Thüringen Erfurt

Az államok további 438 kerületre oszlanak.

Politikai pártok

 

A Reichstag, a német törvényhozás épülete

Pártok a Bundestagban

A német szövetségi parlamentbe, a Bundestagba a 2005-ös választásokon öt párt jutott. A kisebb pártok együttvéve a szavazatok mindössze 2.7%-át szerezték meg.

A Bundestag pártjai a megszerzett szavazatok arányával és az elnyert képviselői helyekkel. A számok sorrendje: szavazati arány a választókerületekben, szavazati arány a pártlistán, elnyert mandátumok.

• CDU/CSU (40.8%, 35.2%, 226; CDU: 32.6%, 27.8%, 180, CSU: 8.2%, 7.4%, 46)
• SPD (38.4%, 34.2%, 222)
• FDP (4.7%, 9.8%, 61)
• Baloldali Párt (8.0%, 8.7%, 54)
• Szövetség '90/Zöldek (5.4%, 8.1%, 51)

Népesség

 

Népsűrűség

Legnépesebb települések

Németországnak több nagyvárosa van, a történelmi decentralizáltság miatt többnek jelenős szerepe van, Berlin fővárosként a legjelentősebb. További jelentős nagy városok mindenekelött Hamburg és München. A leginkább városiasodott területek a Ruhr-vidék a Frankfurt és Stuttgart régió.

Németország 5 legnépesebb városa (2005. december):

• Berlin (3.392.425 lakos)
• Hamburg (1.751.000 lakos)
• München (1.288.307 lakos)
• Köln (975.907 lakos)
• Frankfurt am Main (651.087 lakos)

Németország 5 legnépesebb agglomerációja (2005. január):

• Rajna-Ruhr (11.785.196 lakos)
• Rajna-Majna (5.822.383 lakos)
• Berlin/Brandenburg (4.262.480 lakos)
• Hannover-Braunschweig-Göttingen (3,9 millió lakos)
• Sachsendreieck (3,5 millió lakos)

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Bevándorlás

Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár él Németországban, vendégmunkások (Gastarbeiter) és ezek családtagjai. Ezeknek az embereknek körülbelül kétharmada több mint 8 éve él az országban, 20%-uk Németországban született; ez a két feltétel külön-külön is állampolgárságot biztosít 7 év után a bevándorlási törvény (Zuwanderungsgesetz) szerint. Németország a vendégmunkások és a menekültek kedvelt célországa, bár számuk az utóbbi években némileg csökkent (2003: 50 000 fő).

A dán kisebbség, kb. 50 000 fő, a dán határ közelében él. Egy kisebb szláv népcsoport, a szorb (vend) nép Szászországban (40 000 fő) és Brandenburgban (20 000 fő) található. A fríz nyelv (amely az angol nyelvhez legközelebb álló beszélt (élő) nyelv, 12 000 ember anyanyelve, a többiek Hollandiában élnek. Észak-Németország vidéki tájain az alnémet nyelv (Plattdeutsch, Plattdüütsch) is elterjedt.

A vendégmunkások bevándorlása miatt jelentős török (1,9 millió), olasz (0,6 millió), szerb (0,6 millió), görög (0,4 millió), lengyel (0,3 millió), és horvát (0,2 millió) kisebbség jött létre (2002-es adatok). Egyre növekszik a harmadik világból betelepülők száma (indiaiak, kínaiak, afrikai feketék). Német felmérések szerint az európai betelepülők a törököknél jobban integrálódtak a társadalomba.

Szintén nagyszámú német nemzetiségű bevándorló (Aussiedler, Spätaussiedler, Abkömmling) jött 1980–1999 között az országba a volt Szovjetunió területéről (1,7 millió), Lengyelországból (0,7 millió), és Romániából (0,3 millió). Ezeknek az embereknek nemzetiségükből adódóan egy hivatali eljárás és 2 év németországi tartózkodás után járt a német állampolgárság és ezért nem jelennek meg a hivatalos bevándorlási statisztikákban. A más nemzetiségű kisebbségektől eltérően egyenletesen elosztva települtek le (pontosabban telepítették le őket) az országban. Nagy részük beszéli korábbi hazája nyelvét is. Leszármazottaik szélsőséges politikai (főleg orosz soviniszta) nézetei komoly gondot jelentenek az országban – ezért 2005 januárjától ún. német integrációs kurzusokat indítottak, nemcsak az újonnan érkezők, hanem akár a nemetországi születésűek számára is.

• Vallás

Németország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, valamint kimondja, hogy nem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni hite vagy vallása miatt. Ettől függetlenül a nagyobb vallások kedvezményekben részesülnek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak részesülnek az adóbevételekből is.

A legelterjedtebb vallás a kereszténység. A népesség kétharmada keresztény vallású, a keresztények fele (a teljes népesség 33%-a, főként a délen és nyugaton élők) katolikus, fele (szintén a teljes népesség 33%-a, főként északon és keleten) protestáns. A legtöbb protestáns a Német Evangélikus Egyház tagja. Független gyülekezetek is léteznek minden nagy és sok kisebb városban is, de ezek többnyire kicsik.

A római katolicizmus volt a domináns vallás a 15. századig, de a reformáció néven ismert vallási mozgalom drasztikus változásokat hozott. 1517-ben Luther Márton szembeszállt ezzel a vallással, mert a hit elüzletiesedését látta benne. Ezzel megváltoztatta Európa és a világ történelmét, és megalapította a protestantizmust, Németország legnagyobb mai vallási irányzatát.

A II. világháború előtt a lakosság körülbelül kétharmada volt protestáns és egyharmada katolikus, a protestánsok főleg az észak-északkeleti területeken éltek. A háború után kettéosztott ország nyugati felében a katolikusok voltak enyhe többségben.

A korábbi Kelet-Németország kevésbé vallásos, elképzelhető, hogy a negyvenéves kommunista uralom miatt. Egy tanulmány szerint a lakosságnak csupán 5%-a jár hetente templomba, szemben a nyugati országrész 14%-ával – ez az érték az egyik legalacsonyabb a világon. Az egyházi esküvők, temetések, keresztelők száma szintén alacsonyabb, mint a nyugati országrészben.

A németek 30%-a nem kötődik egyetlen valláshoz sem (keleten ez a számadat magasabb).

Körülbelül 3 millió muszlim (legtöbbjük török származású) él Németországban. Az ortodox keresztények létszáma néhány százezer, az Új Apostoli Egyház 400 ezer hívet számlál, a zsidó vallásúak pedig a hivatalos statisztika szerint 160 ezren vannak.

Németország, különösképpen Berlin zsidó lakossága növekszik a leggyorsabban a világon. Százezres nagyságrendű számú, a korábbi szocialista blokkból származó zsidó telepedett le Németországban a berlini fal leomlása óta, többségük valamelyik volt szovjet tagköztársaságból érkezett. Ennek oka, hogy a német bevándorlási törvények rendkívül megkönnyítik a FÁK és a balti államokban élő zsidó származású személyek bevándorlását, valamint hogy a mai németek a politikai helyzet következtében jobban elfogadják a zsidókat, mint a volt Szovjetunió által dominált területek lakói. A nemzetiszocialisták hatalomra kerülését megelőzően körülbelül 600 ezer zsidó élt Németországban, akik nagyrészt – a magyarországiakhoz hasonlóan – Galíciából vándoroltak be Németországba a 18.–19.–20. század folyamán.

Az 1990-es évek közepén a szcientológia kisebbfajta pánikot okozott Németországban. Az egyház a hiedelmek szerint a társadalom legfelsőbb köreibe való beszivárgásra törekedett. A sajtó, de maguk a szcientológus csoportok is eltúlozták mind követőik számát, mind azok befolyását. 2004-re a téma kikerült a köztudatból. A német belföldi hírszerzés szerint a szcientológusok száma 10 ezerre tehető.

 

Gazdaság

 

Frankfurt am Main Németország pénzügyi központja.

Általános adatok

Az Amerikai Egyesült Államok és Japán után Németországé a Föld harmadik legerősebb gazdasága, az ország belső piacára azonban jelentős teherként nehezedik a magas szociális juttatások rendszere. A munkanélküliség a szociális rendszer merevsége miatt hosszú távú problémává vált, a családtámogatási politika hiányosságai miatt az aktív kereső népesség egyre nehezebben képes a társadalombiztosítási rendszert eltartani.

A négy ún. új szövetségi állam (a volt Kelet-Németország) integrációja, gazdasági talpraállítása, a megfelelő infrastruktúra helyreállítása, a környezetvédelem feltételeinek korszerűsítése, a nyugdíjrendszer egységesítése stb. igen költséges, hosszú távú feladat Németország számára.

A közös európai pénz, az euró (német szlengben: teuro) bevezetése és az Európai Unió keleti bővítése a várakozások szerint nagy változásokat hoz a német gazdaságban a 21. században.

Gazdasági ágazatok

• Mezőgazdasága
• Ipara
• kereskedelme

Sokoldalú iparából a gépgyártás, a vegyipar és az elektrotechnika-elektronika emelkedik ki. Németország vegyipari nagyhatalom. A világ nagy vegyipari csoportulásainak sorában az első három helyet német cégek foglalják el. A német gazdaság vezető ága a gépipar. Tengerjáró hajókat, szerszámgépeket, ipari felszereléseket (tengeri fúróberendezéseket is), gépjárműveket gyárt. Európa legnagyobb termelője és exportálója az elektronikai berendezéseknek. A BASF (vegyipar), a Volkswagen (gépkocsi), a Zeiss (optika) es meg sok cége az egész világon ismert.

Kultúra

Oktatási rendszer

Németország jó helyen áll a világranglistán az oktatás, a technológiai fejlesztés és a gazdasági teljesítmény terén. A német iskolák a magyar iskolákkal szemben rosszabban teljesítettek a Pisa-vizsgálaton. A II. világháború után az egyetemisták száma több mint háromszorosára nőtt, az ország kereskedelmi és műszaki iskolái a világ legjobbjai között vannak. Ennek ellenére több európai országban nagyobb az egyetemisták aránya.

A német iskolarendszer a következőképpen alakul. A gyerekek először óvodába járhatnak, de ez szabadon választható, utána következik 4 év általános iskola. Ezután 3 lehetőségük van. Vagy gimnáziumba járnak 12. osztályos korukig, vagy a magyar szakközépiskolának megfelelő ún. reáliskolába 10. osztályos korukig , vagy pedig a magyar általános iskolával megegyező ún. Hauptschuléba, amely azonban 9 osztályos. Amennyiben gimnáziumba jártak, akkor érettségi után vagy egyetemre, ill. a magyar főiskolának megfelelő főiskolára mennek, vagy szakfőiskolára. A reáliskolában tanulók szakgimnáziumba vagy szakfelsőiskolába mehetnek tovább. Ha valaki a magyar általános iskolának megfelelő Hauptschuléba járt, akkor onnan egy úgynevezett tanuló- és állásiskolába mehet. Aki pedig szakgimnáziumot végzett, szakfőiskolán tanulhat tovább. 2007-ben az ENSZ kritizálta a német iskolarendszert, miszerint túl hamar válogatják szét a gyermekeket, s a külföldi származású diákoknak kisebb esélyük van bekerülni a gimnáziumba, mint a német származású gyerekeknek, valamint hogy túl keveset költ a német állam az iskolákra (pl. kb. 30-31 diák tanul átlagosan egy osztályban).

Tudomány

• Jeles német tudósok: Werner Heisenberg, Einstein,Georg Simon Ohm Born és Planck. Az első működőképes, elektromechanikus, programvezérelt számítógépet Konrad Zuse építette 1941-ben (ld. Z3 számítógép).

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Napjaink Németországában virágzik a kulturális élet, mely specializálódott: a régi-új főváros, Berlin a szabados, míg München visszafogottabb művészetéről híres. Düsseldorf a divat fővárosa, Regensburg a katolikus egyházzenéé stb. Németország operaházairól világszerte ismert.

Művészetek

A német területeket gyakran „a költők és gondolkodók földje”-ként (das Land der Dichter und Denker) emlegetik. A világ kulturális örökségéhez a német nép jelentős mértékben hozzájárult.

A német nyelv (és nyelvjárásai) jelentette az érintkezési nyelvet (lingua franca) Közép-, Kelet- és Észak-Európában, és ma is a legnépszerűbb idegen nyelvek egyike.

• Építészet

A leghíresebb német építészek: Dankmar Adler, Egon Eiermann, Walter Gropius, Helmut Jahn, Wassili Luckhardt, Ludwig Mies van der Rohe, Herman von Muthesius, Christoph Mäckler, Johann Neumann, Frei Otto, Nikolaus Pevsner, Hans Poelzig, Hans Scharoun, Karl Schinkel, Alex Schultes, Otto Steidle, Bruno Taut, Heinrich Tessenow, Konrad Wachsmann, valamint Albert Speer.

• Képzőművészetek

A képzőművészet terén említést érdemel többek közt Albrecht Dürer reneszánsz, Max Ernst szürrealista, Franz Marc expresszionista, Joseph Beuys konceptuális, vagy Georg Baselitz neoexpresszionista művész.

• Irodalom

Német költők: Goethe, Schiller és Heine; írók: Thomas Mann, Hesse és Grass. A filozófia képviselői: Kant, Hegel, Marx és Nietzsche. Teológus: Luther. Lásd még: Német irodalom, Német költők, írók listája

• Filmművészet
• Zene

A németek között számos híres zeneszerző akad, mint Beethoven, Bach, Brahms, Schumann és Wagner.

A német kultúrában kiemelkedő szerepe volt Mozartnak, Kafkának és Kopernikusznak is.

Sportélet

 

Az Allianz Arena a Bayern München otthona, valamint a 2006-os labdarúgó-világbajnokság helyszíne is volt

A sport lényeges része Németország életének. 27 millió német tagja valamely sportegyesületnek, és további 12 millió űz egyéni sportot.^[1] A labdarúgás a legnépszerűbb sportág. Több mint 6.3 millió aktív taggal a Német Labdarúgó-szövetség (Deutscher Fußball-Bund) a legnagyobb sportszervezet a világon ebben a válfajban.^[1] A Bundesliga a világ második legnagyobb átlagnézőszámmal rendelkező hivatásos sportbajnoksága. A német labdarúgó-válogatott megnyerte az 1954-es, az 1974-es és az 1990-es labdarúgó-világbajnokságot, valamint az 1972-es, az 1980-as és az 1996-os labdarúgó Európa-bajnokságot is. A legsikeresebb és leghíresebb labdarúgók közé tartozik Franz Beckenbauer, Gerd Müller, Jürgen Klinsmann, Lothar Matthäus és Oliver Kahn. A férfiak mellett a német női labdarúgó-válogatott is a világ élcsapatai közé tartozik. Kétszer (2003, 2007) nyerték meg a női labdarúgó-világbajnokságot. A női világbajnokságok történetében Birgit Prinz a legeredményesebb játékos, ő négy vb-n vett részt, és ezeken 14 találatig jutott. A következő női világbajnokság házigazdája Németország lesz. Az ország eddig már négy nagy labdarúgó tornának adott otthont: az 1974-es labdarúgó-világbajnokságnak (Nyugat-Németországként), az 1988-as Európa-bajnokságnak (Nyugat-Németországként), a 2005-ös Konföderációs Kupának és a 2006-os labdarúgó-világbajnokságnak. Egyéb népszerű spotágak az országban a kézilabda, a röplabda, a kosárlabda, a jégkorong és a tenisz.^[1]

Férfi kézilabda-világbajnokságnak ötször volt a rendezője (1938 – Németország, 1958 – NDK, 1961 – NSZK, 1974 – NDK, 1982 – NSZK, 2007 – Németország), és háromszor nyert Németország néven, valamint ugyancsak három világbajnoki címet gyűjtött be NDK-ként. Női vb otthonául kétszer szolgált (1965 – NSZK, 1997 – Németország), nyernie NDK néven háromszor, Németországként egyszer sikerült.

 

Michael Schumacher hétszer nyerte meg a Formula–1-es világbajnokságot, valamint egyike minden idők legjobban fizetett sportolóinak

Németország a világ egyik vezető országa a motorsportokat tekintve. Futamgyőztes autói, csapatai és versenyzői vannak a németeknek. A történelem legsikeresebb Formula–1-es versenyzője Michael Schumacher, aki felállította a legkiemelkedőbb motorsport-rekordot azzal, hogy a pályafutása alatt több Formula–1-es világbajnokságot és futamgyőzelmet szerzett, mint bárki más a Formula–1 1950-es létrehozása óta. A legjobban kereső sportolók közé tartozik, és ezáltal milliárdossá vált.^[2] A BMW és a Mercedes a motorsport vezető csapatai közé tartozik. A Porsche 16 alkalommal nyerte meg a tekintélyes Le Mans-i 24 órás autóversenyt, amit minden évben megtartanak Franciaországban. A Deutsche Tourenwagen Masters Németország népszerű versenysorozata.

A német sportolók az Olimpiai játékok történetének legsikeresebb versenyzői közé tartoznak, amivel az Olimpia összetett éremtáblázatának a harmdaik helyét foglalják el, ahol összevona szerepel Kelet- és Nyugat-Németország éremeredményei. a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Németország a hatodik helyen zárta az összesített éremtáblázatot,^[3] míg a 2006. évi téli olimpiai játékokon az első helyen végeztek.^[4] Németország kétszer volt a házigazdája a Nyári Olimpiai játékoknak, 1936-ban Berlin, 1972-ben pedig München volt a rendező. A Téli Olimpiát egyszer rendezték meg, 1936-ban.

 

Gasztronómia

Tipikus német specialitások:

• az összes halféle
• disznócsülök
• vadhúsok
• fehérvirsli édes szósszal
• rákleves
• „Hefeklöße”
• sós sültoldalas savanyúkáposztával

Ünnepek

Az ünnepnapokat a nemzeti ünnepek kivételével a szövetségi államok határozzák meg.

vége