Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


OROSZORSZÁG

2008.02.12

OROSZORSZÁG

Az Oroszországi Föderáció (oroszul Российская Федерация, kiejtve: kb. Rasszijszkaja Fegyeracija), vagy Oroszország (oroszul Россия, kiejtve: Rosszija) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig terjedő ország. Fővárosa Moszkva.

 

Oroszországi Föderáció
Российская Федерация 
Oroszország zászlaja Oroszország címere
Oroszország zászlaja Oroszország címere
mottó: nincs
Oroszország elhelyezkedése
Hivatalos nyelv orosz
Főváros Moszkva (Világörökség, Vörös tér)
Elnök Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Miniszterelnök Viktor Alekszejevics Zubkov, 2007. szeptember 14. –
Terület
 - Teljes
 - % víz
1.
17 075 200 km²
0,5
Népesség
 - Teljes (2005)
 - Népsűrűség
7.
143 202 000
8,4/km²
GDP
 - Teljes (2005)
 - GDP/fő
9.
1 585 milliárd USD
10 700 USD
Pénznem Orosz rubel (RUB)
Időzóna UTC +2-től +12 (NYISZ: UTC +3-tól +13)
Függetlenség
A SZU összeomlása
1990. június 12.
Himnusz Orosz himnusz
TLD .ru
Hívószám +7

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fekvése, határai [szerkesztés]

17 075 400 km²-es területével a világ legnagyobb országának számít, majdnem kétszer beleférne Kanada vagy az USA; Magyarország területének több mint 180-szorosa. Lakóinak száma szerint a hetedik legnépesebb, megelőzi Kína, India, az USA, Indonézia, Brazília, és Pakisztán. Fennhatósága alá tartozik a Kalinyingrádi terület nevű exklávé is.

A következő országokkal határos szárazföldön: Norvégia, Finnország, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Észak-Korea, Észtország, Lettország, Fehéroroszország, Ukrajna.

térkép szerkesztése

Oroszország legtávolabbi pontjai 8000 km-re vannak egymástól (a föld felszínén mérve). Ezek a pontok: a Lengyelországgal közös határ (60 km) földnyelv, amely elválasztja a Gdanski-öblöt a Visztulától; és a legmesszebbi délkeleti Kuril-szigetek, néhány kilométerre a japán Hokkaidó szigettől.

Oroszországban 11 időzóna is használatban van.

Oroszország északon végignyúlik Eurázsia legnagyobb részén, ezenkívül sarki terület is tartozik hozzá. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kis népsűrűséggel, viszonylag kis gazdasági szereppel rendelkezik, de nagy méretei miatt hihetetlen éghajlati változékonysággal rendelkezik.

Különleges pontok

Földrajz

Domborzat

Partjai, szigetei

Szárazföldi területei

Oroszország felszíne nagyon változatos. Területének nagy részét óriási síkságok borítják. Fő tájegységei:

  • Az Urál-hegység: választja el Európát Ázsiától, keleti lábánál van a kontinensek határa. A Jeges-tengertől a Kazah-sztyeppéig, észak-déli irányban 2000 km hosszan magasodik. Szélessége 50-170 km között mozog. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul, legmagasabb hegye az 1894 méter magas Narodnaja Gora a hegység északi részén. Sok ásványkincslelő hellyel rendelkezik. Négy kisebb tájegységre osztható: a Poláris-Urál, az Észak-Urál, a Közép-Urál vagy Érces-Urál és Dél-Urál.
  • A Kaukázus: Oroszország déli vidékét a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig a fiatal lánchegység foglalja el, mely két nagyobb vonulatból áll: a Nagy-Kaukázus és az Elő-Kaukázus vagy Kis-Kaukázus. Hatalmas kiterjedésű, Oroszország legnagyobb területű hegysége kb. 440 000 km2- rel. Komplikált geológiai struktúrája van. A Nagy-Kaukázus ma is gyűrődik, mozgását vulkáni tevékenység és földrengések követik. Központi részén kialudt tűzhányók sorakoznak, mint az Elbrusz, Oroszország legmagasabb pontja (5633 m),a Kazbek (5043 m), vagy a Dih-Tau (5198 m). Centruma kristályos kőzetekből épül fel, külső vonulatai pedig inkább üledékes kőzetekből állnak. Három nagyobb vonulata a Nyugati-Kaukázus, a Magas-Kaukázus és a Keleti-Kaukázus. A Kaukázus láncai főleg nyersanyagokat és kőszenet rejtenek.
Szibériai tajga
 
Szibériai tajga

Vízrajz

A Volga, és torkolata a Kaszpi-tengernél
 
A Volga, és torkolata a Kaszpi-tengernél

Tavai:

Oroszországban mintegy 200 000 tó van. Legnagyobb tavai: a Bajkál-tó (31 500 km²) , a Ladoga-tó (18 400 km²) és az Onyega-tó (9 890 km²).

A Kelet-Európai-síkság északi táján, a Nyugat-Szibériai-alföld egyes részein és Északkelet-Szibéria területén hatalmas mocsárvilágot láthatunk.

Folyói:

Leghosszabb folyói Szibériában és a Távol-Keleten húzódnak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben: Ob, Amur, Léna, Volga, Jenyiszej. Több folyója fontos szerepet játszik mint viziútvonal vagy energiaforrás, így a Don, a Narva, a Daugava, a Pecsora, a Kubány és a Terek.

A Jeges-tenger felé haladnak:

A Kaszpi-tenger felé haladnak:

A Fekete-tenger irányába haladnak:

  • a Dnyeper (2 285 m), a Don (1970 m)

A Csendes-óceánba ömlik:

Csatornái:

Mesterséges vízrendszere, vízhálózata a Szovjetunió korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát ezért 5 tengerről is el lehet érni vizi úton. Legfontosabb hajózható csatornái:

Éghajlat

Az Orosz Föderáció éghajlatának kialakulására néhány meghatározó tényező volt hatással. Az egyik legfontosabb a hatalmas területek, és az egyes szárazföldi területek tengertől való távolsága (az ország területének nagy része 400 km-re fekszik egy tengertől, van olyan terület is, amely 2400 km távolságra van egy tengertől), ez a kontinentális éghajlat lett uralkodó. Oroszországban északon a hideg éghajlat jellemző. Az ország déli részének hegységei megakadályozzák a meleg légtömegek beáramlását az Indiai óceán felől, és a síkságok a nyugati részen és északon megnyitják az országot az arktikus (sarkvidéki) és atlanti befolyásoknak. Emiatt az országban két jól megkülönböztethető évszakot figyelhetünk meg: a telet és a nyarat; a tavasz és az ősz rövid ideig tart. A leghidegebb hónap a január (a tengerparton a február), a legmelegebb általában a július. Oroszország négy éghajlati övezetben fekszik: arktikus, szubarktikus, mérsékelt és szubtropikus; a legkiterjedtebb a mérsékelt övezet. Szubtropikus övezet csak egy szűk fekete-tengeri sávban található Oroszországban.

Télen a hideg szárazföldi légtömegek miatt magaslégnyomású területek alakulnak ki az ország belső területein; a januárközepi légnyomás Szibéria déli részén 1040 millibar; ettől a területtől nyugatra terjed Oroszország határai mentén Kazahsztántól Ukrajnáig. A magaslégnyomású területeken Oroszország európai részén a délnyugati szelek dominálnak, Szibéria nagy részén a déli szelek, a Távol-Keleten az északnyugati szelek. Nyáron fordított helyzet van; a légtömegek felmelegszenek, és az ország ázsiai részén alacsonylégnyomású területek alakulnak ki, ezért a nyári szélirány a téli ellentéte; Oroszország európai részén nyáron általában északnyugati szelek fújnak, Szibériában északi, a Távol-Keleten délkeleti szélirány van.

Növény- és állatvilág

Növény- és állatvilága övezetes, észak-déli irányú:

  • sarkvidéki: A jégvilág élőlényei a különféle moszatok.
  • tundra: Főként mohák,zuzmók nőnek,de a déli részen már a törpe cserjék(nyír,fűz) is megjelennek. Nyáron madárseregek lepik el a tundrát. Jellegzetes állatai a rénszarvasok,lemming.
  • erdős tundra: A Föld legnagyobb kiterjedésű fenyőőserdeje. Itt él a hóbagoly és a sarki róka.
  • tűlevelű erdők (tajga) és lombos erdők: lucfenyő, szibériai lucfenyő, kamcsatkai jegenyefenyő, szibériai, jegenyefenyő, vörösfenyő stb. Ligetszerű foltokat alkot a fenyők között a nyír-és a nyárfa. A fenyők között hatalmas tőzegmoha lápok alakulnak ki. Nyáron szúnyogok milliárdjai élnek itt. Az erdők állatvilága gazdag: prémes állatok (coboly, nyérc,hermelin,vidra,hód), ragadozók (barnamedve,hiúz,farkas) és rágcsálók egyaránt élnek itt.
  • erdős sztyepp: Északon a vegyes erdő,délebben a lombhullató erdő a természetes növénytakaró. Állatai a rágcsálók,az őz,a vaddisznó és a védett területeken az európai bölény.
  • sztyepp: Növényzete a füves puszta. Az állatvilágot sokféle rágcsáló(egér,pocok,ürge,hörcsög,mormota), a madarak(daru,túzok) és a ragadozók(róka,farkas)képviseli.
  • félsivatagi: Szárazságtűrő gyér növényzet tengődik: pl.a sótűrő üröm, a tevetövis. Az állatvilág is alkalmazkodik a szárazsághoz és a hőséghez (hüllők, sivatagi ugróegér).

 

Történelem

 

A mai Oroszország magját a 8. században harcias skandináv kereskedők, a varégok alapították. 862-ben Ruszik, a varégok egyik törzsének feje, államot alapított Novgorodban, az új állam neve Rusz (Oroszország) lett. Mihály cár 1613-ban megalapította az 1917-ig uralkodó Romanov-dinasztiát, amelynek legjelentősebb alakja I. (Nagy) Péter cár volt. 1689-től erős, nyugati mintára szervezett államot hozott létre. Az őt követő cárok idején a fejlődés megtorpant, elnyomó hatalmuk általános elégedetlenséghez vezetett, 1917-ben megdöntötték a monarchiát, és a bolsevikok vették át a hatalmat. A bolsevikok hatalomra kerülése után 1918-ban a szovjetek (tanácsok) összoroszországi kongresszusa tanácsköztársasággá kiáltotta ki Oroszországot. Az ezt követő polgárháború idején alakult meg az Ukrán, a Belorusz és a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság. 1922-ben Oroszország és e három másik szovjetköztársaság megalakította a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, a Szovjetuniót. A késöbbi tagköztársaságok az 1930-as években a 19. századtól Oroszországhoz tartozó Közép-ázsiai területekből szerveződtek meg, majd az 1940-es években a Szovjetunió nyugati terjeszkedését követően. A rendkívül soknemzetiségú országot az 1950-es évektől 1991-ig 15 tagköztársaság, 20 autonóm köztársaság, 8 autonóm terület és 10 autonóm (1977-ig nemzetiségi) körzet alkotta, amelyeket összesen 120 területre és határterületre, továbbá több mint 3000 járásra osztottak. A különböző szintű autonómiák formálisak voltak, valójában mindent Moszkvából irányítottak. A Szovjetunió majdnem 70 éves fennálása alatt jelentős hatalommá vált. 1985-től a Gorbacsov által megfogalmazott és meghirdetett nyitás (glasznoszty) és átalakítás(peresztrojka) politikájának hatására megkezdődött a Szovjetunió belső felbomlása, megerősödtek a nacionalista függetlenségi törekvések, főként a Baltikumban és a Kaukázus vidékén. A folyamat 1991 augusztusáig tartott, amikor egy sikertelen puccskísérletet követően a tagköztársaságok egymás után kiáltották ki a függetlenségüket és elszakadtak a központi hatalomtól. A Szovjetunió hivatalosan 1991. december 25-én szűnt meg, a jogfolytonosságot Oroszország vette át a nemzetközi szervezetekben. A függetlenségi törekvések Oroszországon belül is tovább erősödtek, ezek közül a legfontosabb a függetlenségét 1991 novemberében kinyilvánító Csecsenfölddel vívott két véres háború. Az első (több mint 100 000 áldozatot követelő) 1994-1996 között folyt, a másik 1999-től napjainkig is tart.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

A moszkvai Kreml, Oroszország elnökének hivatalos székhelye
 
A moszkvai Kreml, Oroszország elnökének hivatalos székhelye

Az Orosz Föderáció elnöki szövetségi köztársaság, az 1993-as alkotmány szerint.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az államfőt a nép közvetlenül választja, 4 éves mandátummal rendelkezik. Az állam elnöke a fegyveres erők főparancsnoka, vétójoga van a parlamentben, hatalma van a törvényhozás területén is. Ő tesz javaslatot a miniszterelnök személyét illetően.

Közigazgatási felosztás

Szövetségi körzetek
 
Szövetségi körzetek

A Föderáció alanyai

Az Oroszországi Föderációnak 86 egyenjogú alanya (szubjektuma) van 2007. január 1-jén:

  • 21 köztársaság (республика)
  • 7 határterület (край)
  • 48 terület (область)
  • 2 szövetségi jelentőségű város (город федерального значения)
  • 1 autonóm terület (автономная область)
  • 7 autonóm körzet (автономный округ)

Önkormányzatok

Oroszország önkormányzati rendszerének kialakulása egy 1991-ben elfogadott törvény alapján kezdődött meg, mivel azonban a Föderáció alanyai nagy önállóságot élveztek e téren, szinte követhetetlenül sokszínű megoldások kerültek bevezetésre. Ráadásul az egyes szubjektumok felfogása jelentősen különbözött az önkormányzatiság kiterjedését, szabadságát illetően is. 2003-ban új törvényt fogadtak el "A helyi önkormányzás általános elveiről az Oroszországi Föderációban" címmel. Ennek alapján az átszervezés végrehajtásához adott három éves átmeneti időszak után 2006. január elsejétől az ország egész területén az új szabályok szerint egységes elveken szervezett önkormányzatok jöttek létre.

Politikai pártok

  • Egyesült Oroszország (Единая Россия, Jedinaja Rosszija)
  • Orosz Kommunista párt (Коммунистическая партия Российской Федерации, Kommuniszticseszkaja Partija Rosszijszkoj Federaciji)
  • Orosz Liberális-Demokratikus Párt (Либерально-Демократическая Партия России (ЛДПР), Liberalno-Demokraticseszkaja Partija Rossziji (LDPR))
  • Igazságos Oroszország (Справедли́вая Росси́я: Ро́дина/Пенсионе́ры/Жизнь, Szpravedlivaja Rosszija: Rogyina/Penszioneri/Zsizny)

Védelmi rendszer

Az ország katonai költségvetése : 528 milliárd rubel, azaz 18 milliárd USD, a GDP 2,6-2,7%-a 2005-ben. Az orosz haderőben is jelentős átalakulások mennek végbe. Új fegyverekkel, hiperszonikus sebességű precíziós stratégiai rakétákkal szereli fel az orosz haderőket, modernizálják a fegyverzetet és a haditengerészetet is. Teljes személyi állomány: 3 037 000 fő, ebből 1 037 000 aktív. Tartalék: 1 500 000 fő. Mozgósítható lakosság: 35 247 049 (2005), amiből 20 000 000 fő alkalmas katonai szolgálatra.

Gazdaság

A modern Moszkva-City építés alatt. Moszkva egyike a világ legdrágább városainak.
 
A modern Moszkva-City építés alatt. Moszkva egyike a világ legdrágább városainak.[1]

Általános adatok

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Ipar

Az ipar jelentősebb ágazatai a vas-, alumínium- és színesfémkohászat, acélgyártás, gépgyártás, járműgyártás, kőolaj-feldolgozás, vegyipar, építőipar, fa- és papíripar, textilipar és élelmiszeripar.

Bányászat

Oroszország a világ második legnagyobb kőolaj kitermelője és exportőre.
 
Oroszország a világ második legnagyobb kőolaj kitermelője és exportőre.

Oroszország fűtőanyagtermelése nagyméretű:

Energiatermelés

Energiatermelés megoszlása

  • Hőenergia: 67,77%.
  • Vízenergia: 19,49%.
  • Atomenergia: 12,74%.

 

Oroszországból jövő lézető és tervezett főbb gázvezetékek
 
Oroszországból jövő lézető és tervezett főbb gázvezetékek

Feldolgozó ipar

Kereskedelem

Külkereskedelem:

Közlekedés

Az ország vasúthálózatának hossza 87 157 km, melyből 37 365 km villamosított. A közúthálózat hossza 952 000 km, melyből burkolt 652 500 km. A legfontosabb kikötők: Szentpétervár, Murmanszk, Arhangelszk, Vlagyivosztok. Az országban 471 repülőtér van, melyből a jelentősebb nemzetközi repülőterek: Moszkva, Szentpétervár.

Népesség

Általános adatok

A népesség alakulása 1992-2003. (FAO)
 
A népesség alakulása 1992-2003. (FAO)
  • Oroszország népessége 143 202 000 fő, ennek 73%-a városi. A népesség nagy része Európában él, az ázsiai részeknek alacsony a népsűrűsége és ezek nagy területe miatt az egész országnak is csak 8,44 fő/km². Népesség térkép
  • Oroszországban is komoly gond a népességcsökkenés, ami 0,37% évente. Ezért 10 év múlva csak kb. 136,6 millió ember fog élni az országban. Születések száma: 9,95 születés/1000 fő; Halálozás: 14,65 elhalálozás/1000 fő, Bevándorlás: 1,03 bevándorló/1000 fő
  • Születéskor várható élettartam: 67,08 év; férfiak – 60,45 év ; nők – 74,1 év.
  • 1 nőre jutó gyermekek száma: 1,28

Legnépesebb települések

 
  • Legnépesebb települések sorrendben, 1 millió feletti lakossággal:
Szent Bazil-székesegyház és a Kreml Szpasszkaja-tornya, a Vörös-téren Moszkávban.
 
Szent Bazil-székesegyház és a Kreml Szpasszkaja-tornya, a Vörös-téren Moszkávban.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Szociális rendszer

Kultúra

Az orosz oktatási rendszert és kulturális intézményeket közel 70 éven keresztül az SZKP irányította és felügyelte. A glasznoszty és peresztrojka politikájának keretében Mihail Gorbacsov időszakától kezdődően liberalizálódott az oroszországi kultúra helyzete, de az állami támogatások összege is szűkült.

Oktatási rendszer

A tudományos kutatás vezető színhelye az Orosz Tudományos Akadémia, melyet 1724-ben I. Péter cár alapított.

Az iskolai rendszer alap, fő és felső fokozatból áll. A diákok 6-7 éves korban kezdik meg az alapiskolát, majd 7 évet eltöltenek itt. A főiskolába (középiskola nálunk) 4 évet töltenek el, majd ezután jelentkeznek a felsőbb iskolákba.

Egyetemek

Oroszország legrégebben alapitott egyetemei:

További fontos egyetemek találhatók Nyizsnij Novgorod, Novoszibirszk, Tomszk, Vlagyivosztok és Voronyezs városában.

Kulturális intézmények

Oroszország számtalan könyvtára közül különösen figyelmet érdemelnek:

Oroszország ismert kulturális intézményei ugyancsak főleg Moszkvában és Szentpéterváron koncentrálódnak. Leggazdagabb múzeumai:

Legismertebb színházai: a Bolsoj Színház (Moszkva), a Maly Színház (Moszkva), a Moszkvai Művészszínház. A Bolsoj Balett és az Operaház darabjait a Kremlben, a Kongresszusi Palotában is sokszor műsorra tűzik, mivel itt 6 ezer néző számára jut hely.

További neves színházak:

  • Moszkva: Központi Moszkvai Gyermekszínház, Központi Moszkvai Állami Bábszínház, az Akadémiai Musicalszínház, az Operett Színház és a Színházművészeti Intézet.
  • Szentpétervár: a Marininszkij Ballett (korábban: Kirov Akadémiai Opera- és Balettszínház vagy Kirov Balett), a Maly-Operaszínház, és a Puskin Színház.

Művészetek

Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film

Andrej Tarkovszkij

Lásd még: Kategória:Orosz zeneszerzők

Hagyományok

Gasztronómia

Az orosz konyha alapja a bizánci udvar étkezési, ételkészítési szokásaira vezethető vissza. Ez a régi tradíció ötvöződött a francia konyha finomságaival. A cári udvar és az orosz nemesség előszeretettel használta a francia nyelvet, így a francia kultúra, műveltség és vele együtt a francia konyha is hatott. – írja egy gasztronómiai kalauz.

Az orosz konyha valóban megismertetett néhány ételt – italt a világgal. Az étkezést az előétellel kezdik, ez a zakuszki. Az előétel általában vegyes ízelítő halból, zöldség- és salátaféléből, húsól, felvágottakból. Tálalását tekintve mennyiségi szabály nincs.Kedvelt előételek az ínyencek asztalának dísze, a vörös vagy fekete kaviár vagy ismert mindenütt az orosz hússaláta és a kijevi jércesaláta.

A levesek legelterjedtebbike a sokszor emlegetett scsí (káposztaleves), a szoljanka (zöldségleves) és a borscs (céklás káposztás leves) és a hagyományos buljon (erőleves). A húsételek közül orosz finomság a saslik (rablóhús birkából, sertésből), különleges csemege pedig a bifsztek. Desszertként az édességek közül a krémes tortafélék terjedtek el (orosz krémtorta (Кремообразное пюре)). Az utcán akár mínusz 10 fokban is kapható a tejszínes morozsennoje, azaz fagylalt.

Minden étkezésnél szívesen tesznek asztalukra nyers zöldségeket, például paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, retket.

Oroszországról az alkoholtartalmú italok tekintetében először a vodka juthat eszünkbe, melyet sokszor reggeli előtt is akár szívesen fogyasztanak. Kitűnőnek tartják az orosz pezsgőt (sampanszkoje) is. Elterjedtek a különféle borpárlatok, pálinkafélék.

Alkoholmentes italok közül az oroszok kedvence a csaj, azaz a tea, illetve az igen erős feketekávé, amely dupla adag kávémennyiséggel és fele adag vízzel készül. Az üdítőnek készült, kenyérhéjból erjesztve előállított kvasz ugyancsak orosz specialitás.

Sport

Oroszországban népszerű sport a labdarúgás, a jéghoki, de a kézi és a kosárlabda is.

Oroszország könnyűatlétái, téli sportolói, tornászai világklasszisok.

1980-ban Moszkvában rendezték meg a nyári olimpiát és 2014-ben Szocsiban rendezik meg a téli olimpiát.

Média

Ez a lista a Német Szövetségi Köztársaság Külügyiminisztériumi, a Brit Hírcsatorna (BBC), a mediaatlas.ru, a Brémai Egyetem adatait mutatja. [2] [3] [4]

THE END OF THE RUSSIA

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.