Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szlovákia

 
Szlovák Köztársaság
Slovenská Republika
Szlovákia zászlaja Szlovákia címere
Szlovákia zászlaja Szlovákia címere
Nemzeti mottó: nincs
Himnusz: Nad Tatrou sa blýska
Szlovákia fekvése
Főváros Pozsony
é. sz. 48°08′00’’, 17°17′00’’
Államforma parlamentáris köztársaság
 - Köztársasági elnök Ivan Gaąparovič
 - Miniszterelnök Robert Fico

 

Hivatalos nyelv Szlovák
Függetlenség 1993. január 1
Csatlakozás az EU-hoz 2004. május 1.
Terület  
 - Összes 49 037 km² (130.)
 - Víz (%) elhanyagolható
Népesség  
 - 2005. júliusi évi becslés 5 401 000  (88.)
 - 2001-es évi népszámlálás 5 379 455
 - Népsűrűség 111 fő/km²
GDP 2005
 - Összes 47,459 millió dollár (60.)
PPP: 99 190 millió dollár
 - Egy főre jutó 8 775 dollár (45.)
PPP: 18 200 dollár
HDI (2004) 0,856 (42.) – magas
Pénznem Szlovák korona (SKK)
Időzóna CET (UTC+1)
 - Nyári időszámítás CEST (UTC+2)
Internet TLD .sk
Nemzetközi gépkocsijel SK
Hívószám +421
Az Európai Unió és a NATO tagja.
 

Szlovákia (szlovákul Slovensko) (hivatalosan Szlovák Köztársaság) közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén. Nyugatról a Cseh Köztársaság és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Pozsony (Bratislava). 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja.

Földrajza

Domborzat

Szlovákia domborzata és vizei
 
Szlovákia domborzata és vizei

Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű; a Kárpátok foglalják el majdnem teljesen az ország északi felét. A Tátra hegység több részből áll: Alacsony-Tátra, Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra az igazi magashegység Magas-Tátra mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége, valamint a Bélai-Tátra. Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m).

Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.

Szlovákia határainak hossza 1672 km, ebből Ukrajnával 98 km, Magyarországgal, 669 km, Lengyelországgal 547 km, Ausztriával 106 km, Csehországgal 252 km a közös.

Vízrajz

Az ország legfontosabb folyói a Duna, a Vág és a Garam, a Nyitra, az Ipoly, a Hernád és a Bodrog.

Éghajlat

Szlovákia éghajlata mérsékelt, viszonylag hűvös nyárral és hideg, felhős és nedves téllel.

Természetvédelem

Szlovákia legnagyobb természetvédelmi területe a TANAP (Tátrai Nemzeti Park).

Történelem

 
A Tiso-féle első önálló szlovák állam (1938–1944) területe a mai Szlovákián belül ██ 1. A pozsonyi hídfő 1947-ig Magyarország része ██ 2. Az első bécsi döntéssel 1938-ban Magyarországhoz került terület ██ 3. Kárpátalja 1939. március 15-i magyar megszállásával Magyarországhoz került terület ██ 4. Az első bécsi döntéssel 1938-ban a Harmadik Birodalomhoz került terület ██ 5. Német védterület, német katonai megszállás alatt
 
A Tiso-féle első önálló szlovák állam (19381944) területe a mai Szlovákián belül

██ 1. A pozsonyi hídfő 1947-ig Magyarország része

██ 2. Az első bécsi döntéssel 1938-ban Magyarországhoz került terület

██ 3. Kárpátalja 1939. március 15-i magyar megszállásával Magyarországhoz került terület

██ 4. Az első bécsi döntéssel 1938-ban a Harmadik Birodalomhoz került terület

██ 5. Német védterület, német katonai megszállás alatt

A 10. századtól a mai Szlovákia teljes területe a Magyar Királysághoz tartozott 1918-ig. A szlovákok története ez idő alatt szorosan egybefonódott a magyar történelemmel. A 19. században ébredő szlovák nemzeti mozgalom hatására a I. világháború végére fölerősödtek a nemzetiség körében az elszakadási törekvések. A pánszlávizmus jegyében az újonnan alakult Csehszlovák állam ígért nagyobb lehetőségeket. Ténylegesen 1919-ben csehszlovák hadsereg megszállása valósította meg ezt az „államalapítást” a szlovák területeken is.

A szlovák nemzeti törekvések felemás eredményre vezettek, mert a cseh dominanciájú új állam központosította a hatalmat, s csak kis beleszólást engedett a szlovákiai ügyekbe az ott élő szlovák és magyar nemzetiségűeknek. Ezért a szlovákok közül sokan nem váltak a demokratikus szövetségi állam hívévé, megtartották önállósodási törekvéseiket. Csehszlovákia 1938-as feldarabolása a müncheni egyezmény és az első bécsi döntés révén egyfajta megoldást kínált mind a magyar revizionizmus és a magyar kisebbségek problémájára, mind a szlovák nacionalizmus számára. A maradék területen így azután Jozef Tiso vezetésével 1938-ban Zsolnán (?ilina) kikiáltották az első Szlovák Köztársaságot. A német segítséggel alakult állam ténylegesen fasiszta csatlósállam volt. Ez ellen irányult az 1944 nyarán kitört szlovák nemzeti felkelés.

A második világháború végén a második Csehszlovákia módosított határok mellett (lásd alább) az 1938-as első Csehszlovákia örököse lett. Bár Szlovákia területén a demokraták többségben voltak, a negyvenes évek végén (1948) a kommunisták átvették itt is a hatalmat. Az 1968. évi prágai tavasz után Csehszlovákiát szövetségi állammá szervezték. Az 1989. évi „bársonyos forradalom” után 3 évvel, 1993. január 1-jével Csehszlovákia felbomlott. Azóta Szlovákia független állam.

2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja.

A Párizsi békeszerződésben érintett területek
 
A Párizsi békeszerződésben érintett területek

Határváltozások

A valamikori Csehszlovákia majd annak felbomlását követően a mai Szlovákia határait az 1947. évi Párizsi békeszerződés határozza meg. Délen ez nagyrészt megegyezik a Trianoni békeszerződés által meghúzott határokkal, kivételt képez a pozsonyi hídfő (1), ahol stratégiai okokból 1947-ben további három falut csatoltak el Magyarországtól (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún). Szlovákia keleti határát, az ukrán-szlovák határt 1947-ben egy egyenes vonallal húzták meg (4 és 5). Szlovákia északi és nyugati határa megegyezik a trianoni határokkal. Ekkor Árva és Szepes vármegyék kisebb területei (2 és 3), kerültek Lengyelországhoz.

Államszervezet és közigazgatás

Ivan Gaąparovič köztársasági elnök
 
Ivan Gaąparovič köztársasági elnök

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A törvényhozás szerve a parlament – hivatalos nevén a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa –, amely Pozsonyban található és 150 tagja van. A parlamenti képviselőket általános, titkos szavazással 4 évre választják. A magyarországi alkotmányos gyakorlattal ellentétben itt a kormány tagjai nem lehetnek egyben parlamenti képviselők is. A szlovák törvényhozás egykamarás rendszerű. A legutóbbi parlamenti választások 2006-ban voltak.

A végrehajtó hatalom fő szerve a kormány, amelynek élén a miniszterelnök áll. A kormánynak jelenleg 16 tagja van: a kormányfő, egy tárca nélküli miniszterelnök-helyettes és 14 szakminiszter.

Az igazságszolgáltatás élén a Legfelsőbb Bíróság áll, amely a fővárosban székel. Alatta vannak a kerületi bíróságok (8), ezek alatt pedig az első fokú, járási bíróságok. Az alkotmány tiszteletben tartására az Alkotmánybíróság[1] ügyel, amelynek székhelye Kassán található. Az Alkotmánybíróság tagjait a parlament választja (26 jelöltet), akik közül a köztársasági elnök választja ki a 13 alkotmánybírót és nevezi ki közülük a bíróság elnökét és alelnökét. 2003 novembere óta része a szlovákiai igazságszolgáltatásnak a Speciális Bíróság, amelynek székhelye Bazinban van. Ez a bíróság a különösen nagy érték ellen elkövetett és nagy veszélyességű bűncselekmények ügyében dönt és területenkívüliséget élvez, ami azt jelenti, hogy döntései egyben az első- és másodfokú bíróságok döntéseivel egyenértékűek – fellebbezés esetén a Legfelsőbb Bíróság döntése az irányadó.

Közigazgatási felosztás

Szlovákia közigazgatási beosztása a 1996-os közigazgatási reform óta: 8 kerület (kraj), 79 járás (okres), 138 város, 2883 község.

Szlovákia kerületei
 
Szlovákia kerületei
  Kerület Kerületi székhely
1 Pozsonyi (Bratislavský kraj) Pozsony (Bratislava)
2 Nagyszombati (Trnavský kraj) Nagyszombat (Trnava)
3 Nyitrai (Nitriansky kraj) Nyitra (Nitra)
4 Trencséni (Trenčiansky kraj) Trencsén (Trenčín)
5 Zsolnai (?ilinský kraj) Zsolna (?ilina)
6 Besztercebányai (Banskobystrický kraj) Besztercebánya (Banská Bystrica)
7 Kassai (Koąický kraj) Kassa (Koąice)
8 Eperjesi (Preąovský kraj) Eperjes (Preąov)

A zárójelben a szlovák elnevezés áll.

Politikai pártok

Legjelentősebb helyi politikai pártok:

Név Elnök
2006-ban
Politikai ideológia A 2006-os választáson
elért eredmény,
százalékban
Irány – Szociáldemokrácia (Smer – SD) Robert Fico baloldali 29,14
Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) Pavol Hruąovský konzervatív 8,31
Magyar Koalíció Pártja (MKP) Csáky Pál konzervatív 11,68
Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (ĄS – HZDS) Vladimír Mečiar exkommunista 8,79
Szabad Fórum (SF) Zuzana Martináková konzervatív-liberális 3,47
Szlovák Kereszténydemokrata Unió – Demokrata Párt (SDKÚ – DS) Mikuláą Dzurinda konzervatív-liberális 18,35
Szlovák Nemzeti Párt (SNS) Ján Slota nacionalista,
jobboldali
11,73
Szlovákia Kommunista Pártja (KSS) Jozef ?evc kommunista 3,88

A 2006-os választások óta a Robert Fico miniszterelnök vezette Fico-kormány van hatalmon, a nacionalistákkal koalícióban.

Népesség

Általános adatok

  • Népesség: 5 439 448 (2006. júliusi becslés)
  • Népsűrűség: 111 fő/km²
  • Népességnövekedés: 0,15%
  • Születéskor várható élettartam: férfiak 70 év, nők 78 év
  • Népesség életkor szerinti megoszlása: 0-14 éves 16,7%, 15-64 éves 71,3%, 65 év feletti 12%
  • Városi lakosság aránya: 58,8%
  • Írástudatlanság: 1%

Legnépesebb települések

  • Főváros: Pozsony (Bratislava) 429 000 fő
  • Fontosabb városok: Kassa (Koąice) 234 000 fő, Eperjes (Preąov) 92 000 fő, Nyitra (Nitra) 87 000 fő, Zsolna (?ilina) 85 000fő. Szlovákiában 138 város és 2885 község található.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Szociológiai kutatások és becslések szerint azonban a cigányok (romák) jelentős részét – más országokhoz hasonlóan – a többségi nemzet tagjaiként vették számba. Valóságos létszámuk ezért lényegesen nagyobb a hivatalosan közöltnél, bizonyosan több mint 300 000 főt tesz ki, egyes becslések szerint elérheti az 500 000 főt is, ami az összlakosság 5,7–9,5%-át jelenti. {[2]}{[3]} {[4]} {[5]} {[6]}

Szlovákiai magyarság

Szlovákiában ma több mint ötszázezer magyarajkú ember él (mintegy 520 000, a teljes lakosság 9,7%-a, plusz a magyarok által lakott területeken élő cigányság jó része). A magyarság döntő többsége a szlovák-magyar határ menti sávban lakik, legnagyobb számban a Csallóközben. Szlovákiát történelmileg szokták még Felvidéknek is nevezni, bár az egykori Felvidék csak a Pozsony–Nyitra vonaltól északra fekvő területnek volt a megnevezése. A II. világháború alatt a Csehszlovákiától visszacsatolt területeket is Felvidéknek nevezték.

A Mária Valéria híd újból összeköti Magyarországot és Szlovákiát
 
A Mária Valéria híd újból összeköti Magyarországot és Szlovákiát

Gazdaság

Szlovákia gazdasági növekedése 2007-ben 10,4% volt, a legnagyobb volt az Európai Unióban. A legtöbb működő tőke (191 millió dollár) Magyarországról érkezett. Nőnek a átlagkeresetek és a reálbérek (4,3%), csökken az infláció, a munkanélküliségi 2007-ben 11,0%-ra .

A Mikulas Dzurinda vezette kabinet reformjai alakítottak ki a gazdasági növekedést erősítő vállalkozóbarát környezetet, egyszerűsítették az adózást és külföldi stratégiai beruházóknak kedvezményekket nyújtottak. Fokozatosan visszaszorult a fekete- és a szürkegazdaság, a bevezetett egy kulcsos, tizenkilenc százalékos adókulcsal így több éven át növekedett az állam bevétele.[1]

Oktatási rendszer

Három szakaszra osztható az oktatás Szlovákiában:

  1. általános iskolai képzés
  2. középiskolai képzés
  3. felsőoktatás

A tankötelezettség időtartama Szlovákiában 10 év; 6 és 16 éves kor között kötelező az iskolalátogatás.

Általános iskolai képzés

Az általános iskolának és a középiskolának (állami intézményeknek!) a tandíját az állam állja, így az ingyenes, ezzel szemben a magániskolákban a taníttatás díját a szülők állják. A képzés két részből áll:

  • alsó tagozat (6-tól 10 éves korig)
  • felső tagozat (10-től 15 éves korig)

Amint véget ért az alsó tagozat, a diáknak szabad kezet nyújtanak, hogy a tanulmányait a nyolc osztályos gimnáziumban, vagy a felső tagozaton folytatja.

Középiskola

A szlovák középiskoláknak különböző intézményeik vannak.

  • Gimnáziumok:
Általános képzés, a diákokat főiskolai és egyetemi tanulmányokra készíti fel.
Kétfajta képzés létezik: nyolcéves (10–18 éves korig), és négyéves (15–19 éves korig).
  • Szakközépiskolák:
Elsősorban a szakiskolákba való bejuttatásra törekszik, de lehetőséget ad felsőfokú intézményekbe való bejutásra is.

Felsőoktatás

A jelen pillanatban huszonegy (21) felsőfokú intézmény működik Szlovákiában. (Köztük egy rendőr- és két katonai akadémia, egy közgazdasági, egy orvosi, egy mezőgazdasági, és négy műszaki egyetem, és három zenei és művészeti akadémia.) Jelenleg kizárólag állami egyetemek vannak Szlovákiában, de az állam lehetőséget biztosít magánegyetemek alapítására is. Három (3) felsőoktatási fokozat különül el:

  • bachelor
  • master
  • doktori képzés

Felnőttoktatás

A továbbtanulásra van lehetőség, de ez szinte csak az oktatási és továbbképző központok hatáskörébe tartozik. De már létrehoztak kiegészítő tanfolyamokat is (vállalatokon belüli létesítmények, magániskolák stb.), amelyek nagyon változatos programokat ajánlanak a továbbtanulni vágyóknak.

Diplomák elismerése

Az EU tagországaiban működő NARIC nevű központok adnak erről felvilágosítást.
Forrás: http://www.hbmk.hu/eu25/szlovak/oktatas.html

 

Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, a zene és tánc intézményei

Művészetek

Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film

Építészet

Képzőművészetek

Szlovákia területének híres képzőművészei:

Filmművészet

A szlovák film története Csehszlovákia fölbomlásáig párhuzamos a cseh film történetével. Az első jelentős szlovák film a Ján Kadár és Elmar Klos által rendezett Üzlet a korzón, melyért Csehszlovákia első Oscar-díjját kapta meg. Ugyancsak fontos darab az 1962-ben ?tefan Uher által megrendezett Nap a hálóban, melyet a cseh(szlovák) újhullám előzményének tekintenek. Ebben az időben termeli ki a szlovák filmművészet a legnagyobb rendezőit: Juraj Jalubisko, Elo Havetta, Duąan Hanák. A rendszerváltást követően a szlovák filmgyártás visszaszorul, ritkán készítenek filmet. Az utóbbi idők szinte egyetlen jeletős szlovák filmrenedezője Martin ?ulik, aki nem ment Csehországba, hanem Szlovákiában rendez továbbra is.

Egyéb szlovák filmrendezők: Juraj Herz, Martin Hollý, Patrik Lančarič, Miloslav Luther, Duąan Rapoą, Peter Solan, Katarína ?ulajová, Martin ?apák, Zoro Záhon

Zene

A 70-es évek magas színvonalú szlovák jazz-rock és progresszív rock zenakarai voltak a Fermáta, Collegium Musicum és a Blue Effect.

Szlovákiai magyar etno-rockzene:

Média

Szlovákiai tv-csatornák: TV JOJ, TV Markíza, STV, TA3, TVA, Nautik TV, MusicBox.

Rádióállomások: Rádio Expres, Rádio Slovensko, Fun Rádio, Rádio Okay, Rádio Regina, Jemné Melódie, Rádio FM

Szlovákiai újságok: Nový Čas, Pravda, SME, Hospodárske noviny, Plus 7 dní, Báječná ľena, ?ivot, Eurotelevízia, Új Szó, Nový Čas pre ľeny, Noviny Markíza.

Sport

Szlovákia legnépszerűbb sportja a labdarúgás, ezt követi a jégkorong. A szlovák jégkorong-válogatott legnagyobb sikere a 2002-es svédországi (világbajnoki) aranyérem, a 2000-es oroszországi ezüstérem és a 2003-as bronzérem. Legeredményesebb játékosa Miroslav ?atan a címeres mezben 69 gólt szerzett 117 mérkőzén. A legjobb szlovák jégkorongozók az NHL-ben szerepelnek. Legeredményesebbek: Miroslav ?atan, Peter Bondra, ?igmund Pálffy, Ąubomír Viąňovský, Ján Laąak, Peter Budaj, Zdeno Chára, Marián Hossa.

Szlovákia eddig három nyári olimpián vett részt: 1996, 2000, 2004. Ezeken összesen 4 arany-, 6 ezüst- és 4 bronzérmet szerzett. Szlovákia legjelentősebb futballcsapatai: Slovan Bratislava, MFK Koąice (korábban VSS Koąice, illetve 1.FC Koąice), M?K ?ilina, Inter Bratislava, Spartak Trnava, Artmedia Petrľalka, Tatran Preąov, DAC 1904 Dunaszerdahely. A szlovák válogatott még egyszer sem szerepelt labdarúgó világbajnokságon, sem Európa-bajnokságon. A legjobb játékosok rendszerint külföldi ligákban szerepelnek.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

сайт

(BlakeCer, 2021.02.12 14:10)

Hi, I found a cool method of penis enlargement, here [url=https://bit.ly/2N4bBAl]https://bit.ly/2N4bBAl[/url]