Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SVÁJC

2008.03.07

Svájc

 
Svájci Államszövetség
német: Schweizerische Eidgenossenschaft
francia: Confédération Suisse
olasz: Confederazione Svizzera
Confederazione Elvetica
romans (rétoromán): Confederaziun Helvetica
Svájc zászlaja
(Svájc zászlaja) (Svájc címere)

mottó: Unus pro omnibus, omnes pro uno
(
latin, Egy mindenkiért, mindenki egyért)

Svájc elhelyezkedése
Hivatalos nyelvek német, francia,
olasz, romans (rétoromán)
Főváros Bern
Legnagyobb város Zürich
A konföderáció
elnöke
A Szövetségi Tanács
(mint primus inter pares
2007 Micheline Calmy-Rey)
Szövetségi Tanács

Moritz Leuenberger
Pascal Couchepin
Doris Leuthard
Samuel Schmid
Micheline Calmy-Rey
Christoph Blocher
Hans-Rudolf Merz

Terület

 - Teljes
 - % víz

132.

41 285 km²
3,7%

Népesség

 - Teljes (2001)
 - Népsűrűség

92.

7 261 200
176/km²

Függetlenség

 - Kikiáltása
 - Elismerése
Szövetségi állam

örökös szövetség

1291. augusztus 1.,
1648. október 24.,
1848. szeptember 12.

Pénznem Svájci frank (CHF) = 100 rappen
1.00 CHF = 150.583 HUF
Időzóna CET (UTC+1; UTC+2 Nyári időszámítás)
Nemzeti himnusz Svájci zsoltár
TLD .ch
Nemzetközi gépkocsijel CH
Hívószám +41
térkép szerkesztése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Svájci Államszövetség (nem hivatalos fordításban néha Svájci Konföderáció) tengeri kijárattal nem rendelkező ország Közép-Európában. Szomszédai Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Liechtenstein. Erős hagyományai vannak a politikai és katonai semlegesség terén, de a nemzetközi együttműködés terén is, mivel számos nemzetközi szervezet székhelye.

 

Domborzat

Az ország domborzatilag tagolt. Három nagyobb tájegységre osztható:

  • Tájképét az ország délkeleti részén emelkedő és területének mintegy 60%-át elfoglaló Alpok határozza meg. Láncai a Gotthard-masszívumban futnak össze. Legmagasabb pontja a 4 634 m-es Monte Rosa-hegyi Dufour-csúcs. Itt találhatók Európa leghosszabb gleccserei is, mint az Aletsch, mely eléri a 24 km-t.
  • Jura-hegység: a hegyvidék mészkőláncai illetve táblái a francia határ mentén sorakoznak.
  • Svájci-medence: a Jura és az Alpok között kb. 300 km hosszú hullámos dombvidék, az ország gazdasági centruma.

 

Vízrajz

Az Alpokban ered a forrása számos európai folyamnak, köztük a Rajna, a Rhône, az Inn, az Aare és a Ticino folyónak, amelyek a Genfi-tó, Zürichi-tó, Bodeni-tó, Neuchateli-tó vizét is táplálják.

Lásd még: Svájc tavainak listája, Svájc folyóinak listája

Éghajlat

Az északi, sűrűbben lakott országrész nyitottabb, de még így is meglehetősen hegyes-völgyes, az északnyugaton elterülő Jura-hegység mészkővonulataival. Svájc klímája általában mérsékelt, helyenként nagy ingadozásokat mutatva, a magashegységi zord klímától a Svájc déli csücskénél előforduló kellemes mediterrán éghajlatig.

A Riffelseeben tükröződő Matterhorn
 
A Riffelseeben tükröződő Matterhorn

Növény- és állatvilág

Legismertebb növénye, ami védett is, a havasi gyopár. Ez egy kis fehér szirmú virág, ami alpesi területeken fordul elő. Legismertebb kutyafajtái pedig a bernáthegyi (németül: Bernhardiener) és a berni pásztor. Mindkettő főleg mentőkutyaként ismert. Az ország területének közel egyharmadát erdőségek, főleg fenyőfélék borítják. Az erdőhatár felett a gazdag havasi rétek és a legelők világa található, széles körben elterjedt a szarvasmarhatartás. 3000 méter felett a növényzet igen gyér, az örök hó birodalma, amelyre fontos turisztikai ágazat, a síturizmus épül.

Környezetvédelem

A mai svájci emberek nagyon vigyáznak környezetük tisztaságára. A hulladékgyűjtést és a saját környezetének rendbentartását a lakosság nagy rész fontos személyes kötelességnek tekinti.

Történelem

A mai Svájc területét a legkorábban a kelta eredetű helvétek népesítették be. I. e. 58-ban azonban Julius Caesar vezetésével leigázták a római légiók, és több helyen virágzó városokat alapítottak. A hágók már ekkor fontos szerepet játszottak: a Spülgen- és a Szt. Bernát-hágókon át megindult a kereskedelem a Római Birodalommal.

A népvándorlás elől Svájc sem menekülhetett: a 3. században Észak-, Kelet- és Közép-Svájcba a germán alemannok, Nyugat-Svájcba a frankok és a burgundok érkeztek. A romanizált őslakók – a ratoromán néptöredéket kivéve, amelynek tagjai a Graubünden zárt völgyeiben éltek – eltűntek. Különböző itáliai törzsek is betelepültek, ez a mai nyelvi megoszlás eredete.

Nagy Károly idején Svájc területének nagy része a frank birodalomhoz tartozott (69. század). Ekkor terjedt el a lakosság körében a keresztény vallás.

A Hohenstauf császárok az invesztitúraháborúk idején egyrészt a gazdag kereskedővárosok (Bern, Zürich, Solothurn stb.) támogatását szerették volna elnyerni széles körű autonómia fejében, másrészt az Itáliába vezető alpesi átjárók (főként a Szt. Gotthárd-hágó) feletti ellenőrzés biztosítása végett egyes közösségeknek is birodalmi tartományi jogot és szabadságlevelet adtak. A hágók feletti ellenőrzés az Itáliáért folytatott háború miatt volt fontos.

A 13. század végétől azonban a Habsburgok már figyelmen kívül hagyták ezeket a kiváltságokat. Ezért 1291-ben három kanton (Uri, Schwyz, és Unterwalden) aláírta a szövetségi levelet, amellyel egyesültek a Habsburgok „idegen” szabályai elleni közös küzdelemre. A Habsburgok ekkor a német birodalom felett uralkodtak, mint német-római császárok. Az 1315-ös morgarteni csatában legyőzték a Habsburg hadsereget, és részleges függetlenséget szereztek mint Svájci Konföderáció.

Az 1648-as vesztfáliai békében az európai államok elismerték Svájc semlegességét és a Habsburg Birodalomtól való függetlenségét. 1798-ban a francia forradalom hadserege leigázta Svájcot és létrehozta a Helvét Köztársaságot. A bécsi kongresszus 1815-ben visszaállította Svájc függetlenségét.

Svájc szövetségi alkotmányát 1848-ban fogadták el, és jelentős mértékben módosították 1874-ben. Szövetségi hatáskörbe utalták a honvédelem, a kereskedelem és a jogi szabályozás kérdéseit. Azóta folytonos politikai, gazdasági és szociális javulás jellemzi Svájcot.

Svájcot külpolitikai semlegességéről ismerjük. Ezt az is mutatja, hogy egyik világháborúban sem vett részt. Az ország 2002-ben lett az ENSZ tagja.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Svájc szövetségi köztársaság, vagyis teljes nevével ellentétben ma már föderáció. Kantonok alkotják.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az 1999. évi alkotmány szerint a kantonokat mindazok a hatáskörök megilletik, amelyeket nem utaltak tételesen a szövetség hatáskörébe. A kétkamarás svájci parlament – a Szövetségi Gyűlés – a legfőbb államhatalmi szerv. A Parlament mindkét házának, a Svájci Államtanácsnak és a Svájci Nemzeti Tanácsnak azonos jogköre van minden tekintetben, beleértve a jogalkotást.

Az Államtanács 46 tagját (minden kantonból 2 tag, minden „fél-kantonból” 1) minden kantonban közvetlenül választják, míg a 200 tagú Nemzeti Tanácsot arányos képviseleti rendszerben, közvetlenül választják. Mindkét ház képviselőinek mandátuma 4 évre szól. Népszavazás útján a szövetségi parlament által hozott bármilyen törvényt meg lehet támadni, és népszavazási kezdeményezés által a szövetségi alkotmányt is lehet módosítani – Svájc ezért félig-közvetlen demokráciának tekinthető.

A fő végrehajtó testület a Szövetségi Tanács, mely hét tagot számlál. Bár az alkotmány szerint a Szövetségi Gyűlés választja és felügyeli a Tanács tagjait, fokozatosan a Tanácshoz került a törvényhozói folyamat irányítása, illetve a szövetségi törvények végrehajtása. A Svájci Konföderáció elnökét a Tanács tagjai közül választják. Megbízása egy évre szól, reprezentatív funkciót lát el.

A Szövetségi Legfelsőbb Bíróságok feladata a kantonok bíróságai által hozott ítéletek és a szövetségi közigazgatási szervek igazgatási rendelkezéseinek felülvizsgálata. A bírákat a Szövetségi Gyűlés választja 6 évre.

Közigazgatási felosztás

 

A Svájci Konföderációnak 26 kantonja van:

A párban csillag(ok)kal jelölt kantonokat Svájci Államtanácsban csak egy képviselő képviseli.

A kantonok összesen 2 889 helyhatósági területre vannak osztva.

Politikai pártok

1959 óta a négy nagy párt a „mágikus formula” szerint képviselteti magát a Szövetségi Tanácsban: 2 főt adnak a kereszténydemokraták (CVP/PDC, Christliche Volkspartei), 2 főt a szociáldemokraták (SPS/PSS, Sozialdemokratische Partei der Schweiz), 2 főt a szabad demokraták (FDP/PRD, Freisinnig-Demokratische Partei), egyet pedig a néppártiak (SVP/UDC, Schweizerische Volkspartei). Ezt a hagyományos elosztást azonban semmilyen törvény nem írja elő, és a 2003-as svájci választásokon a CVP/PDC egyik tanácsbeli helyét át kellett adja az SVP/UDC-nek. A pártok első rövidítése a német, a második a francia.

 

Népesség

Bern
 
Bern
 

Legnépesebb települések

Svájc fővárosa Bern.
  • A gyógyszergyártás központja: Bázel (Basel)
  • A gépgyártás székhelye: Zürich (Cürih)
  • Nemzetközi szervezetek székhelye: Genf

Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Nyelvek Svájcban. ██ német (64%) ██ francia (19%) ██ olasz (8%) ██ rétoromán (1%nál kevesebb)
 
Nyelvek Svájcban.

██ német (64%)

██ francia (19%)

██ olasz (8%)

██ rétoromán (1%nál kevesebb)

Az országban letelepedett külföldiek és időszaki vendégmunkások a lakosság mintegy 20%-át teszik ki.

Svájc több nagy európai hatalom közötti ütközőállam szerepét töltötte be, ami nagyban befolyásolta az ország nyelvét és kultúráját. Svájcnak négy hivatalos nyelve van: a német (64%; sárga) északon és az ország közepén, a francia (19%; lila) nyugaton, az olasz (8%; zöld) délen, és végül a latin nyelvcsaládhoz tartozó romans (rétoromán), amit egy apró kisebbség beszél (<1%; vörös) a délkeleti Graubünden kantonban. Az országban beszélt német nyelv a Schwitzerdütsch. Ez nem egységes nyelv, hanem egy sor különböző svájci dialektus. Ennek nincs elfogadott írott formája, az újságok és a folyóiratok a svájci Hochdeutschot (irodalmi német nyelv) használják, ami jelentősen eltér a németországi és az osztrák irodalmi nyelvtől. A rádió- illetve TV-adásokban úgy a dialektusok mint a Hochdeutsch svájci változata, ritkán a németországi Hochdeutsch is előfordul. A svájcban beszélt francia nyelv némileg különbözik a hivatalos franciaországi francia nyelvtől, azonban megegyezik a francia Felső-Szavoja (Haute-Savoie) kerület egyes részein beszélttel. Számos svájci beszél több mint egy nyelvet.

A legnagyobb vallási felekezet a római katolikus, melynek híveihez a lakosság mintegy 43%-a tartozik. Különböző protestáns felekezetekhez tartozik a lakosság mintegy 35%-a (lásd még: Református egyházak, Kálvin, kálvinizmus, Ulrich Zwingli). A bevándorlók meghonosították az iszlám (4%) és az ortodox felekezeteket mint számottevő kisebbségi vallásokat. A lakosság fennmaradó része igen kicsiny kisebbségekhez tartozik vagy nem híve egyetlen felekezetnek sem.

Szociális rendszer

Gazdaság

Általános adatok

Svájc virágzó és stabil modern piacgazdaság, melyben az egy főre eső GDP meghaladja a nagy nyugat-európai gazdaságokét. A svájci gazdaság egyike Európa legfejlettebb és legstabilabb gazdaságainak. Az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (vásárlóerő-paritáson számolva) 2005-ben 32 300 dollár volt. A GDP növekedési üteme 2001-ben 1,6%-ra esett vissza, és a kormányzati előrejelzések szerint 2002-ben tovább lassult 1,3%-ra.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági termelésben az állattenyésztés, ezen belül a tejtermelés miatt a szarvasmarha-tenyésztés van túlsúlyban. A szarvasmarha-tenyésztés a havasi(hegyi)réteken és legelőkön terjedt el. A növénytermesztés számára alkalmas legtermékenyebb talajok a Svájci-fennsíkon vannak. Főleg gabonaféléket(buzát,árpát),burgonyát és cukorrépát termesztenek. Az európai államok között Svájc a gyumölcstermesztésben tűnik ki.

Ipar

A legfontosabb ipari szektor az óragyártás, a gépgyártás és a textilipar. Jelentős az orvosi műszerek gyártása, és nagyon fontos a gyógyszeripar. A két legnagyobb gyógyszergyártással foglalkozó cég a Novartis és a Roche.

Kereskedelem

Svájcban fontos bevételi forrást jelent a turizmus, a legkiemelkedőbb és leglátogatottabb vidékei a Genfi-tó környéke illetve az Alpok, települései Interlaken, Locarno, Lugano, Basel, Zürich, Genf, Lausanne, Luzern. A bevétel főleg a téli időszakban növekszik.

Svájc a befektetők számára továbbra is „menedékhely” a befektetők számára, a banktitok szigorú védelme , és a svájci frank hosszútávú értékállósága miatt.

Az utóbbi években Svájc piaci gyakorlatát az Európai Unióban elfogadott normákhoz igazította, hogy növelje nemzetközi versenyképességét. Bár Svájc a közeljövőben nem tervezi a teljes jogú EU-tagságot, 1999-ben Bern és Brüsszel a kereskedelem további liberalizálásáról szóló egyezményt írt alá. Tárgyalások folynak a további együttműködés lehetőségeiről. Svájc az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja.

 

Külkereskedelem

Svájc sikeres kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezik a világ számos országával. Az ország GDP-jének több mint fele a külkereskedelemből származik.

  • Legfontosabb exportcikkek: Gépek, gyógyszerészeti termékek, órák, ékszerek, meződazdasági termékek
  • Legjelentősebb importőr partnerei (2004): Németország 20%, Egyesült Államok 9,1%, Franciaország 9,1%, Olaszország 8,8%, Egyesült Királyság 4,9%
  • Legfontosabb importtermékek: Gépek, vegyipari termékek, járművek, mezőgazdasági termékek, textília
  • Legjelentősebb exportőr partnerei (2004): Németország 29%, Olaszország 11,8%, Franciaország 11,1%, Egyesült Államok 7,6%, Ausztria 4,5%, Egyesült Királyság 4,5%, Hollandia 4,3%

Kultúra

Oktatási rendszer

Svájcban az oktatás másképp működik, mint nálunk. Ott van egy előiskola, ami képességektől függően 2 vagy 3 évig tart. Ezt követi az álltalános iskola, ami 10 évig tart, majd a középiskola. A gimnázium 5 évig tart. Nincs minden városban gimnázium. Egy városban van és az gyűjti össze a környező települések tanulóit. Ezért meglehetősen nagy létszámmal működnek a középiskolák.

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Művészetek

Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film

 

Sport

Svájc több sportágban is jeleskedik, a téli sportoktól kezdve a teniszig vagy a vitorlázásig. Számos svájci sportoló a világ élvonalába tartozik: ilyen például a többszörös Grand Slam-győztes teniszező Roger Federer és Martina Hingis, a világbajnok műkorcsolyázó Stéphane Lambiel, vagy az olimpiai bajnok síugró Simon Ammann.

vége

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.