Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SPANYOLORSZÁG

2008.03.04

Spanyolország

 
Spanyol Királyság
Reino de España
Spanyolország zászlaja Spanyolország címere
Spanyolország zászlaja Spanyolország címere
Nemzeti mottó: Plus Ultra
(magyarul: Tovább felfelé)
Himnusz: Marcha Real
Spanyolország fekvése
Főváros Madrid
é. sz. 40°24′ k. h. 3°41′
Államforma Alkotmányos monarchia
 - Uralkodó (király) I. János Károly
 - Miniszterelnök José Luis Rodríguez Zapatero

 

Hivatalos nyelv spanyol (kasztíliai)
Beszélt nyelvek spanyol (hivatalos)
katalán (regionálisan hivatalos)
galíciai (regionálisan hivatalos)
baszk (regionálisan hivatalos)
aragóniai
aráni (okcitán)
asztúriai
Alapítás  
 - Spanyol állam (Aragónia,
Kasztília és Navarra
egyesülése)
1512
 - Alkotmány 1975
Csatlakozás az EU-hoz 1986. január 1.
Terület  
 - Összes 504 782 km² (51.)
 - Víz (%) 1,04
Népesség  
 - 2007 évi becslés 45 116 894 fő  (28.)
 - 2006 évi népszámlálás 44 708 964 fő
 - Népsűrűség 88,39 fő/km²
GDP 2005
 - Összes 1,127 milliárd (9.)
PPP: 1,141 milliárd
 - Egy főre jutó 27 767 (25.)
PPP: 27 522
HDI (2006) 0,938 (19.) – magas
Pénznem Euró1 (EUR)
Időzóna CET (UTC+1 – fő terület;
UTC – Kanári-szigetek)
 - Nyári időszámítás CEST (UTC+2 – fő terület;
UTC+1 – Kanári-szigetek)
Internet TLD .es
Nemzetközi gépkocsijel E
Hívószám +34

1 1999-ig a spanyol pesetát (ESP) használták.

Műholdfelvétel Spanyolországról (2003. január)
 
Műholdfelvétel Spanyolországról (2003. január)

Spanyolország, hivatalosan Spanyol Királyság (spanyolul és galíciaiul Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszkul Espainiako Erresuma, asztúriai nyelvjárásban Reinu d’España, aragóniai nyelvjárásban Reino d’España) független állam Dél-Európában, 2 autonóm várossal (Ceuta és Melilla), és 5 ún. szuverén területtel Észak-Afrikában, amelyek Marokkóba ékelődnek be (lásd: Plaza de soberanía). A spanyol szárazföld délről és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Vizcayai-öböl és nyugatról az Atlanti-óceán alkot vele határt. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek.

A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibériaiak, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény királyságai 770 év után elszakadtak a móroktól. Ugyan abban az évben, Kolombusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, azóta Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát éli.

Az Európai Unió, a NATO és az ENSZ tagja. Fővárosa Madrid.

 

Az nép- és országnév eredete

A spanyol szó végső eredete a latin HISPANIOLUS, azaz kb. ’hispánka’, amely espaignol alakban került a provanszálba, onnan español írásmóddal a spanyolba, majd a többi (újlatin) nyelvbe. A magyar nyelvben egy északolasz nyelvjárási – s-sel ejtett – spagnol alak honosodott meg. Azonban, míg nyelvünkben a „spanyol” szó egyaránt utalhat spanyolországi és spanyol nyelvű személyre vagy dologra, addig a spanyolban megkülönböztetik a spanyol (spanyolországi) és a spanyolul beszélő (spanyol nyelvű) fogalmakat egymástól: előbbire az español, az utóbbira az hispano vagy latino szót alkalmazzák. Az ország önelnevezése – España – a latin HISPANIA folytatása, a középkori spanyolban még Hespaña alakban is előfordult.

Fekvése, határai

Portugáliával és Gibraltárral osztozik az Ibériai-félszigeten. Északon a Pireneusok természetes határt képez Franciaország és Andorra felé. Keleten és délkeleten a Földközi-tengerrel (1663 km) érintkezik, északon a Vizcayai-öböl, északnyugaton illetve délnyugaton a Cádizi-öböl jelenti szintén természetes határát az Atlanti-óceán (711 km) felé. Délen a Gibraltári-szoros választja el Afrikától (14 km). A partok teljes hossza 3144 km.

A királyság részei a szárazföldi területeken kívül még:

Nem tartozik Spanyolországhoz a jelenleg is brit koronagyarmat Gibraltár.

Földrajz

Domborzat

Spanyolország területének nagy részét fennsíkok és hegységek uralják. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 600 m felett van.

A legmagasabb csúcsok
Hegycsúcs Tartomány Méter
Teide Sta. Cruz de Tenerife 3718
Mulhacén Granada 3478
Aneto Huesca 3404
Veleta Granada 3392
Punta de Llardana Huesca 3375
La Alcazaba Granada 3366
Monte Perdido Huesca 3355
Pico Marboré Huesca 3328
Pico Perdiguero Huesca 3321
Pico de la Maladeta Huesca 3309
Forrás: Dirección General del Instituto Geográfico Nacional (España)


Geológiailag, morfológiailag a spanyol tájakat három nagyobb vidékre oszthatjuk:

  • Az ország központi részén a Mezeta (Meseta Central Española) felföldje terül el, mely 200 000 km² vidéket foglal magába, 600–1000 méter közötti váltakozó magassággal, átlagos magassága 700–800 méter. A Kasztíliai-választóhegység (Cordillera Central) osztja két részre, melynek vonulatai a Sierra de Gata, a Sierra de Gredos és a Sierra de Guadarrama. Így alakul ki a választóhegységtől északra az Északi-Mezeta (Meseta Septrentional), attól délre pedig a Déli-Mezeta (Meseta Meridional).
  • Belső peremhegységek vidéke:
    • északon az Asztúriai-hegység, legmagasabb pontja a Torre Cerredo (2648 m, Picos de Europa – masszívum)
    • északnyugat-keleti irányban az Ibériai-hegység, legmagasabb hegye a Sierra de Moncayo (2313 m).

Vízrajz

A Guadalquivir folyó Córdobában
 
A Guadalquivir folyó Córdobában

A Spanyolországban található több mint 1800 folyam és forrás közül csak a Tajo hosszabb 960 kilométernél, és 90 kivételével mind rövidebb 96 kilométernél. Ezek a rövid folyók csak kis vízmennyiséget szállítanak, és az év némely szakaszában ki is száradnak, ám mikor nagy a vízhozam igen sebesek. A nagy folyók többsége a magas hegységekből ered, átfolyik a központi Mezetán és Portugáliában ömlik bele az Atlanti-óceánba (kivételt képez egy nagy folyó, az Ebro, ami a Földközi-tengerbe torkollik). A magas északról és a sík északnyugatról eredő folyók az Atlanti-óceánba ömlenek. Az északnyugati partvidéket számos, a fjordhoz hasonló sziklás benyúlás tarkítja.

A Mezetán keresztül nyugatra folyó folyamok közül a Duero, a Tajo, a Guadiana és a Guadalquivir a legnagyobb. A Guadalquivir az egyik legjelentősebb, mivel a folyó áradásai a közvetlen közelében termékeny völgyet alakítottak ki. A szárazföld belsejében a folyón nagyobb hajók is könnyen hajózhatnak, és Sevillát az egyetlen olyan belföldi spanyol kikötővé teszi, ahonnan óceánjárók is indulnak. Az északi régió legnagyobb folyója a Miño.

Az ország legnagyobb gátja az El Atazar gát Madrid közelében, ami a város vízellátását biztosítja.

Éghajlat

Spanyolország klímáját négy főbb részre oszthatjuk:

  • mediterrán: esős tavasz és ősz. Mérsékelt nyár kellemes hőmérséklettel.
    • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Murcia 47,2 °C, Malaga 44,2 °C, Valencia 42,5 °C, Alicante 41,4 °C, Palma de Mallorca 40,6 °C, Barcelona 39,8 °C.
    • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Gerona -13,0 °C, Barcelona -10,0 °C, Valencia -7,2 °C, Murcia -6,0 °C, Alicante -4,6 °C, Malaga -3,8 °C.
  • kontinentális: hideg tél (gyakori havazásokkal északon), forró nyár.
  • óceáni: Az észak-atlanti partvonal mentén. Csapadékos tél, mérsékelt, hűvös nyár.
    • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao 42,0 °C, A Coruña 37,6 °C, Gijón 36,4 °C.
    • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao -8,6 °C, Oviedo -6,0 °C, Gijon és A Coruña -4,8 °C.
  • szubtrópusi: A Kanári-szigeteken. A hőmérséklet 18 és 24 °C között mozog az egész év során.
    • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 42,6 °C.
    • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 8,1 °C.

Növény- és állatvilág

Természetvédelem

Természetvédelem alatt álló terület nagysága: 9,2%(2003). UNESCO természeti világörökség két Nemzeti Parkja. A szervezet bioszféraprogramja keretében 14 bioszférarezervátumot alapítottak. Több régiót madárvédelmi területté nevezett ki a kormány, hat tengeri terület a Földközi-tengeren különleges védelem alatt áll.

Nemzeti parkjai:

  • Parque Nacional de Doñana (Huelva és Sevilla, Andalúzia)
  • Parque Nacional de Sierra Nevada (Granada és Almería, Andalúzia)
  • Parque Nacional de Ordesa y Monte Pérdido (Huesca, Aragónia)
  • Parque Nacional de Picos de Europa (Asztúria, Kantábria, Kasztília-León)
  • Parque Nacional de las Tablas de Daimiel (Ciudad Real, Kasztília-La Mancha)
  • Parque Nacional de las Cabañeros (Ciudad Real és Toledo, Kasztília-La Mancha)
  • Parque Nacional de Aigües Tortes y Lago de Sant Maurici (Lleida, Katalónia)
  • Parque Nacional de Cabrera (Mallorca, Baleár-szigetek)
  • Parque Nacional del Teide (Santa Cruz de Tenerife, Kanári-szigetek)
  • Parque Nacional de Garajonay (Santa Cruz de Tenerife, Kanári-szigetek)
  • Parque Nacional de de la Caldera de Taburiente (Santa Cruz de Tenerife, Kanári-szigetek)
  • Parque Nacional de Timanfaya (Gran Canaria, Kanári-szigetek)

Spanyolországban környezetvédelmi problémát jelent az erdők fogyása, a talajerózió, a tavak elsavasodása, a folyók szennyezése. A turizmus jelentős mértékben hozzájárul a környezet szennyezéséhez, különösen a Földközi-tenger partján, a nyári hónapokban.

Államszervezet és közigazgatás

A parlamentáris demokráciát Franco tábornok halála után állították vissza, 1975-ben, aki az 1939-ben véget ért polgárháború óta uralkodott. Az 1978-as spanyol alkotmány Spanyolországot alkotmányos monarchiának nyílvánította miniszterelnökkel, aki a kétkamrás parlament, a Cortes Generales vezetője. Ennek tagjait 4 évenként választják. 1981. február 23-án néhányan a hadseregből betörtek a parlamentbe és megpróbálták megdöntenti a hatalmat. A katonaság nagy része azonban hűséges maradt I. János Károly királyhoz, aki a Spanyol Hadsereg főparancsnokaként meghiúsította a puccsot.

1982 októberében a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) Felipe González Márquez vezetésével abszolút többséget szerzett a Képviselőházban és a Szenátusban egyaránt. Gonzáles és pártja 13 évig volt kormányon. Ezidő alatt Spanyolország belépett a NATO-ba és az Európai Unióba. Az ország nagy mértékben fejlődött az oktatás, az egészségügy és munkaügy területén is.

1996 márciusában José María Aznar és Néppártja (PP) nyerte meg a választásokat, és a madátumok felét megszerezte a Kongresszusban. Aznar liberalizálta a gazdaságot állami vállalatok privatizációjával, a munkapiac reformjával, növelte a konkurenciaharcot néhány iparágban (főként a telekommunikációban). Aznar első hivatali idejében Spanyolország belépett az Európai Gazdasági és Monetáris Unióba. Ekkor Spanyolország az Egyesült Államokkal és a NATO többi tagjával együtt katonai műveletekben vett részt az akkori Jugoszláviában. Az ország részt vett a boszniai és kosovói békemissziókban is.

Aznar 2000 márciusában újra megnyerte a választásokat és abszolút többséget szerzett a parlament mindkét házában. Ez lehetővé tette Aznarnak hogy koalíciós partner nélkül alakítson kormányt. Az ország ekkor rendíthetetlen pártfogója lett a terrorizmus elleni harcnak. A 2004-es választásokon Aznar alelnökét, Mariano Rajoyt nevezte ki a Néppárt elnökjelöltjének maga helyett. A március 11-i madridi terrortámadás utóhatásaként a Néppárt a Spanyol Szocialista Munkáspárt javára elvesztette a választásokat és vezetője, José Luis Rodríguez Zapatero lett a miniszterelnök. Zapatero olyan kormányt nevezett ki, ahol ugyanannyi nő és férfi miniszter volt.

Alkotmány, államforma

Spanyolország államformája alkotmányos monarchia az 1978. évi alkotmány bevezetése óta. Az állam feje a király, jelenleg I. János Károly (Juan Carlos I). A király a fegyveres erők főparancsnoka, kegyelmet gyakorolhat. Vétójoggal rendelkezik a parlamentben. Reprezentatív feladatokat lát el. Nyilvánosságra hozza, illetve jóváhagyja a parlament által hozott törvényeket, kitűzi a választásokat, összehívja és feloszlatja a parlamentet, kinevezi a miniszterelnököt és a kormány tagjait a miniszterelnök javaslata alapján.

Törvényhozás: Az ország kétkamarás parlamenttel rendelkezik, amelynek neve Cortes Generales. A törvényhozó ágat a következők alkotják:

  • a Képviselői Kongresszus (Congreso de los Diputados) 350 közvetlenül, 4 évre megválasztott tagja
  • a Szenátus (Senado) 259 tagja, melyből 208-at közvetlenül választanak meg, 51-et pedig a területi törvényhozó testületek jelölnek ki, szintén 4 évre.

Végrehajtó hatalom: A végrehajtó hatalmat az uralkodó által javasolt, az Országgyűlés által megválasztott kormányfő által vezetett Miniszterek Tanácsa irányítja.

VÉGE

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.