Norvég Királyság

Norvégia zászlaja Norvégia címere
Nemzeti mottó: A király mottója: Alt for Norge (Mindent Norvégiáért) 1814 Eidsvoll eskü: Enig og tro til Dovre faller (Egységes és hű, míg a Dovre-hegység le nem omlik)
Himnusz: Ja, vi elsker dette landet
Főváros	Oslo é. sz. 59°56′ k. h. 10°41′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	alkotmányos monarchia
- Király	V. Harald
- Miniszterelnök	Jens Stoltenberg
Hivatalos nyelv	norvég (bokmål és nynorsk) [1]
Terület
- Összes	385 199[2] km² (60.)
- Víz (%)	6,0
Népesség
- 2007. januári évi becslés	4 681 100[3]  (114.)
- Népsűrűség	14 fő/km² (202.)
GDP	2005
- Összes	296,0 milliárd dollár (42.) PPP: 195,1 mrd dollár
- Egy főre jutó	64 193 dollár (2.) PPP: 42 364 dollár
HDI (2005)	0,968 (2.) – magas
Pénznem	norvég korona (NOK)
Időzóna	CET (UTC+1)
- Nyári időszámítás	CEST (UTC+2)
Internet TLD	.no
Nemzetközi gépkocsijel	N
Hívószám	+47
SVÉDORSZÁG FINNORSZÁG OR. ÉSZTORSZÁG OSLO Hammerfest Vardø Tromsø Harstad Narvik Bodø Mo i Rana Trondheim Ålesund Florø Bergen Hamar Drammen Fredrikstad Kristiansand Stavanger Északi-fok Északi-sarkkör Botteni-öböl Norvég-tenger térkép szerkesztése

A Norvég királyság (norvégül: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk) független állam Észak-Európában, Svédországtól nyugatra. Hosszan elnyúlt alakja van; atlanti-óceáni partszakasza fjordjairól híres. A Norvég Királyság részét képezi Svalbard és Jan Mayen is. A Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén és az I. Péter-sziget a Csendes-óceánon Norvégia függő területei; ezeken kívül jogot formál az antarktiszi Maud királynő földre is, ahol a Troll nevű állandó kutatóállomás működik.

Földrajz

 

Jellemző norvég táj faluval

Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több, mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja.

323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, melyeket a jégkorszak vége után a tenger elárasztott. A leghosszabb a Sognefjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban.

Az ország főként gránit és gneisz sziklákból épül fel, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori. A Golf-áramlatnak köszönhetően a a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belsőbb területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú.

A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltérő. Az Északi-sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.

Népesség

Általános adatok

Norvégia lakossága 4,6 millió körül van, az éves növekedése 0,4%. A bevándorlás teszi ki a lakosság növekedésének több mint felét, a bevándorlók a lakosság 7,9%-át tették ki 2005-ben.

Legnépesebb települések

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A népesség összetétele: norvégok 92.7%, svédek 0.7%, dánok 0.6%, a volt Jugoszláviából 0.5%, Nagy-Britanniából 0.3%, amerikaiak 0.2%, németek 0.2%, irakiak 0.2%, pakisztániak 0.2%, szomáliaiak 0.1%, finnek 0.1%, irániak 0.1%, egyéb 3.7%, számik (lappok) 20 000 fő.

A lakosság 86%-a a Norvég Evangélikus Egyházhoz tartozik.

Szociális rendszer

Történelem

 

A királyi palota Oslóban

A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.

A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval.

1397 és 1814 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott Kalmari Unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, így Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak.

1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-ig állt fenn. Végül 1905. november 18-án születhetett meg az önálló Norvég Királyság.

Norvégia 1949 óta a NATO tagja.

Államszervezet

Alkotmány, államforma

Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, az egyház feje. A király jelenleg V. Harald (1991. január 17-e óta).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű parlament, a norvég parlamentarizmus bevezetése óta (1884) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 165 tagja van, akiket 4 évenként választanak. A mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét. A Parlament az Alsóházból (Lagting) és a Felsőházból (Odelsting) áll.

Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg. A kormányt a Storting képviselői közül választják.

Politikai pártok

• Norvég Munkáspárt – szociáldemokrata
• Konzervatív Párt
• Szocialista Baloldali Párt
• Centrumpárt
• Keresztény Néppárt
• Liberális Párt
• Haladó Párt – jobboldali
• Zöld Környezetvédő Párt

Védelmi rendszer

Közigazgatás

 

Norvégia 19 megyére (fylke) van osztva, amelyek a következők:

Lásd még: Norvégia hagyományos régiói

Közlekedés

Gazdaság

Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek.

 

Az export és az import alakulása a GDP %-ában.

Gazdasági életében a tenger játssza a legfőbb szerepet. A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és olajat is készítenek.

A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.

Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.

Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, ötvözetgyártás, ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar.

Jelentős a szénhidrogének (főleg kőolaj) bányászata az Északi-tengeren. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal óriási jövedelemre szert téve. A készletek gyors fogyatkozása miatt hamarosan elveszti az ország a legjelentősebb jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehozták a Nemzeti Kőolaj Alapot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. Már több mint 50 milliárd dollár gyűlt össze.

Kultúra

 

Fából készült templon Borgundban

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom: a norvég írásművészet máig legismertebb alakja Henrik Ibsen (1828-1906) drámaíró. Lásd még: Norvég költők, írók listája.
• Filmművészet
• Zene

Hagyományok

A hagyományos norvég Mikulás (Julenisse) térdnadrágot, kézzel kötött harisnyát, norvég pulóvert és házi szövésű kabátot visel. A norvég házakban Julenissének jut az asztalnál a fő hely és egy megágyazott ágy is jár neki.

A karácsony hagyományos itala Norvégiában az Akevitt (Aquavit), amelynek eredete az Aqua Vitae – az élet vize. Ez egy köménnyel fűszerezett krumplipálinka.

Gasztronómia

Sport

Források

1. ^ 6 községben a számi és 1 községben a finn is használható hivatalos ügyekben
2. ^ Svalbarddal és Jan Mayennel együtt
3. ^ 02.01.10 Population, Statistisk Sentralbyrå (letöltve: 2007.03.28.)

Irodalom

Érdekesség

Norvégia partvonala hosszabb, mint az Egyesült Államoké, holott az USA 27-szer akkora.^[forrás?]

Külső hivatkozások

 

A Nærøyfjord

A Wikimedia Commons tartalmaz Norvégia témájú médiaállományokat.

• Norvégia hivatalos honlapja
• Startlap linkgyűjtemény
• Norvégia képek
• Linkcenter linkgyűjtemény
• Norvégia Térkép Kalauz
• Norvégia térképe
• Norvégia hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
• Storting

 THE END OF THE NORVEGIA