Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZERBIA

2008.02.19

Szerbia

 
Република Србија
Republika Srbija

Szerb Köztársaság
Szerbia zászlaja Szerbia címere
Szerbia zászlaja Szerbia címere
Mottó: nincs
történelmi: Само Слога Србина Спашава /
Samo Sloga Srbina Spaąava

(magyarul: Csak az egység menti meg a szerbet)

Himnusz: Boľe pravde
Location of Szerbia
Főváros
legnagyobb város
Belgrád
é. sz. 44°48′ k. h. 20°28′
Hivatalos nyelv szerb2
Kormány köztársaság
elnök
miniszterelnök
Boris Tadić
Vojislav Koątunica
Terület
 - Teljes 77 474 km² (116)
 - Víz (%) 0,13
Népesség
 - 2005 (becslés) 9 400 000 (84)
 - 2002 9 396 411
 - Népsűrűség 106,34/km² (70)
GDP (PPP) 2005 (becsült)
 - Összes $28,37 milliárd (95)
 - Egy főre jutó $3200 (123)
HDI  (N/A) N/A (unranked) (N/A)
Valuta Szerb dinár3 (RSD)
Időzóna CET (UTC+1)
 - Nyári időszámítás (DST) CEST (UTC+2)
Internet TLD .rs (.yu)4
Országhívószám +381

1 Nem hivatalos.
2Szerbia alkotmánya szerint
szerb; a Vajdaságban az alábbi nyelvek is hivatalosak: magyar, román, ruszin, szlovák és horvát; Kosovóban az albán is.
3
Kosovóban az eurót használják. 4 Az .rs országkódot szeptemberben elfogadta az ISO. A .yu országkód 2006 végéig marad használatban.

térkép szerkesztése

 

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerbül, cirill írással: Република Србија, latin írással: Republika Srbija) délkelet-európai állam. Miután Montenegró népszavazás útján önálló állammá lett, a szerb és montenegrói államszövetség megszűnt, és 2006. június 5-én Szerbia is deklarálta függetlenségét, valamint azt, hogy a korábbi államalakulat jogutódjának tekinti magát. 2008. február 17-én Koszovó elszakadásával területe 77 474 négyzetkilométerre csökkent.

 

Fekvése, határai

A Balkán-félsziget középső és északi részén, illetve a Kárpát-medence déli részén található. Északról Magyarország, keletről Románia és Bulgária, délről Macedónia, Koszovó és Montenegró, nyugatról Bosznia és Hercegovina és Horvátország határolja.

Földrajz

Domborzat

Szerbia domborzati térképe
 
Szerbia domborzati térképe

Az Alföld déli vidéke a Száva és a Duna vonalától délre végződik, de a Morava-völgyben mélyen benyúlik a Balkán-félszigetre. Ettől a völgytől nyugatra helyezkedik a Dinári-hegység, amely Montenegró területén át egészen az Adriai-tenger partjáig fut. Keletre a Balkán-hegység és a Szerb-Kárpátok emelkednek kisebb folyóvölgyekkel, medencékkel. Szerbia Legmagasabb pontja a Mokra-hegység területén található, 2755 m.

Vízrajz

Legjelentősebb folyók: Duna, Tisza, Száva, Temes, Nagy-Morava, Drina.

A Tisza itt ömlik bele a Dunába Titeltől 10 km-re délre. A Száva és a Morava pedig Belgrádban ömlik bele a Dunába

Éghajlat

Szerbia klímája a kontinentális (Vajdaságban) és a mérsékelt kontinentális (Közép-Szerbiában és Kosovóban) között mozog. A csapadékok elegendőek az ideális mezőgazdasági termeléshez. Ehhez még hozzájárul Vajdaság és ?umadija termőföldje.

Növény- és állatvilág

Szerbia flórája és faunája igen gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik, köszönhetően a változékony klímának. Északon, az alföldi részen sztyeppés vidékek vannak, mely nagy része megművelt és agrár területekké lett átalakítva. Kevés eredeti erdő van és ezek is főleg a folyók és csatorák mellett vannak elhelyezve.

{Od drveća su zastupljene razne vrste vrba, jove, jasen, topole...}

A telkek és tanyák környékén kultivált erdőségek vannak, melyek az apróbb vadálatoknak és a szarvasoknak menedéket nyújtanak. Itt vannak továbbá a gyümölcsösök (dudovo drveće), ahogy más háziasított fafajták. Az egyéb vadálatok közül a vaddisznó, és a ragadozók közül farkasok, rókák és (Bánátban a Kárpátok lábainál) egy-két eltévedt medve is megtalálható. A madarak közül minden énekes madár megtalálható itt. A vízi madarak jelentős fajtái Szerbiában töltik a nyári időszakot. A középső és a déli régiókban és a hegyekben lombhullató (pl. tölgy) és tűlevelű fák egyaránt megtalálhatóak. A fauna a Balkán-félsziget többi országára jellemző.

  • Lombhullató erdők (Listopadne ąume): {hrast, bukva, grab, brijest, kun, jasen, topola, breza, javor, vrba, jova, akacije i dr...}
  • Örökzöld erdők (Zimzelene ąume): {bor, jela, smrča, omorika, tisa i dr...}
  • Gyümölcsösök (Voćnjaci): alma, körte, szilva, dió, [dud], kajszi-barack, cseresznye, sárgadinnye, [oskoruąa] stb.

{Tu su joą i razne vrste ľbunastog rastinja, vinogradi, kao i mnogobrojne trave i druge jednogodiąnje i viąegodiąnje zeljaste biljke i cvjetnice.

  • Vadállatok (Divlje ľivotinje): szarvasfajták, nyúl, mókus, róka, vaddisznó, farkas, medve stb.
  • Háziállatok (Domaće ľivotinje): Ló, marha, birka, kecske stb.
  • Madarak (Ptice):

vízi madarak, fecske, [sjenica], veréb, rigó, [ąeva], sas, bagoly, karvaly, baromfi, galamb stb.

  • A folyókban, mocsarakban és tavakban sokféle hal megtalálható.

{U rijekama, barama i jezerima je bogati riblji fond raznim vrstama slatkovodnih riba od ąaranskih vrsta preko grabljivice sve do morune koja je lovljena u Đerdapskoj klisuri}

 

Történelem

Szerbiát a görög időkben a trákok lakták. Az első állam ezen a területen a Római Birodalom volt, amelynek több provinciája is osztozott az ország mai területén: Moesia az ország keleti részén, Dalmácia az ország keleti és középső vidékein, Pannonia a Duna és Száva közötti területeken, Dacia pedig a Temesköz vidékén terült el.

Szerbek által lakott területek a VIII.–IX. században
 
Szerbek által lakott területek a VIII.IX. században
Szerbia Duąan cár idejében (1350 körül)
 
Szerbia Duąan cár idejében (1350 körül)

Az ország mai lakosai, a szerbek a 7. század második felében foglalták el a területet, valószínűleg bizánci hívásra. Ekkor még laza törzsszövetségben, transzhumáló pásztorkodókként együtt éltek a vlachokkal (a románok feltételezett őseivel). A bolgárok 986-ban meghódították ezt a területet, ám az ekkor megerősödő Bizánci Birodalom 1018-ban megszüntette a Nyugati-Bolgár Fejedelemséget, ezzel Szerbia területe bizánci fennhatóság alá került.

Duąan István a középkori Szerbia legnevesebb uralkodója
 
Duąan István a középkori Szerbia legnevesebb uralkodója

A szerb törzseket Nemanja István (Stipan Nemanja) nagyzsupán egyesítette, létrehozva 1190-ben a Szerb Fejedelemséget, amely 1217-ben Szerb Királyság néven függetlenedett Bizánctól, és megkezdődött Szerbia virágkora. A Nemanjicok 1166-1371 voltak Szerbia uralkodói. Az ország legnagyobb kiterjedését Duąan István (13311355) alatt érte el, amikor is Szerbia fennhatósága egészen az Égei-tengerig elért, illetve Albánia és Görögország északi része is hozzátartozott. Azonban az 1389-es rigómezei csata után a középkori szerb állam, különböző tartományurak vezetése alatt, török vazallus területekre bomlott. 1402-ben létrejött a szerb despoták állama, amely a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom (törökök) állandó nyomásának volt kitéve. 1459-ben Szendrő eleste után Szerbia egész területe végleg török fennhatóság alá került. A szerb despotai cím Magyarországon élt tovább egészen 1537-ig.

Az 1699-es karlócai béke során Magyarország visszakapta a török által meghódított területeit. Ezen területek rendkívül gyéren lakottak voltak, így sok szerb a magas török adóktól menekülve északra, azaz Magyarországra vándorolt. Részben ekkor népesült be szerbekkel a Délvidék, illetve északabbra a Duna menti területek. (Ráckeve, Szentendre tipikusan ilyen város).

1804. február 14-én Đorđe Petrović (avagy Karađorđe) vezetésével felkelés tört ki a janicsár hatalom és a vallási elnyomás ellen. A felkelés egész ?umadijára (mai Közép-Szerbia) kiterjedt. Harcukat Oroszország anyagilag és katonailag is támogatta – 1807 júniusában orosz-szerb szövetséget kötöttek –, de a későbbi orosz-török harcok befejezésekor ezt Oroszország beszüntette. 1813 októberében elesett Belgrád, decemberre összeomlott a felkelés, vezetői Ausztriába menekültek.

A megtorlások miatt 1815 áprilisában Takovóból újabb felkelés indult ki Miloą Obrenović vezetésével, gyors sikerekkel. Orosz nyomásra az Oszmán birodalomnak el kellett ismernie Szerbia széles autonómiáját (fennhatóság fejében), és Obrenović főkenézi méltóságát utódlási joggal.

Az 1826-os akkermani orosz-török szerződéssel Szerbia hűbéres fejedelemség lett, amit a drinápolyi béke (1829), majd a szultán (1830) megerősített. A Porta lekötöttségét kihasználva 1833-ban annektálta az első felkelés során elfoglalt, de akkor nem csatolt hat nahijét, amit szultán orosz nyomásra elismert.

1878-ban sikerült teljesen függetlenednie, amikor is a törököket Kosovo és a Novi Pazari szandzsák kivételével az egész országból sikerült kiszorítani.

Az első Balkán-háború során (1913-ban) Szerbia megszerezte mai területét (a Vajdaságot leszámítva) és Macedónia területét.

A szerb nemzetiségű Gavrilo Princip által elkövetett szarajevói merénylet adta a közvetlen okot az I. világháború kirobbantására. Az Osztrák–Magyar Monarchia által megtámadott Szerbia végül az Antant segítségével a nyertesek között szerepelt az I. világháborúban, ezért Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és az Ausztria területétől elcsatolt Szlovénia (addigi nevén Krajna) egyesüléséből létrejövő Szerb-Horvát-Szlovén Királyság a trianoni békekonferencián a Magyarországtól elcsatolt Délvidéket is megkapta. Az itt kialakított Vajdaság területén jelentős német, magyar és egyéb nemzetiségű lakosság került kisebbségi sorba. Az ország déli tartományát, Kosovót ugyanakkor albán többség lakta.

Az egységes állam 1929-ben a Jugoszlávia (jugoszláv = „délszláv”) nevet vette fel. A II. világháborúban az állam megszűnt és Szerbia a Harmadik Birodalom megszállása alá került. A megszállt területeken a német megszállók számos kegyetlenkedést követtek el a szerb lakosság ellen, a zsidó lakosságot pedig koncentrációs táborokba hurcolták. (lásd:Ante Pavelić, Újvidéki vérengzés, 1942) Josip Broz Tito marsall vezetésével nagyszabású partizánmozgalom bontakozott ki a német csapatok ellen. A háború után a szerb partizánok tömeges népirtást követtek el a német és magyar polgári lakosság ellen. (Lásd: Délvidéki vérengzések.)

1945-ben újra egyesültek a délszláv területek. Az új alkotmány elfogadásával Jugoszlávia „népi demokrácia” lett, de 1948-ban sikerült szakítania a sztálinista Szovjetunió által vezérelt szocialista blokkal. 1961-től kezdve Tito marsall vezetésével Jugoszlávia nyugatias jellegű állammá vált, amely egészen a legutóbbi délszláv háború kitöréséig (1990) a térségben viszonylag fejlett államnak számított.

A délszláv háború során, 1992-re a korábbi szocialista Jugoszlávia felbomlott, a tagköztársaságokból független államok jöttek létre. Jugoszlávia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Horvátország és Szlovénia teljesen önállóan működtek tovább.

Horvátországhoz és Bosznia-Hercegovinahoz hasonlóan Jugoszlávia is menedéket nyújtott a délszláv háborús bűnösöknek, ezért nemzetközi helyzete a 90-es évek során fokozatosan romlott, amit az országot sújtó gazdasági válság is tetézett. Végül, 1999-ben, a kosovói etnikai tisztogatásokat követően a NATO légi csapásokat mért az országra. 2000 októberében a Slobodan Miloąević vezette rezsim megbukott. Slobodan Milosevicset mint háborús bűnöst letartóztatták, és Hágába szállították, ahol 2006-ban meghalt.

Azóta Jugoszláviában jelentős demokratikus átalakulás zajlott, bár a politikai életében még mindig akadt kivetni való. Erre példa Zoran Đinđić, volt miniszterelnök meggyilkolása.

Az utóbbi száz év során Szerbia határai többször és jelentősen változtak, és számos államalakulatnak volt a tagja: Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1918-1941-ig (1927-től Jugoszlávia), 1941 és 1944 között német megszállás alatt, 1945 és 1992 között Szerbia újra Jugoszlávia része (egyike a délszláv államot alkotó hat köztársaságnak a két autonóm tartománnyal, Vajdasággal és Kosovóval együtt). 1992 és 2003 között Szerbia és Montenegró közösen alkotta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot. A 2003. február 4-én létrejött megegyezés alapján ez az államalakulat Szerbia és Montenegró néven államszövetséggé alakult.

2006. május 21-én Montenegró lakosai megszavazták az elszakadást az államszövetségtől, Montenegró pedig június 3-án hivatalosan is kikiáltotta függetlenségét, ezáltal az államszövetség felbomlott. A nagyobb rész Szerb Köztársaság néven létezik tovább.

2008. február 17-én kiáltották ki Koszovó függetlenségét. "Koszovó a mai naptól büszke, független és szabad" - jelentette ki Hashim Thaci koszovói miniszterelnök vasárnap a pristinai parlament rendkívüli ülésén. Szerbia visszautasítja a függetlenséget.

Közigazgatási felosztás

A Szerb Köztársaság a következő közigazgatási egységekre bontható fel: régiók, körzetek, községek. Szerbia területén összesen öt régió van:

Szerbia területén ezen kívül van 29 körzet (és Belgrád főváros, amely egymagában régió, körzet és főváros) és 108 község.

Belpolitika

2006-ban új alkotmányt fogadtak el. A legutóbbi parlamenti választásokat 2007-ben tartották, melyen a Szerb Radikális Párt kapta a legtöbb szavazatot.

Főbb pártok:

 

Népesség

Szerbia etnikai térképe ██ szerbek ██ albánok ██ magyarok ██ bosnyákok ██ szlovákok ██ muszlimok (mint nemzetiség) ██ vegyes
 
Szerbia etnikai térképe

██ szerbek

██ albánok

██ magyarok

██ bosnyákok

██ szlovákok

██ muszlimok (mint nemzetiség)

██ vegyes

Általános adatok

A népesség: 9 400 000 fő A népsűrűség: 106,34 fő/km²

Legnépesebb települések

Szerbia legnépesebb városai: a főváros Belgrád (Beograd) (lakossága 1 136 786 fő), Újvidék (Novi Sad) (215 600), Priątina (200 000), Nią (173 400), Kragujevac (146 000), Prizren (121 000) és Szabadka (Subotica) (99 500).

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Szerbia többnemzetiségű ország, amelynek egyes területein, elsősorban Kosovóban és Vajdaságban, de Közép-Szerbiában is, a szerbek aránya nem éri el az abszolút többséget. Legutóbb 2002-ben tartottak hivatalos népszámlálást, de ezek az adatok nem tartalmazzák Kosovo lakosságának számát.

A 2002-es népszámlálási adatok Kosovo tartomány nélkül:

  Összesen Közép-Szerbia Vajdaság
  összesen % összesen % összesen %
Összesen 7,498,001 100 5,466,009 100 2,031,992 100
szerbek 6,212,838 82.86 4,891,031 89.48 1,321,807 65.05
magyarok 293,299 3.91 3,092 0.06 290,207 14.28
bosnyákok 136,087 1.82 135,670 2.48 417 0.02
romák és sintik 108,193 1.44 79,136 1.45 29,057 1.43
jugoszlávok 80,721 1.08 30,840 0.56 49,881 2.45
horvátok 70,602 0.94 14,056 0.26 56,546 2.78
montenegróiak 69,049 0.92 33,536 0.61 35,513 1.75
albánok 61,647 0.82 59,952 1.1 1,695 0.08
szlovákok 59,021 0.79 2,384 0.04 56,637 2.79
vlachok 40,054 0.53 39,953 0.73 101 0
románok 34,576 0.46 4,157 0.08 30,419 1.5
szláv macedónok 25,847 0.35 14,062 0.26 11,785 0.58
bolgárok 20,497 0.27 18,839 0.34 1,658 0.08
bunyevácok 20,012 0.27 246 0 19,766 0.97
muszlimok (mint nemzetiség) 19,503 0.26 15,869 0.29 3,634 0.18
ruszinok 15,905 0.21 279 0.01 15,626 0.77
ukránok 5,354 0.07 719 0.01 4,635 0.23
szlovének 5,104 0.07 3,099 0.06 2,005 0.1
goraniak (Dél-kosovói szláv muszlimok) 4,581 0.06 3,975 0.07 606 0.03
németek 3,901 0.05 747 0.01 3,154 0.16
oroszok 2,588 0.03 1,648 0.03 940 0.05
csehek 2,211 0.03 563 0.01 1,648 0.08
egyéb 11,711 0.16 6,400 0.12 5,311 0.26
nem nyilatkozott 107,732 1.44 52,716 0.97 55,016 2.71
ismeretlen 75,483 1.01 51,709 0.95 23,774 1.17

Gazdaság

Az 1991 és 1995 között fennálló háború teljes gazdasági összeomlást eredményezett, ezt pedig növelték 1999-ben a NATO bombázásai,és az ENSZ gazdasági szankcióinak köszönhetően Szerbia teljesen elszakadt a világgazdaságtól.

2001-ben a Világbank megszavazott 1,3 milliárd USD-t az ország újjáépítésére. Nemzetközi elemzők szerint a gazdaság teljes helyreállítása legalább tíz évet vesz igénybe.

 

Kereskedelem

Az export évi értékét 2002-ben mintegy 2 milliárd USD-re becsülték, s ennek közel kétszerese az import értéke. Németország, Olaszország és Oroszország a fő külkereskedelmi partnerei.

Kultúra [szerkesztés]

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Művészet

Az alábbi információs doboz a szerb nép művészetére vonatkozik. A Szerbiában élő többi nép művészetéről lásd a Kosovo és Vajdaság szócikkeket.

Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film
  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Ünnepek

Szerbiában a Julián-naptárt használják, ezért az ünnepek csúsznak a Gergely-naptárhoz képest, így szenteste január 6.-ára, szilveszter pedig január 13.-ára esik. A legfontosabb nemzeti ünnep július 28-a Szent Vid napja (szerbül: Vidovdan). 1389-ben ekkor verte meg a török Murád szultán vezetésével a szerbeket, és vesztették el függetlenségüket.

A karácsonyt (szerbül божић) eredetileg január 6-án tartották, de már december 25-én, azaz a Gergely-naptár szerint is meg szokták tartani.

Az egyik legnagyobb ünnep Szent György napja, melyet évente kétszer is megtartanak. Az első (Đurđevdan) április 24-én (a szerb egyházi naptár alapján május 6-án), a második (Đurđic) november 3-án van (a szerb egyházi naptár alapján november 16-án). Szent Györgyöt leginkább lova hátán ábrázolják, amint lándzsájával éppen ledöfi a bűnt jelképező sárkányt.

Január 27.-én ünneplik meg az egyik leghíresebb szentjüket. Ő Szent Száva (Sveti Sava), aki megreformálta az egyházat, az oktatást. Mivel a pogány szerbek többistenhívők voltak, Szent Száva tudta, hogy nem veheti el ettől a néptől a jogot, hogy több Istent imádjanak. Ezért kitalálta, hogy minden család válasszon magának egy védőszentet, aki védelmezi a családját. Ez az ünnep a krsna slava (magyarul kb.: keresztes ünnep). A védőszent apáról fiúra száll, a lánygyermek, amikor férjhez megy, felveszi a férjéét. Minden család minden évben egyszer misével ünnepli a slavát, majd a pap megszenteli a család házát, és este vacsorát tartanak.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

hodito utca56

(magda, 2008.02.24 09:59)

ez jo csak nemertem mert vannak ott olyan kepek , na mindegy ugyis szep... jobb mint a tmatrixerfer-é... magda