Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


OLASZORSZÁG

2008.02.23

Olaszország

 
Olasz Köztársaság
Repubblica Italiana
Olaszország zászlaja Olaszország címere
Olaszország zászlaja Olaszország címere
Nemzeti mottó: nincs
Himnusz: Il Canto degli Italiani
Olaszország fekvése
Főváros Róma
é. sz. 41°54′0’’, k. h. 12°12′0’’
Államforma Parlamentális köztársaság
 - Köztársasági elnök Giorgio Napolitano
 - Miniszterelnök jelenleg ügyvezető miniszterelnök Romano Prodi

 

Hivatalos nyelv Olasz
Alapítás  
 - Egyesítés 1861. március 17
 - Köztársaság kikiáltása 1946. június 2
Csatlakozás az EU-hoz 1957. március 25. (alapító tag)
Terület  
 - Összes 301 318 km² (71.)
 - Víz (%) 2,4
Népesség  
 - 2007. évi becslés 59 337 888  (23.)
 - 2001. évi népszámlálás 57 110 144
 - Népsűrűség 196,9 fő/km²
GDP 2007. évi adatok
 - Összes 2,067 millárd (7.)
PPP: 1,888 milliárd
 - Egy főre jutó 35 386 (21.)
PPP: 32 319
HDI (2004) 0,940 (17.) – magas
Pénznem Euró (€)1 (EUR)
Időzóna CET (UTC+1)
 - Nyári időszámítás CEST (UTC+2)
Internet TLD .it
Hívószám +39

1a hivatalos pénznem 2002 előtt az olasz líra (₤) volt

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Olaszország (hivatalosan az Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennin-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát.

Az olaszok saját országukat lo Stivale-nak (magyarul a Csizma), il Bel Paese-nak (magyarul a Szépország) vagy la Penisola-nak (magyarul a Félsziget) hívják.

Olaszország számos jól ismert, befolyásos európai kultúra otthona volt, például az etruszkoké, a görögöké és a rómaiaké. Fővárosa, Róma, történelmi világváros, mint az ókori Róma és a katolikus egyház bölcsője. Több mint 3000 éven keresztül az ország népvándorlásokat és inváziókat szenvedett el a középkorban a germánok, kelták, frankok, szaracének és normannok által. Itália egyesítése 1870 előtt több hercegségből (Firenze, Milánó, Pisa stb.) és köztársaságból (pl. Velence, Genova, Amalfi) állt, ezen városállamok részvételével háborúk pusztítottak. Az olasz monarchia és a két világháború alatt az állam rengeteg konfliktuson esett át, mielőtt megalakult a mai létező Olasz Köztársaság.

Olaszország ma a magasan fejlett országok közé tartozik a világ 7. legnagyobb GDP-jével és a 17. legnagyobb emberi fejlődés indexével. A G8 tagja és az Európai Unió és a NATO egyik alapítója. 2007. január 1-jétől az Egyesült Nemzetek Szervezetének biztonsági tanácsának nem állandó tagja.

 

Fekvése, határai

Olaszország domborzati térképe
 
Olaszország domborzati térképe

Olaszország a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszigeten, az Appennin-félszigeten, két nagy szigeten, Szicílián és Szardínián terül el, valamint sok kisebb sziget tartozik hozzá. A Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül: az Adriai-tenger (keletről), a Tirrén-tenger (nyugatról), a Jón-tenger (délről) és a Ligur-tenger (észak-nyugatról).

Az ország északi határvonalát az Alpok vonulatai adják. Északon Franciaországgal, Svájccal, Ausztriával és Szlovéniával határos. Olaszország területén enklávéként fekszik a Vatikán pápai állam és San Marino, a világ legrégibb köztársasága.

Földrajz

A Mont Blanc, Olaszország és Nyugat-Európa legmagasabb hegycsúcsa
 
A Mont Blanc, Olaszország és Nyugat-Európa legmagasabb hegycsúcsa
Salernói-öböl (Appenninek)
 
Salernói-öböl (Appenninek)
Garda-tó Riva del Gardaból
 
Garda-tó Riva del Gardaból

Domborzat

Olaszország domborzati szempontból a következő nagytájakra osztható:

  • A Pó-alföld: harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok, medencék jöttek létre. Itália legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára.
  • Az Appenninek: A Nyugati-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó hegyvonulat. A hegység a Pó folyó déli szegélyét kíséri, észak-déli irányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá, vagy közvetlenül a tenger határolja. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett. Az óidei kristályos kőzetek csak színezőelemként jelennek meg a hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között (flis, mészkő, homokkő). Az Appenninek legmagasabb csúcsa az Abruzzókban magasodó Gran Sasso d’Italia (2914 m). Az Appenninek területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában. A vulkánok egy része még ma is aktív, mit pl. a Vezúv, az Etna és a Stromboli.
  • Szigetek (földrajzi csoportosítás szerint) :
    • Szicília (olaszul Sicilia): a Földközi-tenger legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója. Területe 25 700 km2.
    • Szardínia (olaszul Sardegna): kiterjedését tekintve a Földközi-tenger második legnagyobb szigete. Olaszország, Spanyolország és Tunézia között, Korzika szigetétől pedig déli irányban fekszik. Olaszország régiója, különleges autonómiával ellátott terület.
    • A Toszkán szigetvilág (olaszul Arcipelago Toscano)
    • A Tirrén-tenger szigetei
    • Az Adriai-tenger szigetei
    • A Ligur-tenger szigetei
    • A Jón-tenger szigetei
    • A tavi szigetek
    • A Velencei-lagúna szigetei: Murano, Burano, Torcello, Grado.

Vízrajza

Folyói

Olaszország számos kis folyóval rendelkezik. Leghosszabb folyói a (652 km) és az Adige (410 km). A Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, a nyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak. Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az Arno (241 km) és a Tevere (az egykori Tiberis).

Tavai

Olaszország legnagyobb tavai az Alpok lábánál fekszenek, mint a Garda-tó (Lago di Garda), a Lago Maggiore és a Comói-tó (Lago di Como).

A tavak csoportosítása elhelyezkedésük szerint:

Geológia

A Vezúv krátere
 
A Vezúv krátere
Az Etna kitörése 2002-ben
 
Az Etna kitörése 2002-ben
 
 
A Stromboli kitörése 1980-ban

A Stromboli kitörése 1980-ban

Olaszország aktív vulkánjai:

  • Az Etna: aktív vulkán Szícília keleti partján. Az 1190 km²-es területen fekvő hegy 3320 méteres magasságával Európa legnagyobb vulkánja. Az Etna két város, Messina és Catania közelében, a Simeto és az Alcantara folyók között fekszik a Riviera dei Ciclopinak nevezett vidéken. Magassága a kitörések során állandóan változik.
  • A Vezúv: az európai kontinens egyetlen működő vulkánja Olaszország Campania régiójában, Nápolytól 9 km-rel keletre. Ismertségét elsősorban a 79-es kitörésének köszönheti, amelynek eredményeként hamuja és lávája eltemette Pompeii, Herculaneum, Oplontis és Stabiae római településeket. Azóta számtalanszor kitört (utoljára 1944-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak.

Európában Olaszország a vulkánkitörések és földrengések földje: a 20. században olasz földön mintegy 100 nagyobb erejű rengést regisztráltak. A legpusztítóbb földrengések az elmúlt időszakban a következő területeken zajlottak le:

  • 1908. december 28.: Messinai földrengés, Reggio Calabria és Messina térségében, a Mercalli-skálán X-es erősségű.
  • 1915. január 13.: Avezzanói földrengés, a Mercalli-skálán XI-es erősségű.
  • 1929. április 10.: Bolognai földrengés, a Mercalli-skálán VI-VII-es erősségű.
  • 1932: Abruzzo
  • 1968. január 14-15.: Belicei földrengés
  • 1976. május 6.: Friuli földrengés, a Mercalli-skálán X-es erősségű, a Richter-skálán 6,4 - es erősségű.
  • 1980. november 23.: Irpiniai földrengés, a Mercalli-skálán IX-es erősségű, a Richter-skálán 7-es erősségű.
  • 1990. december 13.: Santa Luciai földrengés, a Mercalli-skálán VIII-IX-es erősségű, a Richter-skálán 5,1-es erősségű.
  • 1997. szeptember 26.: Umbria-Marchei földrengés, a két régióban, a Mercalli-skálán IX-X-es erősségű, a Richter-skálán 5,8-as erősségű.
  • 2002. október 30. illetve november 2.: Molisei földrengés, San Giuliano de Puglia térségében, a Mercalli-skálán VIII-as erősségű, a Richter-skálán 5,8-as erősségű.

Éghajlata

  • Igazi mediterrán éghajlatot csak délen találunk: a nyár igen meleg és száraz, a tél enyhe, a csapadék rendszertelen, hó csak ritkán hull.
  • Az Alpok vidéke télen-nyáron alacsony hőmérsékletű, bőséges a csapadék.
  • Az Appeninek belső, magasabb vidékeinek éghajlata jellemzően hegyvidéki, nagyon hideg a tél.
  • A Pó-síkságon száraz kontinentális idő uralkodik, a tél hideg és ködös, a nyár fullasztóan meleg, a csapadék eloszlása egyenletes.
  • Az Adria partján közepes csapadék, erős ÉK-i szél (bóra) jellemző.
  • A Liguri- és Tirrén-tenger partján enyhe az éghajlat a hegyek miatt.

Élővilág, természetvédelem

Olaszország nemzeti parkjainak száma 2007-ben 22 volt.

  •  

Közigazgatási felosztás

A legkisebb olaszországi közigazgatási egység a község (comune), amelyek együttese alkotja a megyét (provincia). A megyék régiókat alkotnak. Olaszország 20 régióra (regione) oszlik, amelyek közül a *-gal jelöltek széleskörű autonómiát élveznek.
Olaszország közigazgatási felosztása
 
Olaszország közigazgatási felosztása
  •  

 

Etnikai összetétel, nyelvi megoszlás, vallási megoszlás

Nyelvek, nyelvjárások Olaszországban
 
Nyelvek, nyelvjárások Olaszországban

      

       

VÉGE

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.