Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SVÉDORSZÁG

2008.02.12

SVÉDORSZÁG

A Svéd Királyság (Konungariket Sverige svédül) Skandináviában, Észak-Európában található. Nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország, délkeleten a Skagerrak- és a Kattegat-szoros, keletről pedig a Balti-tenger és a Botteni-öböl határolja. Mivel alacsony a népsűrűség, a svéd táj a nyugalmáról, nagy erdőiről és hegyes vadonjairól ismert.

Konungariket Sverige
Svéd Királyság
Svédország zászlaja Svédország címere
Svédország zászlaja Svédország címere
Nemzeti mottó: A király mottója:
För Sverige – I tiden
(Svédországért – a kor ritmusában)
Himnusz: Du gamla, du fria
Svédország fekvése
Főváros Stockholm
é. sz. 59°21′ k. h. 18°04′
Államforma alkotmányos monarchia
 - Király XVI. Károly Gusztáv
 - Miniszterelnök Fredrik Reinfeldt
Hivatalos nyelv svéd (de facto)[1]
Csatlakozás az EU-hoz 1995. január 1.
Terület  
 - Összes 449 964 km² (55.)
 - Víz (%) 8,67
Népesség  
 - 2007. februári évi becslés 9 122 269[2]  (85.)
 - Népsűrűség 20 fő/km² (185.)
GDP 2006-os becslés
 - Összes 371,5 mrd dollár (20.)
PPP: 285,1 mrd dollár
 - Egy főre jutó 42 694 dollár (9.)
PPP: 31 600 dollár
HDI (2005) 0,956 (6.) – magas
Pénznem svéd korona (SEK)
Időzóna CET (UTC+1)
 - Nyári időszámítás CEST (UTC+2)
Internet TLD .se
Nemzetközi gépkocsijel S
Hívószám +46

 

Domborzat

A Tarfala gleccser és tó, Lappföldön, észak Norrland
 
A Tarfala gleccser és tó, Lappföldön, észak Norrland

Svédország földrajzilag a Skandináv-félszigethez tartozó állam, nyugatról és északról Norvégia, keletről Finnország határolja, és tengeri határokat oszt délről Dániával.

Az ország 450 000 km2-en terül el.

A legnagyobb svéd sziget Gotland (fővárosa Visby), amely népszerű svéd üdülési célpont. A Balti-tenger másik nagy szigete Åland, amelynek hivatalos nyelve svéd, és lakosságát nagy részben svédek teszik ki, a terület mégis Finnországhoz tartozik.

Svédország nyugati vidékein magashegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a 2000m feletti magasságú Kebnekaise, amely Kiruna közelében található. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre.

Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre (ún. landskap) bomlanak a következők szerint:

  • Götaland vidékének tájegységei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, Västergötland, Östergötland, Bohuslän, Dalsland, Öland, Gotland
  • Svealand vidékének tájegységei: Södermanland, Närke, Värmland, Västmanland, Uppland, Dalarna
  • Norrland vidékének tájegységei: Gästrikland, Hälsingland, Härdejdalen, Medelpad, Jämtland, Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten

Vízrajz

Laponia az egyik legnagyobb érintetlen terület Európában
 
Laponia az egyik legnagyobb érintetlen terület Európában

Svédország három legnagyobb tava a Vänern, a Vättern és a Mälaren tavak. A Skandináv-hegységből eredő folyók rövidek, nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek.

Éghajlat

Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt égöv uralkodik, a Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetően. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus klíma, fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban +16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.

A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a jan.-i középhőmérséklet: -1 és -4 C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júl.-i középhőmérséklet 17-19 C) Az évi átlagos csapadék 600-800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő. Az ország nagy részét szubpoláris éghajlat jellemzi.

Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél).

Élővilág és természetvédelem

Történelem

A Svéd Birodalom hatalmának csúcsán, 1658-ban (a sötéttel jelzett Svédország mai területe).
 
A Svéd Birodalom hatalmának csúcsán, 1658-ban (a sötéttel jelzett Svédország mai területe).

 

Svédország önálló történelme a Kalmári Unióból történő 1523-as kiválással kezdődött.

A svéd nagyhatalom időszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány északnémet tartományt is.

A nagyhatalmi időszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Birodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Ők azonban később az ellenfeleivé váltak.

A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a győztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi konferencián, ahol elhatározták, hogy a győzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.

A két világháborúban Svédország katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselő félnek exportált vasércet.

Lásd még: vikingek, varégok, svéd királyok

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. Károly Gusztáv, akinek a feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. A miniszterelnök 2006. október 5. óta Fredrik Reinfeldt (Moderata Samlingspartiet). A következő választások 2010. szeptember 19-én lesznek.

Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak. A svéd törvényhozó hatalom a parlament (svédül Riksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutnak mandátumokhoz. Az általános választásokat együtt tartják az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet), amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik vasárnapja. 1994 előtt háromévente voltak választások.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A svéd parlamentben 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.

Svédország megyéi
 
Svédország megyéi

Svédország megyéi a következők:

Politikai pártok

A svéd politikai palettán a következő pártok vannak jelen (a „Riksdag"-ba bekerülési feltétel a választásokon elért min. 4%):

Kormánypártok:

  • Moderata Samlingspartiet (Mérsékelt Gyűjtőpárt): konzervatív párt – 97 mandátum
  • Folkpartiet Liberalerna (Liberális Néppárt): liberálisok – 28 mandátum
  • Centerpartiet (Centrumpárt): korábbi nevük Bondeförbundet (Parasztszövetség) – 29 mandátum
  • Kristdemokraterna (Kereszténydemokraták): – 24 mandátum

Ellenzék:

  • Sveriges Socialdemokratiska Arbetarparti (Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt): szociáldemokrata párt – 130 mandátum
  • Vänsterpartiet (Baloldali Párt): kommunisták – 22 mandátum
  • Miljöpartiet, de Gröna (Zöldek): 19 mandátum

Védelmi rendszer

Népesség  - Svédország első lakosai feltehetőleg finnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már az utolsó jégkorszaki jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az első indoeurópai nyelvet beszélő népek valószínűleg a 4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal. Ennek a történeti jelenségnek a mai napig meg vannak a nyomai; a Svédország északi területein élő – főleg rénszarvastenyésztéssel foglalkozó – számik, vagy lappok a magyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő települések finn lakossága alkotja Svédország "őslakos" kisebbségeit.

Általános adatok - Svédországnak egy 2006. júliusi becslés szerint 9 016 596 lakosa van, akik közül kb. 16% 14 éven aluli, 65% 15 és 64 év körüli, a többiek ennél idősebbek. Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%.

Legnépesebb települések

Svédország három legnagyobb városa (nagyság szerint csökkenő sorrendben): Stockholm, Göteborg, Malmö. Ezek a városok európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholmnak, – a legnépesebb városnak – a lakosságszáma alig éri el a félmilliót.

Érdekes adat a népesség eloszlásával kapcsolatban, hogy nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély, amelynek gazdasági vonzata, hogy az EU keretein belül definiált NUTS3 zónák hatalmas területre terjednek ki. (Összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket.)

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 

Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök.

A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.

Szociális rendszer

Gazdaság - Svédország Észak-Európa legfejlettebb ipari országa. Gazdasága alapját a csúcstechnológiát képviselő iparágak, a kersekedelem és a szolgáltatások képezik.

Az ország mezőgazdasága a kedvezőtlen adottságok ellenére is fejlett. Legfontosabb ágazata a szarvasmarhatartás (hús- és tej-gazdálkodás).A déli és középső területeken őszi búzát, zabot, cukorrépát, burgonyát termesztenek.

Természeti erőforrásai jelentősek és változatosak. Ásványkincsei közül legfontosabb a Lappföldön(a Sarkkörön túl) bányászott kiváló minőségű vasérc. Kiterjedt fenyő- és lombhullató erdőinek fáját, energiában gazdag folyóit hatékonyan értékesíti.

Szállítás. Korszerű vasút- és közúthálózata az ország központi és déli vidékein a legsűrűbb. Jelentős a tengeri és a belvízi hajózás is.

Ipara. A korszerű, szakosodott ipar központjai az ország középső és déli részén fekvő városokban vannak: Göteborgban, Stockholmban és Malmöben. Villamosenergia-termelését a víz- és az atomerőművek biztosítják (közel egyenlő arányban). A svéd ipar hagyományos ágazatai közé tartozik a vaskohászat (a világ legjobb minőségű acélját termeli) és a faipar(világhírű ágazata a gyufagyártás). Gépipara(hajó, gépkocsi) a minőségi acélt dolgozza fel. Egyike a legnagyobb papírgyártóknak.

Kultúra

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Művészetek

Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film
  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Sport

Svédországra a csapatsportok a jellemzőek minden téren. A foci viszonylag jelentős ágazata a sportoknak az országban és a nemzetközi mezőny közepét erősítik a svédek. Kedvelt sportjuk még a floorball, a jégkorong és a téli sportok (síelés, biatlon, curling). A legjelentősebb síverseny a Vasaloppet.

 THE RND OF THE SWEDEN...

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.